Bana Péter

Lerontotta a DC nyereségét az autópálya-fiaskó

ä napi gazdaság A német-amerikai DaimlerChrysler AG (DC) nettó nyeresége éves összevetésben harmadával, 393 millió euróra esett, miután a világ ötödik legnagyobb autógyára 279 millió eurónyi költséget írt le a németországi elektronikus autópályadíj-beszedő rendszer fiaskója miatt. A DC ugyanis tagja az erre a célra létrehozott konzorciumnak, amely azonban nem tudta határidőre megvalósítani a berlini kormány által megrendelt, még most sem működő rendszert, így büntetést kell fizetnie. Az árbevétel 3,9 százalékkal, 32,4 milliárd euróra csökkent, de az üzemi nyereség a korábban sokáig gyengélkedő amerikai részlegnek, a Chryslernek, valamint a teherautó-gyártásnak köszönhetően 10 százalékkal, 1,54 milliárd euróra emelkedett. A Mercedes részlegnél az SLK Roadster és a következő generációs C osztályú modellek bevezetésével járó költségek miatt 7 százalékkal csökkent az üzemi profit, ezt azonban bőven ellensúlyozta, hogy a Chryslernél hajszál híján duplájára nőtt az érték, miután jól fogyott a még tavaly kihozott Chrysler Pacifica és Chrysler Crossfire. Az első negyedévben egyébként hat új Chrysler-modell gyártása kezdődött meg, és még az idén további három is megjelenik az utakon. A csoport az év egészében az üzemi nyereség további javulására számít. A DC nemrég közölte, hogy nem hajlandó tőkeinjekciót adni a veszteséges Mitsubishinek, amelyben 37 százalékos tulajdonos.

Alig gyorsult az USA gazdasága

ä BANA PÉTER A vállalatok építőipari és infrastrukturális beruházásainak közel két éve nem tapasztalt mértékű visszaesése miatt a tavalyi utolsó negyedévi 4,1 után az első három hónapban csak 4,2 százalékra gyorsult fel a bruttó hazai termék (GDP) évesített növekedési üteme az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium előzetes adatai szerint. A Wall Streeten 5 százalék körüli mértéket vártak, de vérmesebb elemzők 5,8 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartottak. Éves összevetésben mindazonáltal korántsem ilyen kiábrándító a kép, hiszen a 4,9 százalékos bővülés az 1984 második negyedében kimutatott 5,6 százalék óta a leggyorsabb. A GDP valamivel több mint kétharmadát adó lakossági fogyasztás továbbra is gőzerővel fűti a gazdaságot, hiszen e téren a megelőző negyedévi 3,2 után már 3,8 százalékos növekedést regisztráltak. A vállalati beruházások bővülése 10,9-ről 7,2 százalékra lassult, de ezen belül az építőipari és az infrastuktúra-fejlesztési beruházások 6,5 százalékkal zuhantak, azt követően, hogy az előző negyedévben már 1,4 százalékos volt a csökkenés. A vállalatok készletfelhalmozása 15,3 milliárd dollárral nőtt, ami 0,27 százalékpontot adott hozzá a GDP-növekedéshez. Az export 3,2 százalékkal, az import 2 százalékkal bővült. A kormányzati kiadások 0,7 után 10,1 százalékkal nőttek, amiben a főszerepet az játszotta, hogy a hadikiadások 15,1 százalékkal emelkedtek. A magánfogyasztás töretlen lendülete most már kellemetlen mellékhatással is jár: az árdeflátor 1,3-ról 3,2 százalékra, a személyi kiadások indexe (PCE), amely a Fed kedvenc inflációs mutatója, 1-ről szintén 3,2 százalékra ugrott. Az adatok nyomán az államkötvényhozamok határozott irány nélkül ugrálni kezdtek, de a dollár egyértelműen gyengült az euróhoz képest. A HSBC New York-i vezető devizastratégája szerint a vártnál kisebb növekedésre, de a vártnál nagyobb inflációs nyomásra utaló adatok nem változtatják meg azt a várakozást, hogy a Fed még a nyáron megemeli a kamatot. Homlokegyenest más a véleménye a Panagora Asset Management elemzőjének, aki szerint éppen azért, mert nem kell tartani a gazdaság túlhevülésétől, túlzottak az aggodalmak, hogy a Fed szigorítja monetáris politikáját. A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) jövő kedden ülésezik, és bár senki nem számít az 1 százalékos kamat emelésére, sokak szerint a közleményben utalni fog az inflációs nyomásra.

Megnyugodtak a Shell befektetői (kimaradt!)

BANA PÉTER A brit-holland Royal Dutch/Shell egyszeri tételek nélküli nettó nyeresége az első negyedévben 9 százalékkal, 4,25 milliárd dollárra emelkedett, jócskán meghaladva a 3,6 milliárd dolláros piaci konszenzust. Az olajtársaság azonnali hatállyal 2 milliárd dollár értékű részvény-viszavásárlási programot hirdetett meg, ami megnyugtatóan hatott a részvényesekre. Az árfolyam, amely az utóbbi időben a készletek mintegy 22 százalékos túlértékelése miatt folyamatosan esett, ennek nyomán tegnap délelőtt 3 százalékkal emelkedett. Az átértékelési botrány nyomán eddig négy felső vezető kényszerült távozni, a brit és a holland felügyeletek vizsgálatokat kezdtek és egyes amerikai befektetők pereket indítottak a csoport ellen. A Shell azt is bejelentette, hogy a korábban tervezett 13 milliárd helyett 14,5-15 milliárd dollárt költ beruházásokra az idén, ami segíti az orosz szahalin-szigeti, valamint a nigériai projektek megvalósítását, emellett növelik a feltárásra szánt összeget.

Egyre javul a Flextronics teljesítménye

A szingapúri bejegyzésű amerikai Flextronics International Ltd. éves összevetésben közel háromszorosára, 72,8 millió dollárra, azaz részvényenként 5-ről 13 centre növelte egyszeri tételek nélküli nettó profitját a márciussal zárult pénzügyi éve utolsó három hónapjában, miután a vártnál jobban nőttek a mobilkészülék-gyártók megrendelései, és a távközlési vállalatoknak is többet szállítottak. A Reuters elemzői konszenzusa csak 11 cent nyereséget prognosztizált részvényenként, de ebben nincs benne a dániai, olasz és francia üzemek bezárásával járó 48 millió dollárra rúgó egyszeri kiadás. Az egyebek között a Sony Ericssonnak mobiltelefonokat, a Hewlett-Packardnak nyomtatókat és a Microsoftnak Xbox játékkonzolokat gyártó csoport árbevétele 23 százalékkal, 3,77 milliárd dollárra emelkedett. A csoport egyaránt megemelte a folyó negyedévi árbevételre és nyereségre szóló prognózisát, valamint az új pénzügyi évre vonatkozó előrejelzéseit. Magyarországon a Flextronics az egyik legnagyobb árbevételű társaság, amely három ipari parkban – Nyíregyházán, Sárváron és Zalaegerszegen –, illetve egy tabi gyáregységgel van jelen.

Gyengébb negyedévre számít az Elcoteq

A finn Elcoteq Oyj, a legnagyobb európai szerződéses elektronikai gyártó nettó nyeresége közel háromszorosára, 5,6 millió euróra nőtt az első negyedévben, főleg a mobilkészülékek iránti igány fellendülésének köszönhetően. Az egyebek között a Nokiának gyártó cég árbevétele 20 százalékkal, 618,5 millió euróra emelkedett, ami megfelelt a cég saját előrejelzésének. A folyó negyedév kilátásai nem ennyire rózsásak: Jouni Hartakainen, a cég vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy az üzemi nyereség várhatóan nem fogja elérni az első negyedévi 11,3 millió eurót, mivel a gyártás eltolódik az alacsonyabb haszonkulcsú termékek irányába. Az Elcoteq Magyarország Kft., amely távközlési, szórakoztató- és ipari elektronikai gyártóknak szállít, 1998-ban építette fel gyárát a pécsi ipari parkban és jelenleg a dél-dunántúli régió legnagyobb foglalkoztatója, közel négyezer alkalmazottal, köztük több száz bérelt munkaerővel.

Eladja az E.ON a Ruhrgas Industriest

A német E.ON AG eladja a Ruhrgas AG földgázmérő és ellenőrző műszereket, valamint ipari kemencéket gyártó részlegét, a Ruhrgas Industriest – jelentette be a második legnagyobb európai közműcsoport tegnapi éves közgyűlésén Wulf Bernotat elnök-vezérigazgató. A világszerte 7500 alkalmazottat foglalkoztató Ruhrgas Industries tavalyi árbevétele 1,1 milliárd euró volt, de egyelőre nem ismert, hogy eladásából mekkora bevételre számít az E.ON, amely ez évben dönt Vittera AG ingatlanüzletága, valamint a Degussa AG speciális vegyi termékeket gyártó cégben lévő maradék részesedése értékesítéséről. A csoport tavaly 12 milliárd euróért vette meg a Ruhrgast, amely az orosz földgáz legnagyobb nyugat-európai szállítója és 6,43 százalékos részesedéssel rendelkezik az orosz Gazpromban, a világ legnagyobb gázipari vállalatában. Tervezik viszont, hogy kétszeresére, azaz 10 százalékra növelik részesedésüket az olasz gázszolgáltató piacon.

Kevésbé kockázatos terep lett Kelet-Közép-Európa

A külföldi kereskedelmi bankok már a múlt év utolsó negyedében növelték hitelezési tevékenységüket Kelet-Közép-Európában, miután az unióhoz most csatlakozó legfontosabb államok megkezdték a felkészülést a belépésre – áll a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentésében. A bázeli székhelyű pénzintézet adatai szerint a feltörekvő piacoknak a bankokkal szemben fennálló adóssága ugyan továbbra is az összes hitel 10 százalékát teszi ki, de átrendeződés ment végbe: Kelet-Közép-Európa súlya nőtt, Latin-Amerikáé csökkent, ami azt tükrözi, hogy a bankok egyre kevésbé tekintik kockázatos terepnek a csatlakozó államokat. A statisztikákból az is kitűnik, hogy különösen a francia bankok aktivitása nőtt meg a térségben, főként Csehországban, ahol az általuk nyújtott koronahitelek megugrása folytán követelésük a negyedik negyedévben az összes külföldről folyósított hitel 26 százalékát tette ki, ami 16,4 milliárd dollárnak felel meg. Oroszország szintén előnyt kovácsolt a bankok hitelezési hajlandóságának növekedéséből. A határokon átnyúló hitelezés összességében globális szinten alig változott a harmadik negyedévhez képest, mert bár 14 670 milliárdról 15 680 milliárd dollárra nőtt a bankok követelésének értéke, a bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy az eddigi 27 ország után már a görög, ausztrál és mexikói bankok is közölték adataikat a BIS-szel.

Gyengíti a koronát a szlovák jegybank

Újabb 50 bázisponttal csökkentette irányadó kamatát tegnap a szlovák jegybank, hogy megakadályozza a korona erősödését.

Diadalmenetben a japán elektronikai cégek

A chipek, számítógépek, digitális fényképezőgépek iránti kereslet megugrása nyomán a vezető japán elektronikai gyártók a most véget ért üzleti évben a várakozást meghaladó profitokat értek el és újabb erős évre számítanak.