A válság miatt a dunántúli nagyvárosok döntő többségében szinte teljesen elölről kell kezdeni a jövő évi költségvetés tervezését. Az önkormányzatok szerint már csak a bizonytalanság a biztos. Tóth Sándor, az egyik önkormányzati szövetség szakértője úgy fogalmazott, hogy a helyhatóságok az elmúlt több mint másfél évtized során még soha nem voltak ilyen nehéz helyzetben, hiszen a válság épp a tervkészítés finisében ütött be. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a központi költségvetést is folyamatosan módosítani kell, következésképp egyetlen igazodási pontjuk sincs a településeknek. A legjelentősebb adónemet, az iparűzési adót fizető cégek is kénytelenek a válság miatt naponta módosítani terveiket.
A szakember szerint több helyütt csak válságköltségvetés készítésére van mód, de számolni kell azzal, hogy az elfogadott büdzsé jövőre többször módosulhat. Nem véletlen, hogy a mintegy 40 milliárd forintos éves költségvetésű székesfehérvári önkormányzat (a helyi kamarával együttműködve) még a költségvetés véglegesítése előtt tanácskozást kezdeményezett a legnagyobb térségbeli vállalatok vezetőivel. Azt vizsgálják, hogy milyen intézkedésekkel kerülhetők el a jelentős leépítések, illetve hogy mire számíthat az önkormányzat. Az iparűzési adóból erre az esztendőre tervezett 10,5 milliárd forint ugyan befolyik majd a város kasszájába, ám jövőre aligha számolhatnak ennyivel. Várhatóan ismét napirendre tűzik majd annak a holdingnak a létrehozását, amelybe a helyhatóság tulajdonában lévő cégeket szerveznék, hogy csökkentsék a működési költségeket. Vizsgálják továbbá a szociális lakbérek differenciálásának, a mintegy félszáz önkormányzati ingatlan piaci áron való bérbeadásának lehetőségét is.
Az egyre nagyobb finanszírozási gondokkal küszködő pécsi önkormányzat mozgástere is rendkívül szűk. Úgy gondolják, a vállalati és a lakossági adóterheket nem lehet tovább növelni. Ugyanakkor az épülő autópálya és az Európa kulturális fővárosa cím a közelmúltban több olyan külföldi céget is a városba vonzott, amelyeknek nagy értékű ingatlanokat értékesítettek. Ilyen bevételekkel ugyan jövőre is számolnak, ennek ellenére a szolgáltatások díját jelentős mértékben emelni kell majd.
A szombathelyi önkormányzat is javában egyeztet a helyi és a térségbeli nagyvállalatokkal, valamint a bankokkal. Itt is azon az állásponton vannak, hogy ilyen körülmények között adót emelni aligha lehet, és újra át kell gondolni a 2009-es beruházási programot is.
Békéscsabán tavaly hozzávetőleg 2,3 milliárd forint folyt be helyi adókból, amelyek 80 százalékát a helyi iparűzési adó tette ki. A város évek óta a kétszázalékos törvényi maximumon állapította meg az adó mértékét, ezért ebben az adónemben további emelésre nincs mód - mondta el a Napi kérdésére Tarné Stuber Éva, a békéscsabai önkormányzat pénzügyi osztályának helyettes vezetője. Azon gondolkodnak, hogy egymillió forintos adóalapig adómentességet biztosítanak az iparűzési adó megfizetése alól a kisvállalkozásoknak, de döntés még nincs erről. A helyi adóbevételek közel 20 százalékát kitevő építmény-, vállalkozói kommunális és idegenforgalmi adók esetében szóba jöhet az emelés, ám a helyi közgyűlés erről leghamarabb januárban tárgyalhat - tudtuk meg. Békéscsabán eddig fel sem merült a tervezett nagyberuházások átütemezésének lehetősége, noha az induló szennyvízprojekt 17, az Agóra-projekt (multifunkcionális közművelődési intézmény) kétmilliárd forintot jelent a költségvetésben. A szakember szerint a két uniós pályázat esetében a támogatási intenzitás eléri, sőt meghaladja a 80 százalékot, a fennmaradó 20 százalékos önerő biztosítása az önkormányzat jelenlegi szilárd pénzügyi helyzete miatt pedig nem kétséges.
Bod Péter
Körtési Zsolt