BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 0,0 %
header

Bodolóczki Linda

03.
08.
23:59

Ritka még az elfogadott esélyegyenlőségi terv

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003-as törvény előírja, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő vállalatok kötelesek esélyegyenlőségi tervet készíteni és azt 2005. január elsejével elfogadni. A törvény esélyegyenlőségi tervről szóló részének az érintett vállalatok, költségvetési szervek nagy része nem tett eleget, volt azonban olyan vállalat is, amely tartotta a határidőt: a Magyar Posta Rt. elsőnek készítette el a tervet, már tavaly év végén. A MÁV Rt. pedig kedden konferencián ismertette tervét, amely főleg három területre koncentrál: a munka és a családi élet összeegyeztetésére – többek között – előnyös munkaidő-beosztást dolgozott ki a kisgyermekes családtagok számára. Az egészséges, biztonságos és minőségi munkavégzés érdekében egészségmegőrző programot, a vasúti járművezetők számára baleset utáni rehabilitációs programot is indít 2005-től. A vállalat a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazza a foglalkoztatás, az előmenetel, a javadalmazás terén. A köztársasági esélyegyenlőségi programról mostanában semmi hír – a parlament még nem fogadta el. Az illetékes minisztérium (ICSSZEM) sajtóosztályát pedig kedden lehetetlennek tűnt elérni. A nőnap alkalmából ugyanis a hölgykollégák szabad napot kaptak – tudtuk meg. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság azonban február elsejével megkezdte munkáját. A szervezet a sértett kérelmére vagy hivatalból is indíthat eljárást, a kiszabott pénzbírság 50 ezer forinttól 6 millióig terjedhet. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság működésére idén 147,5 millió forint jut.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
03.
03.
23:59

Legyen város községből is

Az Országgyűlés elé két szocialista képviselő által beterjesztett törvénymódosítási javaslat racionalizálná a szocializmusból itt ragadt várossá válási szabályozást – jelenleg ugyanis csak a nagyközségek jogosultak erre. A jelenlegi törvények szerint várossá nyilvánítást csak nagyközség kezdeményezhet, ezzel a címmel pedig csak azok a települések rendelkeznek, amelyeket még a tanácsrendszerben avattak fel és legalább ötezer lakosuk van – mondta lapunknak Jauernik István országgyűlési képviselő, a javaslat egyik beterjesztője. A szocializmusból örökölt cím megtartásáról a rendszerváltás idején nyilatkozni kellett, azóta azonban nem lehet megszerezni, vagyis a várossá nyilvánítás első lépcsője a 15 évvel ez előtti állapotot veszi figyelembe. Ennek a rangnak semmi más funkciója, jogi vonzata nem volt és nincs ma sem, csak a várossá nyilvánítás lehetősége. A községek – fejlődjenek bármilyen dinamikusan – jelenleg nem kérhetik várossá avatásukat. A képviselő elmondta, hogy minden évben január 31-ig kell felterjeszteni a várossá nyilvánítási kezdeményezést a belügyminiszterhez, az önkormányzati választás évében azonban nincs erre lehetőség, így a törvény módosításának hatásai leghamarabb 2007-ben válnak érzékelhetővé. A javaslat a kezdeményezésre való jogosultságot a képviselő-testületek mellett kiterjesztené más civil szervezetekre is.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda
03.
03.
23:59

Módosítanák a Szülőföld alapról szóló törvényt

A határon túli magyar szervezetek képviselőinek javaslata alapján Avarkeszi Dezső szocialista országgyűlési képviselő az alapítványról szóló törvény módosítását indítványozta. Eszerint a törvény olyan kiegészítésekkel változna, amelyek révén a nemzetközi jognak és gyakorlatnak is minden szempontból megfelelne. A javaslat nagyobb beleszólást adna a határon túli szervezeteknek, erősítené a MÁÉRT szerepét. A módosított rendelkezés csak a politikai pártokat és közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezeteket veszi ki a támogatási körből, a hozzájuk köthető nem politikai jellegű egyéb jogosultak körét kibővíti. A javaslat szerint az alap mindenkori működőképességének biztosítása érdekében minden költségvetési évben legalább 1 milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit – az eredeti törvényben a költségvetési támogatás eseti jellegű, és az önkéntes adományok összegéhez igazodik. A javaslat szerint működési költségekre csak a rendelkezésre álló pénzeszközök öt százaléka fordítható.

Szerző(k):
Bodolóczki Linda