Nehezen találnak új munkát a kirúgott közszolgák

A jelek szerint a kormányzat tanult a tavalyi kudarcokból, és a 2005-re tervezett közszférabeli leépítéseket új alapon próbálja megvalósítani. Ha ugyanis a költségvetési intézmények büdzséjét csökkentik, akkor a tárcáknak külön-külön kell majd levezényelniük a karcsúsítást, így érvényüket vesztik a korábban központilag kialkudott korlátok.
A pénzügyi tárca tervei szerint jövőre 40 milliárd forintot különítenek el a leépítések finanszírozására. Ez valószínűleg bruttó összeg, így a végkielégítések utáni adó- és járulékterhek miatt az állam várhatóan csupán 20–22 milliárd forintból „megússza” a leépítést. A csökkentendő létszám továbbra is bizonytalan: átlagosan 5 havi végkielégítéssel számolva, elvileg akár 40 ezer főtől is megválthatna a szektor.
A tavaly novemberben központilag elbocsátott mintegy 7000 közszolga esetén született meg az az ajánlás, amely szerint az 50 év feletti nők, a 55 év feletti férfiak és a gyermeküket egyedül nevelők védettséget élveztek. Ez érvényét veszti, ha a mostani elbocsátásokat nem központilag oldják meg. Tavaly az elküldöttek zöme friss diplomás pályakezdő volt, most viszont azok kerülhetnek utcára, akiknek az elhelyezkedés gondot jelenthet – jelenleg az 50 év feletti férfiak harmada inaktív. A nehézkes munkavállalás miatt sokan kerülhetnek a szürke, illetve a fekete gazdaságba is.
Nincsenek ma különösen preferált szektorok a magyarországi munkapiacon, sehol sem könnyű elhelyezkedni, a munkakeresés átlagosan 6-7 hónapig tart – mondta lapunknak Juhos Andrea, a DBM Hungary személyzeti tanácsadó cég ügyvezetője. Minden területen, bármilyen végzettséggel nehéz tehát elhelyezkedni, már az sem figyelhető meg a munkapiacon, hogy a 30 éven aluliaknak könnyebb lenne a helyzete. Véleménye szerint minimális feltétel a nyelvtudás és az informatikai ismeretek; ezek mellett a mindenféle bizonyítványok, papírok helyett egyre inkább a személyiség kerül az előtérbe. A nehezebbnek tűnő paraméterek (magas életkor, több évtizedes, adminisztrációban szerzett gyakorlat) mellett is könnyen el lehet helyezkedni, ha vonzó az ember személyisége: kommunikatív, érdeklődő, határozott, jó kedélyű.
A közszférából a magánszférába tartó munkavállalók legnagyobb problémája az lehet, hogy ugyanazzal a végzettséggel minden bizonnyal kevesebb jövedelemre tesznek szert. Ez leginkább a sajátos előmeneteli listáknak és az utóbbi időben megugró köztisztviselői fizetéseknek köszönhető – véli Győrfi György, az Adecco személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója. Tapasztalata szerint a munkakeresést az államigazgatásban dolgozókról kialakult előítélet is nehezíti. Eszerint ugyanis a közszolgák kevésbé hatékonyan és lassabban végzik a munkájukat versenyszférabeli társaikhoz képest. Ezek mellett az sem jellemző, hogy a közszférában megszerzett tudás kamatoztatható lenne, ezért az állam szárnyai alól kikerülve főként azoknak van esélye, akiknek versenyképes végzettségük és nyelvtudásuk van.
A minisztériumok semmiféle létszámcsökkentésről nem kaptak értesítést, „csupán” költségcsökkentésről van szó – mondta lapunknak Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott. Véleménye szerint át kellene tekinteni a jelenlegi közigazgatási rendszert, hogy szükség van-e ennyi minisztériumra és háttérintézményre.
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szintén elítélte az elbocsátásnak ezt a módszerét. A bérek jövő évi alakulásáról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács várhatóan szeptember 27-én tárgyal.
Az állam számára a létszámcsökkentés nem költségcsökkentést, inkább kiadástöbbletet jelent – tudtuk meg Fehér Józseftől, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnökétől. Véleménye szerint a tervezett megszorítás a közvélemény megtévesztésére „jó”, az emberek ugyanis az államtól nem azt várják el, hogy kicsi és olcsó legyen, hanem azt, hogy rendesen működjön. A létszámcsökkentésnek sok vesztese lehet: a tavaly elbocsátottak közül 7 hónap alatt körülbelül 1700 ember nem talált munkát.