Bakonyi Attila

A társasházak nem örülnek a forrásadó-emelésnek

A forrásadó alsó kulcsának 20-ról 25 százalékra történő emelésével újabb forrásokat vonhat el a kormányzat a társasházak felújításaitól jövőre – véli a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ). A felmérések szerint a társasházak és a szövetkezeti házak éves szinten 30–50 milliárd forint közötti bevételre tesznek szert. A szövetség feltételezései szerint azonban ez az 5 százalékos pluszelvonás visszaüthet, ha a társasházak ennek hatására kevesebb bevételt vallanak be. Az MTOSZSZ szerint a társasházi felújításokra a megoldás akár egy hosszabb távú háromoldalú megállapodás is lehet az állam, a lakosság és az önkormányzatok bevonásával. Ehhez a jövő évi költségvetésben legalább 50 milliárd forinttal kellene támogatni a rekonstrukciókat úgy, hogy az említett másik két fél is képes legyen forrásokat felszabadítva közreműködni ezen programban – véli a szövetség. Véleményük szerint ugyanis a lakásprivatizáció elindításakor 870 milliárd forintra rúgott az elmaradt felújítások költsége a volt állami bérlakásoknál, ez mára meghaladja a kétezermilliárd forintot.

Újra kalapács alatt a bajai vetőmaggyártó

Az augusztus elején kiírt tenderre csupán egyetlen pályázat érkezett, amely túl alacsony árat ajánlott a cégért, így a felszámoló újra meghirdette a volt bajai állami gazdaság területén működő Interseed Vetőmag-előállító Kft. vagyonelemeit - tudta meg lapunk a TM Line Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-től. A cég vagyonelemeinek irányára nem változott: összesen 660 millió forint plusz áfa. A felszámoló korábbi tájékoztatása szerint a társaság felszámolását vélhetően a tulajdonosok egyet nem értése okozta, ezt jelzi, hogy az Interseed felszámolását az ügyvezető, Turi János, nem pedig külső cég kezdeményezte május végén az illetékes bíróságon. A cég adóssága az előzetes adatok szerint 370 millió forintra rúg, ebből 127 millió forint beruházási hitel, csupán 15 millió forint a köztartozás. Az Interseed vagyontárgyai közül a legértékesebb az 580 millió forintra taksált, Baja külterületén található 6,5 hektáros ingatlan. Az új pályázat beadási határideje a Cégközlönyben való megjelenéstől számított 15 nap, azaz szeptember 30.

Legfeljebb harmincöten nyerhetnek az energetikai pályázaton

Az érdeklődők mától adhatják be pályázataikat a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) második, energetikát érintő témaköreire - mondta Bohoczky Ferenc, a gazdasági tárca vezető főtanácsosa tegnap egy a BNV-n tartott konferencián. A teljes keret mintegy 4,4 milliárd forint lesz: a vissza nem térítendő támogatás minimum 125 millió, legfeljebb 300 millió forint lehet, vagyis legfeljebb 35-en, legalább 14-en nyerhetnek. Bohoczky elmondása szerint az első körben is igen sikeresek voltak a pályázatok, ám sok tendert kellett érvényteleníteni, főként a különböző engedélyek hiánya miatt. A főtanácsos szerint ahhoz, hogy az ország elérje az uniós direktívában előírt mértéket, azaz hogy a teljes villamosenergia-előállítás 3,6 százaléka megújuló energiaforrásból származzon, mintegy 1,6 ezer gigawattóra kapacitásra lenne szükség. Ezt pedig összesen mintegy 80-100 milliárd forintnyi beruházással lehetne megvalósítani, persze attól függően, hogy melyik energiaforrás-típust részesítik előnyben. A fő csapásirány valószínűleg továbbra is a biomassza marad, ugyanis a szakértők szerint ez az üzemanyag rendelkezik a legnagyobb potenciállal Magyarországon - mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Emellett a környezetvédelmi hatóság legkevesebb kétszáz szélparkra adott ki elvi létesítési engedélyt, mellyel összesen 18-30 gigawattórányi kapacitás állítható elő évente. A beadott engedélyekhez képest ugyanakkor a ténylegesen felépített parkok száma kevés. Amennyiben a gazdasági tárca helyesen prognosztizál, s a beruházások is a megfelelő ütemben zajlanak, 2005-re a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia elérheti a 977 gigawattórát évente, amihez valamivel több mint 600 gigawattóra szükséges a 3,6 százalékos arány eléréséhez. Hogy utóbbit hogyan érik el, egyelőre nem tudni, hiszen a szakértők vélekedése szerint 2005 végére a teljes biomassza-potenciált kihasználják, így a fennmaradó lehetőség a szél-, a víz-, a nap-, illetve a geotermikus energia lesz.

A cégek szerint rossz üzenet a forrásadó emelése

Az érintett vállalkozások számára kifejezetten barátságtalan üzenetet hordoz a forrásadó alsó kulcsának 20-ról 25 százalékra emelése, ráadásul a költségvetés várhatóan nem számíthat bevételnövekedésre.

Elkészült a Királyhágó Lakópark második üteme

A közelmúltban adták át a Home Center Rt. legújabb beruházásának keretében felépült, a XVIII. kerületben található Királyhágó Lakópark második ütemét – áll a társaság közleményében. A fejlesztés azonban nem ért véget, ugyanis a tervek szerint 2005 nyarán adják át a harmadik szakasz 86, s 2006 tavaszán a negyedik ütem további 226 lakását. A most átadott Királyhágó Lakópark második ütemének építése 2003 szeptemberében indult, s a beruházásra kiírt pályázatot – hét jelentkező közül – az Exkluzív Bau Kft. nyerte meg: a cég nettó egymilliárd forintból építette fel a 63 lakásos épületkomplexumot. E fejlesztésen kívül a VII. kerületben is folynak a munkálatok, itt jövőre egy nyolcemeletes, 119 lakásos és egy hétemeletes, 230 lakásos épületet ad át a Home Center.

Kevesebb cigarettát lehet vámmentesen behozni

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága várhatóan ma hozza nyilvánosságra a nem uniós országokból, nem kereskedelmi jelleggel vámmentesen behozott dohánytermékek szabályainak változásait – írja a Vasárnapi Hírek. Így várhatóan egy út alkalmával legfeljebb 200 szál cigarettát lehet behozni, s nyilvántartják majd, hogy ki, mikor és mennyi dohányárut hozott az országba.

A hongkongi kisgömböc a legfalánkabb

Az Economist című gazdasági lap szerint míg Angliában éppen kipukkadni látszik az ingatlanpiaci lufi, addig a lap által szemrevételezett 20 országból 11-ben két számjegyű növekedést észleltek a lakáspiacokon – írja a BBC internetes portálja. A sort Hongkong vezeti évi 28,7 százalékos növekedéssel, ezt követi a Dél-afrikai Köztársaság 25,5 százalékkal, míg a dobogó harmadik fokán Új-Zéland áll 22,1 százalékkal. A britek csupán a hatodik helyet érték el, 13,8 százalékos növekedéssel, a korábbi 17,6 százalék helyett. A lakóházak ára az átlagos jövedelem függvényében rekordszintet ért el az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Új-Zélandon és Spanyolországban. A lakások manapság sokkal inkább túlértékeltek, mint a korábbi piaci csúcsok idején, melyek után az árak reálértéken számítva általában meredeken estek. Ingatlanpiaci boomról a fejlődő országokban, valamint Kínában és a Dél-afrikai Köztársaságban lehet beszélni. A hongkongi piac a legérdekesebb, itt ugyanis tavaly 17 százalékos csökkenést figyeltek meg a szakemberek, sőt az 1990-es évek közepén kipukkadt lufi sokkhatását még most is nyögi a piac: az átlagos ingatlanárak jelenleg is 55 százalékkal alacsonyabbak, mint az 1997-es értékük volt. A tavalyi második negyedévben egyébiránt Ausztrália vezette az Economist listáját, ám az év végére a középmezőnybe csúsztak vissza. Mindeközben az Egyesült Államokban az 1970-es évek óta legnagyobb mértékben, 9,4 százalékkal nőttek a lakásárak. Bár ez a szám jócskán elmarad az angol vagy az ausztrál növekedéstől, ez lehet azonban az USA legnagyobb ingatlanboomja. Mindazonáltal ez a piac kevésbé sérülékeny, főként mivel a jelzálogkamat rögzített, s így a tulajdonosok „immúnisak” a változó alapkamatra. Az ingatlanpiac szédítő magasságokat ért el például Írországban, Hollandiában és Spanyolországban, de az árak mostanában inkább Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban versenyeznek. Mindezekkel szemben a tavalyi év folyamán az árak Németországban, Japánban és Szingapúrban estek.

Kapolyi cége vette meg a bánhidai telepet

A Vértesi Erőmű (Vért) Rt. tegnapi rendkívüli közgyűlésén többek között döntött a Tatabánya Erőmű (TE) Kft.-ben lévő üzletrészének, valamint bánhidai telephelyének értékesítéséről – tájékoztatta lapunkat Holló Vilmos, a Vért elnöke. A vagyonértékesítésekre a megromlott pénzügyi helyzet miatt volt szükség, ami – energiatermelő cégként – főként abból fakad, hogy a társaságnak még mindig nem sikerült megegyeznie a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-vel egy esetleges hosszú távú szerződésről. Persze az értékesítésre ott van még a szabadpiac is, ám az ottani árakhoz képest a Vért nem versenyképes. A TE-t végül a többségi tulajdonos MVM vásárolta meg az üzletrész névértékéért, s emellett a helyi önkormányzatnak is van egy kisebbségi pakettje – tette hozzá Holló. A bánhidai erőmű telephelyét pedig a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consulting egyik cége, a Kárpát Energo Kft. vásárolhatja meg abban az esetben, ha elfogadják ÁPV Rt. által javasolt változtatásokat is. (A Vértet korábban szintén a Kapolyi érdekeltségi körébe tartozó Vértes Energia Befektető és Fejlesztő Kft. kívánta megvásárolni, ám az üzlet akkor meghiúsult.) Az elnök szerint erre napokon belül sor kerül. A Kárpát Energo egyébiránt egy kombinált ciklusú erőmű felépítésére kívánja használni a bánhidai telephelyet. Az értékesítések mellett igazgatósági tag kinevezése is szerepelt a napirenden, melyet szintén elfogadott a közgyűlés, az új tag Kamarás Zoltán lett.

Gázáremelés: mikor, mennyi?

Belátható időn belül lépéskényszerben lesz a hazai földgáz-árszabályozás, s ha a kormányzat legkésőbb január elsejével nem változtat az árakon, „akkor gáz lesz” – mondta Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza. A jelenlegi hatósági árak ugyanis – ha marad a magas olajár – nem képesek a következő hónapokban fedezni az importköltségeket. Azt, hogy az árváltozás pontosan mekkora lesz és mikor várható, egyelőre nem tudni. Az időpont kérdésében némi támpontot adhat, hogy az árakat és a díjakat módosító rendeletet a hatálybalépése előtt legalább 8 nappal, a közüzemek részére szolgáltatott földgáz esetében legalább 30 nappal kell közzétenni – így legközelebb október közepére datálható egy esetleges áremelés. Podolák György, az MSZP gazdasági munkacsoportjának tagja szerint egyelőre mérlegelni kell a helyzetet, s ezt a MEH meg is teszi, majd megküldi jelentését a gazdasági tárcának. A jelenlegi árak megváltoztatását azonban szinte biztosan befolyásolják politikai döntések is, hiszen az akkor már vélhetően hatalmon lévő Gyurcsány-kormány első komolyabb döntése lehet az áremelés. Ráadásul kérdés, hogy az új kormány felvállalja-e egyszerre a gázárak emelését és az egyre inkább elkerülhetetlennek tűnő további megszorításokat? Korábban öröm volt az ürömben, hogy az év első felében az alacsonyabb olajárak és az erős forint miatt több milliárd forintos tartaléka képződött a Molnak. Ezt pedig az olajcég el is határolta a gázbeszerzés költségeinek kompenzálására, ám néhány nappal ezelőtt a társaság egy sajtótájékoztatóján elhangzott: ha a közeljövőben nem történik változás, akkor elfogyhat a gázár-kompenzációra rendelkezésre álló összeg (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 9., 11–12. oldal).