Bodolóczki Linda

Személyi változások a Credit Suissenél

A Credis Suisse Asset Management Nederland B. V. visszahívta Michael Bernard Walsh és Joseph Daniel Gallagher felügyelőbizottsági tagokat, és kinevezte Mario Franco Serist és Lawrence David Habert.

A VOSZ kifogásolja a kétkulcsos vállalkozási adót

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kifogásolja a pénzintézetekre vonatkozó, a többi vállalkozás adóterhénél 8 százalékponttal magasabb adó bevezetését. A VOSZ szerint a magasabb adókötelezettség nem felel meg a versenysemlegesség elvének, így alkotmányossági problémát vet fel. A bankok az adókötelezettség növekedése következtében a magyarországi nyereséget nemzetközi fiókhálózatba csoportosíthatják át, így a módosítás a tervezettel ellenkező hatást fejthet ki az állami adóbevételekre – véli az érdekképviselet.

Elszállítják a Budalakk hordóit

Amennyiben a felszámoló Reorg Rt. hétfőig nem szállítja el a Budalakk budapesti telephelyén lévő hordókat, akkor ezt a környezetvédelmi felügyelőség teszi meg. Az elszállítás, az ideiglenes raktározás és ártalmatlanítás költségeit - 63-113 millió forint - a szaktárca finanszírozza, majd azt később a telephely elárverezéséből befolyt bevételből pótolják - mondta Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) közigazgatási államtitkára.

Tangózene finn módra

Finnországról általában nem a tangó jut az emberek eszébe, pedig az ezer tó országának ugyanúgy van saját tangója, mint szaunája. A finn tangó a világhírű argentin tangó sajátos és egyedi (északi) változata. A finn tangók ritmusa az eredetinél egyenletesebb, kissé nehézkesebb, hangnemük is a komorabb moll. A szövegek a szerelemről szólnak, leginkább a vágyakozás, a nosztalgia jelenik meg bennük. A finnek korra, nemre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül imádják a tangót hallgatni éppúgy, mint táncolni. Erre jó példa, hogy a nyugat-finnországi Seinäjokiban 1985 óta minden évben megrendezik a tangófesztivált. Itt rendeznek tangóéneklő, -szerző és -szövegíró versenyt. Az idén a tangókirálynő a magyar származású Johanna Debreczeni énekesnő lett. A finnek első számú tangóénekese Eino Grön, aki több évtizedes pályafutása során csaknem 600 dalt énekelt lemezre. Zenekarával, a Tango Finnlandiával a múlt héten Budapesten, az A38-on lépett fel. A koncertet a Finn Nagykövetség és a budapesti finn kulturális, tudományos és gazdasági központ, a Finnagora szervezte.

Új tájegységgel bővül a szentendrei skanzen

A felvidéki mezőváros tájegységgel bővül a szentendrei skanzen. Ezt a kivitelező Harcon Rt. 2006-ig, 741 millió forintért építi fel.

Több mint ötmilliárdos fejlesztésbe kezd Debrecen

Október elsején két közbeszerzési eljárást ír ki a debreceni önkormányzat a város és az agglomeráció szennyvízhálózatának és -tisztító telepének korszerűsítésére - derül ki a helyhatóság előzetes közbeszerzési tájékoztatójából. A beruházás összesen mintegy 22 millió euróba (5,45 milliárd forintba) kerül, ennek 58 százaléka európai uniós (ISPA és Kohéziós Alapból), 32 százaléka állami és 10 százaléka önkormányzati forrásból származik - mondta a NAPI Gazdaságnak Patai Lajos önkormányzati jogtanácsos. A munkák a csatornahálózat építésére és a szennyvíztisztító telep korszerűsítésére kiírt két közbeszerzési eljárás lezárulása után, várhatóan 2005. április elsején kezdődnek. Új hálózat épül a déli és délkeleti városrészekben, sor kerül a belvárosi, 50-60 éves csatornahálózat rekonstrukciójára, a három nagy lakótelep egyesített rendszerű csapadékvíz- és szennyvízcsatornáinak szétválasztására, az agglomerációs területek (Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Debrecen-Józsa és Ebes) hálózatának bővítésére és a debreceni hálózathoz csatolására, valamint a szennyvíztisztító telep korszerűsítésére. A munkákat 2008. december 31-éig kell befejezni.

Olasz–magyar együttműködés

Több mint 230 ezer euróval támogatta az olasz külügyminisztérium több magyar projekt háttérdokumentációjának elkészítését annak a hatályos itáliai törvénynek köszönhetően, mely Olaszország és az EU-tagjelölt országok együttműködésére nyújt lehetőséget a csatlakozási folyamat elősegítésére. A törvénynek köszönhetően 2002-ben a regionális felkészítő program keretében együttműködés jött létre a római telephelyű, budapesti leányvállalattal is rendelkező Agrifineur konzorcium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal között. Az együttműködés során vízgazdálkodással, biomassza-hasznosítással, hulladékkezeléssel és városfejlesztéssel kapcsolatos projektek háttér-dokumentációjának kidolgozása valósult meg az utóbbi két évben. A projekt összköltsége 330 610 euró volt, az olasz külügyminisztérium említett támogatása után fennmaradó rész az Agrifineur és az NFH között oszlott meg. A szakemberek tanulmányozták a biomassza-felhasználás állapotát a magyar energiaszektorban, feltérképezték a szóba jöhető magyar szakembereket és projektjavaslatokat, majd a nyíregyházi és dombóvári vízügyi projekteket, illetve a vasvári biomasszaprojektet választották ki további munkálatokra. Idén nyáron sor került egy olaszországi szakmai tanulmányútra és két workshopra – bioenergetikai és szennyvízkezelési témakörben. A projekt legfontosabb eredménye a Strukturális Alapok kezelésével kapcsolatos tudástranszfer megszerzése, valamint az együttműködés kultúrájának elsajátítása – mondta Szaló Péter, az NFH elnöke a projekt keddi zárásán.

Az Iposz lazítana a vállalkozók terhein

Az Iposz egy sor javaslatot dolgozott ki a jövő évi költségvetéshez. Nem meglepő módon a vállalkozói terhek mérséklése a fő csapásirány.

Nehezen találnak új munkát a kirúgott közszolgák

A jelek szerint a kormányzat tanult a tavalyi kudarcokból, és a 2005-re tervezett közszférabeli leépítéseket új alapon próbálja megvalósítani. Ha ugyanis a költségvetési intézmények büdzséjét csökkentik, akkor a tárcáknak külön-külön kell majd levezényelniük a karcsúsítást, így érvényüket vesztik a korábban központilag kialkudott korlátok. A pénzügyi tárca tervei szerint jövőre 40 milliárd forintot különítenek el a leépítések finanszírozására. Ez valószínűleg bruttó összeg, így a végkielégítések utáni adó- és járulékterhek miatt az állam várhatóan csupán 20–22 milliárd forintból „megússza” a leépítést. A csökkentendő létszám továbbra is bizonytalan: átlagosan 5 havi végkielégítéssel számolva, elvileg akár 40 ezer főtől is megválthatna a szektor. A tavaly novemberben központilag elbocsátott mintegy 7000 közszolga esetén született meg az az ajánlás, amely szerint az 50 év feletti nők, a 55 év feletti férfiak és a gyermeküket egyedül nevelők védettséget élveztek. Ez érvényét veszti, ha a mostani elbocsátásokat nem központilag oldják meg. Tavaly az elküldöttek zöme friss diplomás pályakezdő volt, most viszont azok kerülhetnek utcára, akiknek az elhelyezkedés gondot jelenthet – jelenleg az 50 év feletti férfiak harmada inaktív. A nehézkes munkavállalás miatt sokan kerülhetnek a szürke, illetve a fekete gazdaságba is. Nincsenek ma különösen preferált szektorok a magyarországi munkapiacon, sehol sem könnyű elhelyezkedni, a munkakeresés átlagosan 6-7 hónapig tart – mondta lapunknak Juhos Andrea, a DBM Hungary személyzeti tanácsadó cég ügyvezetője. Minden területen, bármilyen végzettséggel nehéz tehát elhelyezkedni, már az sem figyelhető meg a munkapiacon, hogy a 30 éven aluliaknak könnyebb lenne a helyzete. Véleménye szerint minimális feltétel a nyelvtudás és az informatikai ismeretek; ezek mellett a mindenféle bizonyítványok, papírok helyett egyre inkább a személyiség kerül az előtérbe. A nehezebbnek tűnő paraméterek (magas életkor, több évtizedes, adminisztrációban szerzett gyakorlat) mellett is könnyen el lehet helyezkedni, ha vonzó az ember személyisége: kommunikatív, érdeklődő, határozott, jó kedélyű. A közszférából a magánszférába tartó munkavállalók legnagyobb problémája az lehet, hogy ugyanazzal a végzettséggel minden bizonnyal kevesebb jövedelemre tesznek szert. Ez leginkább a sajátos előmeneteli listáknak és az utóbbi időben megugró köztisztviselői fizetéseknek köszönhető – véli Győrfi György, az Adecco személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója. Tapasztalata szerint a munkakeresést az államigazgatásban dolgozókról kialakult előítélet is nehezíti. Eszerint ugyanis a közszolgák kevésbé hatékonyan és lassabban végzik a munkájukat versenyszférabeli társaikhoz képest. Ezek mellett az sem jellemző, hogy a közszférában megszerzett tudás kamatoztatható lenne, ezért az állam szárnyai alól kikerülve főként azoknak van esélye, akiknek versenyképes végzettségük és nyelvtudásuk van. A minisztériumok semmiféle létszámcsökkentésről nem kaptak értesítést, „csupán” költségcsökkentésről van szó – mondta lapunknak Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott. Véleménye szerint át kellene tekinteni a jelenlegi közigazgatási rendszert, hogy szükség van-e ennyi minisztériumra és háttérintézményre. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szintén elítélte az elbocsátásnak ezt a módszerét. A bérek jövő évi alakulásáról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács várhatóan szeptember 27-én tárgyal. Az állam számára a létszámcsökkentés nem költségcsökkentést, inkább kiadástöbbletet jelent – tudtuk meg Fehér Józseftől, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnökétől. Véleménye szerint a tervezett megszorítás a közvélemény megtévesztésére „jó”, az emberek ugyanis az államtól nem azt várják el, hogy kicsi és olcsó legyen, hanem azt, hogy rendesen működjön. A létszámcsökkentésnek sok vesztese lehet: a tavaly elbocsátottak közül 7 hónap alatt körülbelül 1700 ember nem talált munkát.