Bakonyi Attila

Befektetési szempontból Prága és Varsó Budapest előtt áll

A magyar főváros befektetői szempontból megőrizte 23. helyezését a Cushman & Wakefield Healey & Baker évente megjelenő European Cities Monitor című kiadványa szerint. Mindez azt jelenti, hogy Budapest jövőre vonatkozó kilátásai jók, ám ez a jelenlegi megítélésekben egyelőre még nem érzékelhető. Budapest mellett más kelet-közép-európai városok is megszilárdították eddigi pozíciójukat: a rangsorban tizenharmadik helyen szereplő Prága a régió legnépszerűbb városa, Varsó pedig két helyet lépett előre tavaly óta, s jelenleg a 20. helyet foglalja el. Az ingatlan-tanácsadó társaság magyarországi irodájának vezetője, Charles Taylor szerint alapvető fontosságú az adott város megítélése az üzleti élet szereplőinek körében. A magyar főváros ugyanis éppen akkor maradt le mindkét regionális vetélytársával szemben, amikor erősödik a befektetőkért folyó verseny. A három legnépszerűbb város rangsorolása továbbra is változatlan, az élen London áll, Párizs és Frankfurt előtt. A kiadványban szereplő, megkérdezett társaságok negyede nyitott irodát másik országban, illetve kezdett outsourcingba (erőforrás-kihelyezésbe) az elmúlt három év során és az esetek 45 százalékában a választás Kelet-Közép-Európa térségére esett. Mindezt a régión belüli kis távolságokkal, a viszonylag olcsó irodaterülettel, valamint a jól képzett és költséghatékony munkaerővel indokolták. A European Cities Monitor szerint a következő öt évben várhatóan Varsóba áramlik majd a legtöbb külföldi cég, melyet Moszkva, Prága és Budapest követ. Emellett a társaságok majd egyötöde tervezi irodáját új országba telepíteni vagy outsourcingba kezdeni a következő két év során. Kelet-Közép-Európán kívül kedvelt célállomás India és Kína is. A felmérés szerint amennyiben a vállalatok terjeszkedése a jövőben is a mostani ütemben folytatódik, Budapest körülbelül a tizenharmadik helyre kerülhet 2009-re. A tavalyi évhez képest a magyar főváros az idén jobb rangsorolást ért el az új, Magyarországon még jelen nem lévő cégek piacra lépésének könnyű volta kapcsán, míg a munkaerővel és az irodák bérleti díjával, illetve a kormány által teremtett üzleti légkörrel kapcsolatban is előnyös Budapest megítélése.

Több mint száz bérlakást épít a XIII. kerület

A napokban elhelyezett alapkővel indult az az ingatlanfejlesztés, amelynek eredményeként a XIII. kerületi önkormányzat beruházásában 109 bérlakás és egy idősek klubja épül a Szabolcs és a Dévai utca által határolt területen – derül ki a helyhatóság közleményéből. A hatszintes épületben a lakások mintegy 40 százaléka egy-, illetve másfél szobás lesz, a többi kétszobás. Az önkormányzat a lakásokat költségalapon adja bérbe, a beruházás befejezése a jövő év első felére várható. Az ingatlanhoz épülő 126 parkolóhely zöme a pinceszinti teremgarázsban lesz, a földszinten pedig hét üzlet kap helyet. A lakóház építéséhez a képviselő-testület 1,3 milliárd forint saját forrást biztosít, emellett az állami támogatású bérlakásprogram keretében a fejlesztéshez több mint 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a kerület. A tervek elkészítéséhez a fővárosi önkormányzat stratégiai alapjából egy pályázat során több mint 38 millió forintot nyertek el. Az önkormányzat tervei között szerepel még a Bulcsú utcában egy 66 lakásos költségalapú bérház, valamint a Béke úton egy újabb fecskeház építése. A képviselő-testület egyébiránt a közelmúltban fogadta el a Dózsa György út, Lehel utca, Bulcsú utca és a vasút által határolt terület megújítási programját, melynek első lépéseként kilenc önkormányzati tulajdonban lévő épületet szanáltak. Ennek keretén belül újították fel a Lőportár utca 5. szám alatti épületet, ahol 20 rossz minőségű lakást 15 korszerű bérleménnyé alakítottak át.

Eladták a Berzsenyi-kúriát

Az ötödik meghirdetés után, úgy tűnik, sikerül a felszámolónak értékesítenie a kemenessömjéni, Berzsenyi-kúriának nevezett épületegyüttest. A szeptember közepén lezárult pályázatra egyetlen érvényes ajánlat érkezett, amelyben az ajánlati ár kevesebb ugyan a nettó 130 millió forintos irányárnál, mégis ez lehet a befutó - tudta meg lapunk Pintér Benedektől, a Mátraholding Rt. felszámolóbiztosától. A település szélén található, háromhektáros területen álló 714 négyzetméteres, egyemeletes kúria eladása elől már csak egyetlen akadályt kell elgördíteni: a műemlékvédelmi hivatalnak ugyanis elővásárlási joga van az ingatlanra. A helyzet tisztázásáig sem a vevőről, sem a vételi árról nem nyilatkozik a felszámoló. Az ingatlan a gyöngyössolymosi székhelyű SKU Ingatlanforgalmazó Kft. felszámolásával került kalapács alá. Az SKU hitelállománya 90-95 millió forintra rúg, amennyiben sikerül az ingatlant értékesíteni, a befolyó összegből a hitelezőket vélhetően ki tudják elégíteni. A kúriát tíz éve újították fel, nagyobb beruházásra jelenleg nem szorul (NAPI Gazdaság, 2004. június 23., 10. oldal).

A Wallisé a Máriássy Ház

A Wallis Ingatlan Rt. (WI) a napokban megvásárolta azt a IX. kerületi, Máriássy utca 5-7. szám alatti ingatlant, amelyen az 1920-as években épült volt Borjúvásárcsarnok épülete is áll - derül ki a WI közleményéből. A tervek szerint a cég még az idén meg kívánja kezdeni a helyi védettségű épület loft jellegű rekonstrukcióját, valamint annak közvetlen szomszédságában egy új, modern irodaház építését. A két épületből álló irodaház-együttes mintegy 8,8 ezer négyzetméter kiadható területtel rendelkezik majd. Az 1927-ben Riva József tervei alapján épült Borjúvásárcsarnok napjaink követelményeinek megfelelően felújított és korszerűsített irodaházzá alakul át. A védett épület átalakításával összesen több mint háromezer négyzetméter nettó alapterületű irodatér oszlik meg a földszint és a 2,75 méteres belmagasságot megosztó emeleti galéria között. A régi csarnoképület mellé épülő új irodaépület több mint 5,5 ezer négyzetméter modern irodaterületet tartalmaz majd, s négy szintjén akár 250 négyzetméteres egységek is kialakíthatóak a földszinti bemutatóteremtől egészen az ötödik emeleti exkluzív irodáig. Az irodaházak alatt és a telek Könyves Kálmán körút felőli oldalán 117 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki. A WI a már meglevő Bajor és Polar Center mellé társuló Máriássy Házzal együtt immár három saját fejlesztésű irodaházat birtokol.

Családi házhoz kiserőmű tíz éven belül

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a jelenlegi trendek mellett 5–10 éven belül nem csak a társasházak, hanem a családi házak piacán is megjelenhet – mondta lapunknak Rodics Gergely, a Greenergy Kft. pr-igazgatóhelyettese. Néhányszor tíz kilowattos teljesítményű berendezések ugyanis már jó ideje működnek a fejlettebb országokban, többek között az USA-ban és Japánban. Az elterjedésüket jelentősen elősegítheti a megfelelő technológiai környezet, a földgázárak változása, valamint az, ha a felhasználó a számára fölösleges megtermelt energiát eladhatja a helyi szolgáltatónak. Rodics elmondása szerint a hazai ingatlanfejlesztői piacon is megjelentek már olyan ajánlatok – egyelőre főként a nagyobb, 200-300 lakásos beruházásokban –, ahol lakásvásárláskor az új tulajdonos az adásvételi szerződés mellett egy olyan szerződést is aláír, amelyben elfogadja, hogy a hőt és villamos energiát a fejlesztő által megjelölt energiaszolgáltatótól vásárolja. Az ilyen konstrukciók nyithatják meg az utat a gázmotoros energiatermelés elterjedése előtt a lakóingatlanok piacán. Az ingatlanfejlesztők tapasztalatai szerint igen vegyes a kép a kapcsoltan termelő (kogenerációs) erőművekkel kapcsolatosan, ugyanis ezeket kevesen ismerik. Sok fejlesztő ugyan hallott erről a megoldásról, de mégsem választja beruházásaihoz, aminek több oka is lehet – véli Rodics. A fő ok általában az, hogy a technológia bekerülési ára tetemes, bár a megtérülési idő egy jól méretezett projektnél rövid. Egy százlakásos társasház esetében ugyanis nagyjából egy egy megawatt teljesítményű berendezésre van szükség, amelynek ára 250 millió forint körüli – persze nagyban függ a beruházáshoz szükséges kiegészítő (fűtő, légkondicionáló) berendezésektől is. Ennek révén azonban a termelt hő és villamos energia költsége akár 20–40 százalékkal is csökkenthető a hagyományos megoldásokkal szemben – közölte az igazgatóhelyettes. Mindezek mellett a megtérülést és az üzemeltethetőséget javítja, ha a komplexum a lakások mellett nagyobb fogyasztási helyeket (például uszodát, fitnesztermet vagy üzleteket) is tartalmaz. Az ilyen helyeket is tartalmazó 100 lakásos ingatlan esetében a megtérülési idő olyan rövid, hogy már beépíthető egy gázmotoros kiserőmű. A Greenergy egyébiránt jelenleg is dolgozik egy olyan üzleti modellen, amely lakóparkok, nagyobb társasházak energiaellátását biztosítaná gázmotoros technológiával. A terveik szerint a hőt és villamos energiát a lakossági szektor árainál olcsóbban fogják kínálni úgy, hogy a gázmotoros beruházás költségeit teljes egészében biztosítják, azaz a berendezés beépítése és üzemeltetése nem igényel saját forrást az ingatlanfejlesztő részéről.

Újra kalapács alatt a Betyárcsárda

Immár harmadszor hirdette meg a Prof Ásványolaj Kft. gátéri, Betyárcsárda nevű ingatlanát a felszámolását végző Délprodukt Kft. - mondta lapunknak Sáfrány Mihály felszámolóbiztos. Az irányár 25 millió forint, a pályázatokat október 17-ig lehet benyújtani. A cég vendéglátó-ipari tevékenységet folyatott, emellett egy benzinkutat is üzemeltetett 1993 októberétől 2001 szeptemberéig. A két magánszemély tulajdonában lévő kft.-nek a csárdán kívül nincs más értékesíthető vagyoneleme. Az első kiírásra, 2004 elején egy ajánlat érkezett, ám azt akkor alacsonynak találta a felszámoló. A második meghirdetéskor pedig a pályázó lépett vissza vételi szándékától - tette hozzá Sáfrány. A cég felszámolását az APEH Bács-Kiskun megyei igazgatósága kezdeményezte 2003 márciusában, s az októberben el is indult. A társaság tőketartozása 56,82 millió forint, amely kamatokkal együtt mára már meghaladja a 170 millió forintot. A cég legnagyobb hitelezője az APEH mellett a VPOP Bács-Kiskun megyei illetékhivatala.

Kapacitásnövelés a Wienerberger kisbéri gyárában (KIMARADT!!!)

Magyarországon egyedülálló technológiát telepített kisbéri téglagyárába a Wienerberger Téglaipari Rt., amelynek segítségével a gyár kapacitását 70 millióról 140 millió kisméretű téglára növelték - áll a társaság közleményében. A beruházás költségei elérték az 1,8 milliárd forintot. A fejlesztések hátterében a közlemény szerint az áll, hogy a Wienerberger középtávon bízik a magyar lakáspiac tartós fejlődésében. Adataik szerint ugyanis tavaly 39 ezer új lakást adtak át, s egy 140 millió egység kapacitású téglagyár évente mintegy 3400 új otthonnak gyárt falazatot. A magyar lakásállomány folyamatos elöregedésével a szakértők legalább évi több mint negyvenezer új otthon megépítését tartják kívánatosnak.

Októberben gázos témáról tárgyal az unió

A tervek szerint a kormány a héten jóváhagyja a széndioxid-kibocsátás engedélyezési rendeletét, s az Európai Unió illetékes bizottsága várhatóan október közepén tárgyalja meg a magyar Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT) – mondta Bart István, a gazdasági tárca szakértője az Institute for International Research tegnapi konferenciáján. Eszerint az ország kibocsátása 2012-re 101,9 millió tonnára nőhet, amely alatta marad a kiotói jegyzőkönyvben vállalt 105 millió tonnának, bár jelentősen meghaladja a bázisként vett 2001. évi 79,5 millió tonnát. A gazdasági tárca számításai szerint így a kiosztható kibocsátási egységek (kvóták) teljes mennyisége 87,182 millió tonna gáznak felel meg, amelyet mintegy 170 létesítmény között osztanak szét. (Az irányelvek szerint január elsejétől bizonyos társaságok csak úgy füstölhetnek, ha kvótákat igényelnek. Egy tonna szén-dioxid levegőbe eresztése egy kvótának felel meg.) Újdonság az NKT-ban, hogy az új belépőknek a teljes kiosztott mennyiség 2 százaléka – azaz mintegy 1,74 millió tonna – áll rendelkezésre, s emellett a kapcsolt, azaz kogenerációs energiatermelésre a korábbi tervekkel szemben nem képeznek külön tartalékot. Az irányelv hatálya alá eső vállalatok a saját teljesítményük 99 százalékára kapnak kvótákat, a fennmaradó egy százalékot pedig megvásárolhatják. Bart szerint mindezt kedvezményesen, várhatóan a majdani piaci ár alatt tehetik meg, ám a további részletek még kidolgozásra várnak. (Ezzel a lépéssel az állami büdzsé juthat újabb forrásokhoz.) Utóbbiról azonban még csak feltételes módban lehet beszélni, ugyanis az illetékes uniós bizottságnak előbb rá kell bólintania a tervezetre. Új piaci belépőknek azok számítanak, akik új zöldmezős beruházást, vagy például egy már működő telephelyen tüzelőanyag-váltást, vagy 10 százalékot meghaladó kapacitásnövelést hajtanak végre. Emellett kvótát lehet még szerezni öröklés (például felvásárlás utáni gyárbezárás) útján is.

A szlovákiai Trnavában szerel a KÉSZ

Két, csaknem azonos jellegű és nagyságrendű feladat teljesítésére kapott megbízást a közelmúltban a KÉSZ Kft. – áll a társaság közleményében. Az első a Suzuki esztergomi autógyárának jelenleg is folyó kapacitásfejlesztése során az új festőüzem mintegy 500 tonna tömegű, úgynevezett Mezzanine acél födémszerkezetének, illetve technológiai tartószerkezetének gyártása és szerelése. A beruházás megvalósításának feladatát a Taikisha japán mérnöki cég angliai leányvállalatától, a Taikisha Europe (UK) Ltd-től kapta a KÉSZ tavaly decemberben. Mindeközben a közelmúltban ugyanitt újabb dolga akadt a társaságnak, a csarnokban konvejorokat telepítő NKC Conveyors Ltd mintegy 120 tonnányi függesztőszerkezet gyártására adott kivitelezői megbízást. A Suzuki festőüzemében a napokban lezárult munka értéke összesen bruttó 766 ezer eurót tett ki. Ugyancsak egy autógyárat kiszolgáló festőüzem acélszerkezetének részleges tervezésére, gyártására és szerelésére kapott megbízást a napokban a KÉSZ, ezúttal a szlovákiai Trnavában. A 616 ezer eurós költségvetésű munkára a Peugeot és a Citroën megbízásából az egyesült államokbeli Haden International Co. kötött szerződést a KÉSZ-szel. Ezen beruházás keretében a társaság jelenleg összesen mintegy 400 tonna acélszerkezeti megrendelésállománnyal rendelkezik. A tervezési fázis már folyamatban van, a helyszíni munkálatok várhatóan október közepén kezdődhetnek meg. Az autógyári fejlesztések mellett tavaly júliusban versenytárgyalás során nyerte el a cég a tajvani Foxconn zöldmezős beruházásként megszülető, kétszintes, 24 ezer négyzetméter alapterületű mobiltelefonalkatrész-gyártó üzemének építési munkálatait is. A komáromi ipari parkban végrehajtott beruházás rekordidő alatt valósult meg, a tényleges termelés már decemberben megkezdődhetett. A közelmúltban a távol-keleti cég újabb beruházásról döntött, amelynek kivitelezési munkálataira versenytárgyalást követően ismét a KÉSZ kapott megbízást. Az új termelőegység a tervek szerint szintén mobiltelefon-alkatrészeket gyárt majd. Az összességében 27,4 ezer négyzetméteres komplexumban két nagyobb, vasbeton szerkezetű, lemezburkolatú, klasszikus üzemcsarnok kap helyet, melyek a meglévő összeszerelő üzemhez és egymáshoz folyosókon kapcsolódnak majd. A hétezer négyzetméter alapterületű festő- és présüzem részben kétszintes lesz, az emeleten irodák kapnak helyet. A másik termelőrész egy kétszer 9,3 ezer négyzetméteres, kétszintes csarnok lesz, a gyártósorok felett pedig a konyhát és az étkezdét helyezik el. Mindkét csarnokhoz önálló épületek, valamint közműközpontok kapcsolódnak majd. Mindezek mellett a generálkivitelező KÉSZ feladatai közé tartozik a teljes közműhálózat, a külső és belső úthálózat és a parkoló kiépítése is. A teljes létesítmény átadása 2005 márciusára várható.