A kormány olyan jogszabálycsomag összeállítását kezdte meg – igaz, a szabályok ebben a ciklusban már nem léphetnek életbe –, amellyel garantálni lehetne azt, hogy minden munkavállaló megkapja a neki járó bért – mondta a pénteken Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A szabályok változásával a munkaügyi felügyelők nemcsak azt ellenőriznék, hogy a munkaadó megfizeti-e a minimálbért, hanem azt is, hogy a bérek kifizetése időben történik-e. Ha a cég egyoldalú döntéssel a következő hónap 12-ik napjáig nem fizet a dolgozójának, akkor azt kamatostul – a jegybanki alapkamat duplájával számolva – kellene megfizetnie, a munkaügyi felügyelő által kiszabott bírságon felül. Ha a cég akár csak egy dolgozónak tartósan nem fizet, a munkavállaló felszámolási eljárást indíthat ellene.
A tervek szerint a felszámolási eljárás alatt álló cégek dolgozóinak járandóságát – a bért és a végkielégítést – az állam fizetné ki és az eljárásban az állam lépne fel követelőként. A Bérgarancia Alap (BA) gyakorlata szerint a munkavállaló nem minden ki nem fizetett járandóságához fér hozzá; a maximálisan kapható összeget a törvény a két évvel az aktuális időpont előtti átlagbér négyszeresében állapította meg. A készülő javaslat garantálná az elmaradt bér egészét: a munkaadó és a munkavállaló is biztosítást köthetne a bérekre, a munkáltató biztosítási kötvénye adókedvezményt élvezne – a kedvezmény mértékéről még nincsen döntés.
Csizmár szerint az intézkedés ötmilliárd forinttal növelné meg a BA kiadásait. A munkaügyi tárca tapasztalatai szerint az alapból kifizetett összegeknek csupán hatoda-hetede folyik vissza a költségvetéshez – ez jelen esetben 700-800 millió forintot jelentene, vagyis több mint négymilliárdos költséget. A miniszter szerint tavaly körülbelül 90 ezer munkahely szűnt meg, ebből 20-30 ezer lehet olyan, amely felszámolási eljárás következtében – pontos adatok nincsenek, de a munkaügyi központokhoz bejelentett csoportos létszámleépítés nagy bizonyossággal értelmezhető csődként.
Bodolóczki Linda