Bod Péter

Mindent újra kell számolniuk az önkormányzatoknak

A beruházási programok újragondolása mellett a szolgáltatási díjak emelése jöhet szóba a legtöbb településen a válság hatásainak kivédésére. Adóemelésre viszont csak kevesen mernek gondolni.

Délkeleten nincs fontosabb a 44-es útnál

Békés megyében évek óta az ország egyik legforgalmasabb útjának fejlesztése áll a kívánságlisták élén. A helyiek magukat amúgy is a rendszerváltás vesztesének tekintik: szerintük a megye a centrumtól távol, öröklötten rossz iparszerkezettel vagy éppen annak nagyfokú hiányával vágott neki a piacgazdaság kiépítésének. A hendikepet csak fokozta, hogy a megye és vele Békéscsaba közúti elérhetőségét biztosító, kétszer egysávos 44-es út országos összehasonlításban az egyik leginkább igénybe vett teherfuvarozói útvonal. A Békés megyei szocialisták - de az ellenzéki képviselők is - ezért azt tartják a legfontosabbnak, hogy végre elkészüljön a 44-es főút Békéscsabát Kecskeméttel összekötő gyorsforgalmi szakasza. A kormánypárti képviselők nincsenek könnyű helyzetben, mert az országos közúthálózat-fejlesztésben egyértelműen elsőbbséget élveznek az autópálya-építések. Hagyományos módon esély sincs a büdzsében megtalálni azt a hozzávetőleg 200 milliárd forintot, ami a 110 kilométeres útfejlesztéshez szükséges - 60 kilométeren teljesen új nyomvonalon fut majd a 44-es -, ezért ppp-konstrukcióban vélik kivitelezhetőnek és időben előrehozhatónak a beruházást. A mostani elképzelések szerint 2009-ben, egy évvel a következő országgyűlési választások előtt indulna az említett fejlesztés, amelyben a kormány harminc évi visszafizetést vállalhatna a ppp-konstrukció esetén. Az időtényező azért is meghatározó, mert nagy a helyi társadalom elégedetlensége amiatt, hogy az elmúlt 18 évben Békés megye közúti megközelíthetősége szinte semmit sem javult, így az úthálózat fejlesztésével lényegében semmilyen más, például az adózásra vonatkozó ígéret sem tud versenyezni. A megyei szocialista képviselők szerint most az a legfontosabb, hogy az állam kötelezettséget vállaljon a beruházásra; ez még nem történt meg, de jó az esélye annak, hogy belátható időn belül sor kerül rá. Így nem lenne szükség nemzetközi közbeszerzés lebonyolítására sem, ami lerövidítené a kivitelezést megelőző munkálatok idejét.

Elkészült a békéscsabai bankműveleti központ

Új épületszárnnyal bővült a Csaba Center, ahol a Budapest Bank bankműveleti központjának új, 3 ezer négyzetméteres részlege kapott helyet. A helyi bankműveleti központ eddig 4300 négyzetméteren működött, a szerdán átadott rész alapterülete 3 ezer négyzetméter. A pénzintézet által kiadott sajtóközlemény szerint a Budapest Bank négy év alatt 2,3 milliárd forintot fordít a bankműveleti központ fejlesztésére. A jelenlegi 400 munkavállaló száma év végére 540-re, 2009 végéig 700-ra emelkedik. A központ avatóján Mark Arnold, a BB elnök-vezérigazgatója elmondta: 2009-re az általa vezetett cég lesz Békés megye legnagyobb nem önkormányzati foglalkoztatója. April H. Foley, az USA budapesti nagykövete szerint a bankműveleti központ bővítése hatalmas hatást gyakorol a helyi gazdaságra.

Új intézmény születhet Békéscsabán

Bár egyelőre semmilyen érdemi döntést nem hozott a helyi közgyűlés, egy bizottsági anyagból kiolvasható, hogy magánklinika építését fontolgatja Békéscsabán egy debreceni befektetői csoport, a Szín-Fa Kft. Az elképzelések szerint 2,2 milliárd forintért épülne meg a Szín-Fa Kft. egészségügyi központja, ami a tervek szerint tizenhat orvosnak kiszolgáló személyzettel együtt százhét embernek adna munkát. A békéscsabai közgyűlés városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottsága elé tárt projektismertetőben olvasható, hogy az egészségügyi feladatok ellátásához kétezer négyzetméteres épületegyüttest építenének egy, a Lencsési úton található telken, ahol korábban ifjúsági tábor működött. Az önkormányzat azért kerül a képbe, mert a szóban forgó ingatlan a város tulajdona, amelyre 58,9 millió forintért tett vételi ajánlatot a Szín-Fa Kft. Az ügy azonban némileg elakadni látszik, mert a közgyűlés a bizottsági anyag beadását követően egyelőre nem tűzte napirendjére a telekértékesítésről szóló témát. A debreceni befektetői csoport a tervezett projekt orvos szakmai középpontjában olyan prevenciós, gyógyászati és rehabilitációs tevékenységeket szerepeltet, amelyek a békéscsabai kórház OEP által finanszírozott szolgáltatásait kiegészítik, és egyben kerüli, hogy a városi kórházzal párhuzamos kapacitásokat építsen ki. A bizottság számára összeállított ismertetőben az is olvasható, hogy az egészségügyi központ várható tevékenységi körében esztétikai-szépészeti kezelések, kozmetológia, plasztikai sebészet, alternatív tumorgyógyászat és menedzserszűrés is szerepel.

Még jönnek a román vevők

A békési megyeszékhelyet egyelőre nem fertőzte meg a nyári árengedményi-láz, noha az utóbbi években ezzel éppen ellentétes folyamatnak lehettünk tanúi. Békéscsaba kereskedelme leginkább azért tölt be központi szerepet a megyében, mert a viszonylag kis lélekszámú megyeszékhely (67 ezer fő) közvetlen vonzáskörzetében megközelítőleg további 100 ezer ember él. Az elmúlt egy-két év kedvező fejleménye, hogy a magyar-román határ túloldaláról, Aradról sok vásárló érkezik Békéscsabára és a vele szomszédos Gyulára, ráadásul jellemzően a magyar átlagot meghaladó vásárlóerővel rendelkeznek. Jelenlétüket alapvetően az magyarázza, hogy a magyar kereskedelem infrastruktúrája lényegesen fejlettebb. Aradon például még nincs pláza, és hipermarketeket is csak elvétve találunk. Ez azonban nem sokáig lesz így: a nyugat-romániai városban az elmúlt hónapokban két bevásárlóközpont építése is elkezdődött, ráadásul a tervek szerint mindkettő nagyobb alapterületű lesz, mint a legnagyobb hazai pláza címével büszkélkedő békéscsabai Csaba Center.

Kecskemét adócsökkentéssel is kedvezne a Mercedesnek

Az alföldi város a szakképzéssel is kedvez az autógyárnak.

Adót is mérsékelne az alföldi város

Tavaly döntött arról Kecskemét városa, hogy 0,4 százalékponttal, 2-ről 1,6 százalékra csökkenti a helyi iparűzési adó mértékét. Ez minden helyi vállalkozást érint, így a termelést várhatóan 2011-ben indító Mercedest is. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a nagy foglalkoztatók számára további csökkentés is szóba jöhet - mondta el a Napi érdeklődésére Zombor Gábor polgármester. Hozzátette: a beruházásért folytatott verseny során az építményadók helyi mérséklésére és infrastrukturális beruházásokra is ígéretet tett a kecskeméti önkormányzat. Zombor Gábor szerint nem okoz gondot annak a 2500 munkavállalónak a toborzása, akik a Mercedes kecskeméti gyárában dolgoznak majd. Két hónapos, minden területre kiterjedő átvilágításon esett túl a város, és ennek keretében a Daimler-Benz szakemberei felmérték Kecskemét és a megye munkaerő-piaci helyzetét. A polgármester szerint nem kizárt, hogy munkaerő-beáramlással is együtt jár a Mercedes-gyár itteni indulása. Ez leginkább a budapesti agglomerációból várható, de hozzátette, hogy Bács-Kiskun megye több kistérségében a munkanélküliség aránya eléri a 25-40 százalékot. Összességében egyébként nagyon jónak ítélte meg Kecskemét infrastrukturális helyzetét a polgármester. Nemcsak az M5-ös autópálya, hanem a város vasúti kapcsolatrendszere miatt is. (A Mercedes szállításainak jelentős része a hírek szerint vasúton zajlik majd.) Zombor Gábor szerint az autógyár építése újabb lökést adhat a tervezett M8-as autópálya építésének, ami a keleti piacok elérése szempontjából volna fontos. A szakképzés terén Kecskemét hasonló ajánlatot tett, mint Breslau és Temesvár - tudtuk meg a polgármestertől. Ezek szerint a helyi szakképzési rendszert úgy alakítják át, ahogyan azt a Mercedes gyár munkaerőigénye megkívánja. Az alapok ehhez adottak, hiszen területi integrált szakképzési központ (tiszk) működik a városban, ami nemrégiben uniós forrásból épült. A rutin is megvan az oktatási intézmények részéről ehhez - tette hozzá Zombor Gábor, mert a városban korábban megtelepedett gépipari cégekkel (Knorr-Bremse) ennek a fajta együttműködésnek már komoly hagyománya van.

Jelentősen bővül a Csaba Center

Újra a legnagyobb vidéki bevásárlóközpont lesz a békéscsabai Csaba Center, miután 4 milliárdos beruházással a bruttó alapterülete 53 ezer négyzetméterről 80 ezerre bővül - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. A 2001 novemberében felavatott épülettől ideiglenesen a pécsi Árkád szerezte meg a legnagyobb címet. A bevásárlóközpont mostani bővítése szorosan összefügg azzal, hogy a Budapest Bank (BB) bankműveleti központjának helyszínéül választotta, ahol jelenleg csaknem négyszázan dolgoznak. A tervek szerint összesen 700 munkavállalót foglalkoztat 2009-ben a bank a központban. Zsibrita Pál, a bevásárlóközpont többségi tulajdonosa a Napi kérdésére elmondta: 4 milliárdba kerül a hamarosan befejeződő bővítés. Ennek részeként a jelenleg 450 állásos parkolóház befogadóképességét 800-ra növelik, hat új nagy alapterületű üzlet, egy bankfiók és egy gyógyszertár kezdi meg működését a békési plázában, amelyben jelenleg közel száz üzlet található. A BB operációs központja május 30-ától egy háromezer négyzetméteres résszel bővül. Kiegészítő beruházásként több mint 100 millió forintért a Csaba Center környékén új közlekedési csomópontot alakítottak ki.

Még nem vonzó a romániai munka

Bár Kelet-Magyarország munkanélküliségi mutatói továbbra is sereghajtók országos összehasonlításban, arra mégis elvétve találhatunk példát, hogy Romániában vállaljanak munkát a keleti határok mentén élők. A frissen csatlakozott uniós tagállam hiába küzd – saját maga által is bevallottan – munkaerőhiánnyal, a magyarországi álláskeresők egyáltalán nem lepték el tömegesen a román munkavállalói piacot. Az okok sokrétűek. Békés megyei perspektívából szemlélve Nyugat-Románia három kiemelkedően jelentős gazdasági központja – Nagyvárad, Temesvár, Arad – egyaránt viszonylag távol fekszik (főként az első kettő) például Békéscsabától, így a napi ingázás szinte megoldhatatlan. (Nagyvárad elsősorban a földrajzi elhelyezkedése okán Debrecennel működhet együtt, Temesvár pedig valamennyi keleti határmenti magyar várostól távol van.) A magyarok romániai munkavállalása azért is tűnne ésszerűnek, mert némi leegyszerűsítéssel élve hazánk gazdaságilag legkevésbé fejlett megyéi találhatóak a határ innenső oldalán, míg a túlsó felén Románia legfejlettebb térségei. A román bérszínvonal viszont annak ellenére jelentősen elmarad a magyarországitól, hogy rohamléptekben emelkedett az elmúlt évekbe. Ez az egyik legfontosabb magyarázata annak, hogy a hazai munkaerő eddig alig érdeklődött a romániai munkalehetőségek iránt. Ugyancsak magyarázhatja a kialakult helyzetet, hogy Békés megyében és a keleti megyékben állást keresők igen magas százalékban képzetlenek, lényegében csak betanított munkára alkalmazhatóak, és a szomszédos országban ez a típusú munkavállaló, ha nem is korlátlan mértékben, de még rendelkezésre áll. Árnyalja a képet az a tény, hogy a kelet-magyarországi megyékből az elmúlt másfél évtized alatt a fővárosba és a Dunántúlra távozott a helyi kvalifikált munkaerő nem lebecsülendő része, megfelelő helyi munkalehetőségek hiányában. A magyarországi munkaerő romániai megjelenésének vizsgálatakor figyelembe kell venni az időtényezőt is, hiszen szűk három hónapja vált keleti szomszédunk az unió tagjává, és ennyi idő alatt aligha következtek be érdemi változások a határokon átívelő munkavállalási, munkahely-választási szokásokban, döntésekben és stratégiákban. Ezek mellett a hazai munkavállaló számára Románia teljesen „ismeretlen terep”, ahova egyénileg egyelőre nehezen merészkedik.