Bana Péter

Euforikus hangulatban a német intézményi befektetők

A német intézményi befektetők optimizmusa lassan az eget ostromolja: a hetedik egymást követő hónapban javult júliusban a ZEW gazdaságkutató indexe, amelynek értéke majdnem kétszeresére ugrott a júniusban mérthez képest. Az üzleti kilátásokat 311 intézményi befektető megkérdezése alapján felmérő index a júniusi 21,6-ről júliusban 41,9 pontra szaladt fel, noha a piaci konszenzus mindössze 25 pontra való emelkedést várt. (Az eurózóna egészének indexe 38-ról 50,5 pontra javult.) A derűlátás szokatlanul nagymértékű javulását a hat legnagyobb német gazdaságkutató közé tartozó intézet azzal magyarázza, hogy a tőzsdei árfolyamok felfelé menetelnek, az euró gyengül, és a berlini kormány meghirdette az egyebek között az adócsökkentés előrehozását tartalmazó reformcsomagját. A ZEW szerint az adat talán az első jele lehet annak, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága túljutott a mélyponton, és 2004-ben megkezdődhet a fellendülés. A Commerzbank elemzője viszont úgy véli, hogy az index csak a kutatók derűlátását jelzi, és a vállalatvezetők megkérdezéséből pontosabb következtetések vonhatók le, ezért különösen nagy érdeklődés várja az Ifo gazdaságkutató indexét, amelyet a hónap végén tesznek közzé. A ZEW derűlátásával ellentétben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kifejezetten pesszimista: az idei évre vonatkozó németországi prognózisát tegnap a korábbi 0,5 százalékos növekedésről stagnálásra rontotta, jövőre pedig a korábbi 1,9 helyett csak 1,5 százalékos GDP-növekedést vár.

Újabb kiárusítások a HVB-nél

A tőkemegfelelési mutatóját a jelenlegi alacsony, 5,6 százalék körüli szintről az év végére hét százalékra feljavítani kívánó stratégia jegyében a HVB Group AG újabb lépéseket tett, miután a hónap elején a Bank Austria negyedének újbóli tőzsdére viteléből mintegy egymilliárd euróhoz már hozzájutott. A második legnagyobb tőzsdén jegyzett német bank tavalyi mérlegét alaposan lerontotta, hogy hatalmas összeget kellett elkülönítenie rossz hiteleire, ugyanakkor a tőzsdei lejtmenet megnyirbálta részvényportfóliójának értékét. Így a kitűzött cél megvalósításához mintegy 1,7 milliárd euróra van szüksége, amit főleg vagyonelemek értékesítéséből akar összegyűjteni. Ennek érdekében kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Norisbank eladásáról a DZ Bankkal. A szövetkezeti bank mintegy 400 millió eurót kínál a tőzsdén nem jegyzett, 500 ezer ügyféllel rendelkező fogyasztási hitelintézetért. A DZ a felvásárlás révén mintegy 1400 kis takarékszövetkezet fiókjaiban is kínálni tudná a fogyasztási hiteleket. Ebben az üzletágban nagy a növekedési lehetőség, mert a fogyasztási hitelezés viszonylag elmaradott szegmense a német bankszektornak. Az alaptevékenységéhez nem tartozó vagyontól való megszabadulás keretében emellett a HVB 255-265 millió euró értékben bocsát ki az E.ON AG részvényeire átváltható kötvényeket. A HVB 0,66 százalékos pakettel rendelkezik a közüzemi csoportban.

Megveszi a Yahoo! az Overture keresőt

Az amerikai Yahoo! Inc. internetes médiavállalat mintegy 1,63 milliárd dollárért felvásárolja az Overture Services Inc. online kereső és reklámszolgáltatót, aminek révén a Google Inc. vetélytársává válik a fizetős keresések terén. A Yahoo! 0,618 saját részvényt és 4,75 dollár készpénzt kínál az Overture minden papírjáért. Ez 13 százalékos felárat jelentett a múlt pénteki záróárakhoz képest, de az Overture árfolyama tegnapra már beállt az ennek megfelelő 24 dollár körüli szintre. A többi kereső árfolyama is emelkedett, mert a spekulációk szerint hamarosan akvizíciós célponttá válhat a LookSmart, a FindWhat, az InfoSpace és az AskJeeves is. A Yahoo!, amely az akvizíciótól azt várja, hogy 2005-ben növeli a részvényenkénti nyereségét, eddig is szorosan együttműködött az Overture-ral. Az Overture jelenleg mintegy 88 ezer hirdetővel rendelkezik, míg a tőzsdén nem jegyzett Google több mint 100 ezerrel. A világ leglátogatottabb internetoldalát birtokló Yahoo! új üzleti modelljében egyre nagyobb súlyt képvisel a szponzorált keresés, amelyben a találati listában az ezért fizető cégeket előresorolják. A piac e szegmense világszerte évi 35 százalékkal bővül, értéke az ez évi 2 milliárd dollárról három év múlva így már 5 milliárd dollárra megy fel. A qSearch online piackutató felmérése szerint az online keresések 32 százalékát uralja a Google, 25 százalékát a Yahoo!, a szponzorált kereséseken pedig gyakorlatilag a Google (52 százalék) és az Overture (45 százalék) osztozik.

Újabb kamatcsökkentésre utalt a Fed elnöke

Alan Greenspan tegnapi kongresszusi meghallgatásán megpróbált megfelelni mind a kötvény-, mind a részvénypiac elvárásainak azzal, hogy nem zárta ki további kamatcsökkentés lehetőségét és a gazdaság fellendülését jósolta.

A tengeri szelet használja ki a brit kormány programja

A brit háztartások több mint hetedét, mintegy 3,5 millió otthont láthatnak el árammal a tengeri szélerőművek, miután a londoni kormány az ehhez szükséges nagyszabású fejlesztések mellett döntött. A tervek szerint a jelenlegi 3 százalékkal szemben 2010-re az ország villamosenergia-szükségletnek már egytizede származik az úgynevezett megújuló forrásokból. A szél a teljes energiaszükséglet 4–7 százalékát adná. A tengeri szélparkok általában száz méter magas, mintegy 1500 turbinájának megépítése 6 milliárd font befektetést igényel, aminek fejében évi 6000 megawatt energiát adnak. A döntést kitörő lelkesedéssel fogadták a környezetvédők és az iparág képviselői. A Greenpeace környezetvédő csoport szerint a globális felmelegedés különösen nagy veszélyt jelent a Földre, de a brit kormány most tanúbizonyságát adta, hogy kész ambiciózus tervvel a fenyegetés elébe menni. A szélenergia-szövetség azt várja, hogy a projekt hatalmas lendületet ad az iparágnak, annál is inkább, mert a Nagy-Britanniát körülvevő tengerek a szélerő szempontjából a legjobbak egész Európában. Patricia Hewitt kereskedelmi és ipari miniszter 20 ezerre becsüli a keletkező munkahelyek számát és azt várja, hogy a szélerőműprogram segít mérsékelni a függőséget a széntől és a gáztól, így csökken az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátása is. Hewitt szerint a mostani 30 turbinás szélparkokat hamarosan akár 300-ból állók válthatják fel, amelyeket a partoktól mintegy 10 kilométerre létesítenek. A kormány tenderén részt venni kívánó cégeknek három hónap áll rendelkezésre ajánlataik kidolgozására. A hivatalos második forduló előtt már huszonkilenc cég jelezte előzetes érdeklődését a hetven szóba jöhető helyszínre, amelyek Kelet-Angliánál, a Temze torkolatánál és Wales partjainál vannak.

Eladja japán vezetékes cégét a Vodafone

A brit Vodafone Group Plc 262 milliárd jenért (2,2 milliárd dollár) eladja japán vezetékes részlegét a Ripplewood Holdings kockázatitőke-társaságnak - értesült a Nihon Keizai Simbun napilap. A világ legnagyobb mobilszolgáltatója a Japan Telecom Holdings Co. Ltd. - a harmadik legnagyobb japán távközlési cég - kétharmadának tulajdonosa, és ezen keresztül ellenőrző pakettje van a J-Phone-ban, amely a szigetország harmadik legnagyobb mobilcége az NTT DoCoMo, valamint a KDDI Corp. mögött. A vezetékes részlegből való kiszállás jó lépésnek tűnik, mert az üzletág Japánban nehézségekkel küzd, másrészt az eladás azt jelzi, hogy a Vodafone stratégiájának megfelelően alaptevékenységére akar koncentrálni a világ legnagyobb mobilpiacán - mondják az elemzők. A Vodafone a lap szerint mindazonáltal 10-20 százalékot meg akar tartani a vezetékes üzletágból. A tárgyalások még az év elején megkezdődtek, és várhatóan ebben a hónapban megszületik a döntés - írta a lap. A Ripplewood állítólag 60 milliárd jent készpénzben fizetne ki, a fennmaradó mintegy 200 milliárd jent pedig bankhitelekből finanszírozná. A kockázatitőke-társaság már korábban is nem csekély merészséget tanúsított - az első külföldi befektető volt, amely japán bankot vett: a származékos üzletek miatt öt évvel ezelőtt látványosan összeomlott Long Term Credit Bank romjait 2000-ben Shinsei Bank néven élesztette újjá. Összesen mintegy 150 milliárd jent költött a bank és öt másik cég, köztük a Nippon Columbia Co. zenei szoftvergyártó akvizíciójára.

Átütemezik Irak adósságait?

A hitelező országokat tömörítő Párizsi Klub pénteken közölte, hogy Irak tartozása az 1990. augusztusi kuvaiti invázióig 21,018 milliárd dollárt tett ki. Az előzetes becslésen alapuló adat csak a tőkét tartalmazza, a kamat összege nagyjából ugyanekkorára tehető – áll a Párizsi Klub közleményében, amely szerint Irak a jövő év végéig nem lesz abban a helyzetben, hogy megkezdhesse tartozásainak visszafizetését. Az adósság felmérése az első lépés, ami után megkezdődhetnek a tárgyalások az ország összesen mintegy 120 milliárd dollárra becsült tartozásának csökkentéséről, illetve átütemezéséről – véli a londoni Exotic brókercég feltörekvő piaci adósságokra szakosodott elemzője. Szerinte pozitív fejlemény, hogy megállapodás született az orosz követelések összegéről, amely a korábban vártnál valamivel alacsonyabb. A klub tagjai közül Irak legnagyobb hitelezője Japán 4,108 milliárd dollárral, ezt követi Oroszország 3,45 milliárddal, Franciaország 2,993 milliárd, Németország 2,403 milliárd és az Egyesült Államok 2,192 milliárd dollárral. Irak ezen felül mintegy 35 milliárd dollárral tartozik az Öböl-menti országoknak, más államoknak és különböző magánbankoknak. Egy nemzetközi pénzügyi szervezet szakértője a Reutersnak névtelenül úgy nyilatkozott, hogy az év végéig meg kellene kezdeni az adósságtárgyalásokat, de ez természetesen attól függ, hogy sikerül-e az USA által elismert ideiglenes kormányt létrehozni. Szerinte az országnak jelentős adósságelengedést kell kérnie a Párizsi Klubtól. Az USA ezzel szemben nem támogatja az adósságok egy részének elengedését, ehelyett a hosszú időre szóló átütemezést tartja elfogadhatónak. Ugyanezen a véleményen van egyébként Lengyelország is, amelynek Irak 700 millió dollárral tartozik. A varsói külügyminisztérium szóvivője szerint egy olajban ennyire gazdag ország a jövőben biztosan teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit.

Bírálják az olasz gazdaságösztönzési tervet

Egyes uniós tagállamok meglehetősen nagy fenntartásokkal fogadták azt az olasz tervet, hogy infrastruktúra-fejlesztési beruházásokkal ösztönözzék a térség gazdaságait, és fenntartásaiknak e héten hangot is fognak adni – értesült a Reuters uniós forrásokból. Az EU pénzügyminiszterei ezen a héten tárgyalnak a páneurópai közlekedési és energiahálózatok fejlesztésére igénybe vehető EIB-hitelekről, és egyesek kételyeknek fognak hangot adni a magántőke bekapcsolódását illetően, valamint hogy a közpénzek felhasználása összeegyeztethető-e a szigorú maastrichti kritériumokkal. Az idézett források szerint Dánia, Finnország és Svédország nem ért egyet az olasz tervvel, és Németországnak is fenntartásai vannak. Maria Teresa Armosimo, az olasz gazdasági minisztérium államtitkára a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az EIB-nek egy évtizeden át évi 11 milliárd euró többletforrásra lenne szüksége a terv finanszírozásához. Emellett a bank hitelgaranciát is nyújtana. Így a magánszektor forrásaival együtt évi mintegy 35-70 milliárd euró befektetésére lenne lehetőség, ami az EU teljes bruttó hazai termékének (GDP) 0,5-1 százaléka. A szkeptikusok éppen azt kérdőjelezik meg, hogy a magántőke be akarna szállni olyan projektekbe, amelyek természetüknél fogva állami feladatok. Giulio Tremonti, az európai New Dealnek is nevezett ötlet szülőatyja a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy források az unió költségvetéséből is származhatnának, és egyes projekteket régiók finanszírozhatnának. Németországnak és Franciaországnak azonban nagyon behatároltak a lehetőségei, mivel a költségvetési hiányuk tavaly túllépte a GDP 3 százalékában megszabott plafont és erre az idén is minden esély megvan.

Schröder gyengítené az eurót

Az Európai Központi Bank (ECB) pénteken visszautasította Gerhard Schröder burkolt felszólítását, hogy devizapiaci intervencióval gyengítsék az eurót a dollárral szemben. Az ECB vezetői elég intelligensek ahhoz, hogy akár minden nap feltegyék maguknak a kérdést: mindent megtettek-e az árfolyam csökkentése ügyében, hogy ezáltal is javulhasson a versenyképesség - mondta a német kancellár a Financial Timesnak adott interjújában. Schröder szerint a magas árfolyam csapás a német exportőrökre s így az egész gazdaságra. Szavai nyomán kissé gyengült az euró, de a múlt hét közepén látott 1,12-es szint fölött maradt. Otmar Issing, az ECB vezető közgazdásza, az igazgatótanács egyik német tagja azzal utasította vissza Schröder érvelését, hogy a versenyképesség nem csak az árfolyamtól függ. Azzal azonban egyetértett, hogy a testületben okos emberek ülnek. Wim Duisenberg, a bank elnöke hetek óta hangoztatja, hogy az igazgatótanács az irányadó kamat agresszív csökkentésével már számottevően hozzájárult a gazdaság ösztönzéséhez, így a nyugdíj-, egészségügyi és munkaerő-piaci reformokkal késlekedő kormányok most már csak magukat okolhatják a gyenge produkcióért. A HVB elemzője szerint nem is igen érthető Schröder aggodalma, hiszen az utóbbi hetekben az euró folyamatosan defenzívában van a dollárral szemben, és messzire került a május végén kialakult 1,1930 dolláros történelmi csúcspont. Schröder kijelentéseit valószínűleg az magyarázza, hogy politikai nyomás alá került, mivel a német gazdaság valószínűleg az első után a második negyedévben is zsugorodott, ami technikai értelemben már recessziót jelent - véli az elemző.