Nem túl kelendőek a nyílászárógyártók
Nem túl kelendőek a nyílászárógyártók
Mihez képest drága az áram?
Az utóbbi napokban politikai üggyé vált a magyarországi áramár. Az év második felében a hatszáz kilowattóra villamosenergia-fogyasztást meg nem haladó lakossági fogyasztók 0,1359 eurót fizettek adóval együtt kilowattóránként – derül ki az Eurostat adataiból. Ez az összeg kevesebb, mint az általuk vizsgált szlovén, horvát, cseh, osztrák vagy szlovák áramár, ahol a szórás 0,1385–0,2098 euró közé esik kilowattóránként. Évenkénti 1200 kilowattórás fogyasztás esetében azonban már nem szerepel ilyen jól Magyarország: a 0,1359 eurós kilowattonkénti ár a harmadik legdrágább az Eurostat adatai szerint. Itt a legolcsóbb Horvátország 0,1163 eurós árral, míg a legdrágább Szlovákia és Ausztria 0,1618, illetve 0,1663 euróval. Évi 3500 kilowattórás fogyasztás esetén – ebből 1300 kilowattóra éjszakai áram – ugyanez a sorrend, az utolsó hely kivételével. Ebben az esetben ugyanis a legolcsóbb a cseh áram 0,0871 euróval, míg a legdrágább Szlovákia és Ausztria. Magyarország harmadik helye 0,1124 eurós árat jelent kilowattóránként. Az adatok átszámításakor figyelembe kell venni a vásárlóerő-paritást és az egyes valuták euróval szembeni árfolyamát.
Finanszírozási költségek új ingatlanra
(ezer forint) 15 milliós hitel, 25 évre 20 milliós hitel, 25 évre CHF-alapon euróalapon forintalapon CHF-alapon euróalapon forintalapon Hitelbírálati díj 30 30 30 30 30 30 Szerződéskötési díj 75 75 75 100 100 100 Folyósítási díj 225 225 225 300 300 300 Értékbecslés díja 30 30 30 30 30 30 Illeték 300 300 300 400 400 400 Helyszíni szemle díja 5 5 5 5 5 5 Előre esedékes összesen 665 665 665 865 865 865 Havi törlesztés 105 118 161 139 158 215
Tíz százalékkal nőtt a gázolaj forgalma
Hiába volt az elmúlt hónapok drasztikus benzinár-emelkedése, a magyar ember – úgy tűnik – nem hajlandó lemondani az autózásról, legalábbis erre lehet következtetni az üzemanyag-eladási adatokból.
Harmadszor sem kelt el a Club Aliga
Lapunk információi szerint pályázat ugyan érkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) a balatonvilágosi Club Aliga üdülőkomplexum értékesítésére, illetve vagyonkezelői jogának megszerzésére kiírt pályázatra, ám az ajánlott ár igencsak elmaradt az igazgatóság által várttól. (Az összeget a KVI még nem kívánja nyilvánosságra hozni.) A gyér érdeklődés furcsának tűnhet, hiszen a pályázat meghirdetése előtt is többen érdeklődtek az üdülő iránt, ám a terület körül kialakult vita, az önkormányzat és egy helyi civil szervezet nyilatkozatai és tervezett tüntetései elrettenthették a befektetőket az ajánlattételtől. A pályázati szövegbe az önkormányzat kérésére még az is belekerült, hogy az aligai ingatlanok egy része „természetvédelmi oltalom alatt még nem áll, az ingatlanok a helyi építési szabályzatról szóló egyik rendelet alapján csupán (helyi) védelemre tervezettek”. A KVI a mintegy 46 hektáros egykori pártüdülő egybeni értékesítésére – nettó 8 milliárd forintos irányáron – tavaly december óta már két pályázatot hirdetett, ám ezekre nem érkezett ajánlat. Időközben azonban hatályba lépett a balatoni közhasznú sétány kijelöléséről szóló miniszteri rendelet, amely a balatonvilágosi parti sétányt részben az üdülő területén jelölte ki. Így a KVI harmadszor már részenként, három területnek a tulajdoni, míg a közterületet érintő, úgynevezett Aliga I. földterület 25 éves vagyonkezelői jogának megszerzésére írt ki idén szeptemberben pályázatot. A területen összesen 55 épület áll, amelyek összalapterülete mintegy 31 ezer négyzetméter. Az ingatlan jövőjéről, egy esetleges új pályázat kiírásáról még nem döntött a KVI.
Benzin- és gázolajfogyasztás
(2005. I–IX., millió liter)
Ötvenhétmilliárdért fejlesztettek a szolgáltatók
A magyarországi villamos hálózatok nyomvonalának hossza az 1990-es 144,6 ezer kilométerről 2004-re 157,4 ezer kilométerre emelkedett, ezen belül a 400 és a 120 kilovoltos nagyfeszültségű vezetékeké nőtt, míg a 750 kilovoltos vezetékhossz változatlan maradt, a 220 kilovoltos pedig csökkent – derül ki a Magyar Energia Hivatal adataiból. A kisfeszültségű szabadvezetékek hossza 55,7 ezer kilométerről 61 ezer kilométer fölé nőtt, míg a szabad- és kábelvezetékek hossza együtt 76 ezer kilométerről 82,7 ezer kilométerre emelkedett. A villamosenergia-szolgáltatók által tavaly megkezdett hálózatfejlesztési beruházások értéke mintegy 57 milliárd forint volt, míg az év folyamán befejezett fejlesztések értéke valamivel több mint 68 milliárd forintot tett ki. Mindezzel együtt 2004-ben csaknem 2600 kilométernyi elosztóhálózatot helyeztek üzembe. Összehasonlításképpen: 1997-ben új beruházások indítására 20,5 milliárdot fordítottak a szolgáltatók, a befejezett fejlesztések értéke 20,2 milliárd forint volt, míg az üzembe helyezett hálózat 1,5 ezer kilométert tett ki. A Magyar Villamos Művek Rt. és román partnere, a Transelectrica SA május elején írt alá szerződést a Békéscsaba–Nagyvárad 400 kilovoltos távvezeték megépítéséről. A tervezett összeköttetés az egységesülő európai árampiac fontos regionális kapcsolatát teremti meg a két ország között, egyben növeli Magyarország határkeresztező átviteli kapacitásait. Az aláírás előzménye, hogy a partnerek korábban megvalósíthatósági tanulmányok keretében vizsgálták a közös létesítés feltételeit, amelynek alapján mindkét fél arra az eredményre jutott, hogy a magyar oldalon 40, a román oldalon pedig mintegy 90 kilométernyi 400 kilovoltos vezeték épülhet meg. Az új távvezeték a kapcsolódó beruházásokkal együtt magyar részről megközelítőleg 20 millió euró, román oldalon 30 millió euró ráfordítást jelent, s mindkét fél a saját területén történő beruházást maga finanszírozza. A beruházás befejezésének időpontja 2008 első féléve.
Raktárakból sosem elég
A logisztikai ingatlanok szegmensében az év első felében a némileg visszaeső kereslet hatására a fejlesztések dinamikája lassult, a nagy volumenű raktárberuházások területén nem akadt új piacra lépő – derül ki az Eston Ingatlan-tanácsadó elemzéséből. Az újonnan átadott modern raktárterület az év közepéig hozzávetőleg 50 ezer négyzetmétert tett ki, ami zömében a már jól bevezetett logisztikai parkok bővítésével valósult meg. A szigetszentmiklósi Parkridge logisztikai park területén megépült az első, 10 ezer négyzetméteres csarnok, a Wallis Ingatlan új logisztikai projektje a fóti East Gate, ahol egy háromhektáros területen folyik az első build-to-suit csarnok megvalósítása, illetve emellett egy 10 ezer négyzetméteres raktáringatlan spekulatív fejlesztésének előkészítése is zajlik. A Prologis M5 logisztikai parkban a meglévő raktárterület 18 ezer négyzetméterrel bővül, az új csarnok átadása az év végén várható. A BILK területén is folytatódik a bővítés: az első félévben a tulajdonos Waberer’s 23 ezer négyzetméter új raktár lekötéséről döntött. A nagytétényi, immáron ProLogis Harbor Parkban az első hat hónapban az Anda Present írt alá bérleti megállapodást: az ajándéktárgy-forgalmazással foglalkozó cég 4500 négyzetmétert vett bérbe. A saját fejlesztésű logisztikai központok piacán idén élénkült a beruházási kedv. A CBA Alsónémediben nyitotta meg 30 ezer négyzetméteres központját, ahol a közeljövőben egyéb kiegészítő létesítmények átadását is tervezik. Az Alexandra Kiadó a pécsi ipari parkban két hektáron építi fel új lerakatát. Piaci információk szerint a Magyar Suzuki Rt. szintén saját logisztikai központot kíván létrehozni Budaörsön, ahol ehhez már meg is vásárolta a megfelelő telket. A 2005 első felében stagnáló logisztikai részpiacon a havi bérleti díjak továbbra is 4,8–6 euró között mozogtak négyzetméterenként, míg a használt raktárakért átlagosan havonta 3,5–5,5 eurót kell fizetni négyzetméterenként. A fővárosi bevásárlóközpontok állománya 2005 első felében nem bővült, ennek ellenére – figyelembe véve a már publikált beruházási koncepciókat – nem lehet fejlesztői érdektelenségről beszélni. Erre jó példával szolgálhatnak a Sugár Üzletközpont bővítési és felújítási munkálatai, melyek jelenleg is folynak, illetve az épület belső átalakítása részben befejeződött, és az alsó két szint kész a vásárlók fogadására. A tematikus üzletházak piacra lépése a törökbálinti Max City tavaszi megnyitásával és a Róbert Károly körúti Material Design és Építő Center októberi átadásával tovább erősödik. A bútorforgalmazói piacon idén debütáló dán Jysk cég négy üzletet is nyitott, emellett további dinamikus terjeszkedést tervez a régióban. A főként irodafejlesztéseiről ismert Ablon két strip mall projektjének, a Buy Way Soroksárnak és a Buy Way Dunakeszinek az átadását még ez évre tervezik. Emellett a sikeresen bevezetett Stop.Shop üzletlánc új, érdi, veszprémi és nyíregyházi központjait is átadják még az idén, ezzel a bevásárlóparkok száma hatra, összes hasznos területük 61,3 ezer négyzetméterre nő. Az Eston elemzői szerint a hipermarketek piacán folytatódott az enyhe ütemű bővülés. A Tesco 2005-re tervezett 17 áruháznyitásából egy történt meg az első hat hónapban, a lánc 43. tagja Gödöllőn épült fel. A Tesco saját brandje alatt működő benzinkúthálózat szintén terjeszkedik, az év közepén már 14 helyen tankolhattak a vásárlók. Budaörsi megnyitása után az Auchan-csoporthoz tartozó Decathlon a korábban bevezetett Hervis és Divex mellett a hazai sportszerpiac harmadik nagy szereplője lesz, s a cég még az ősszel átadja második üzletét Dunakeszin és további egy beruházást tervez a közeljövőben. Jellemző trend, hogy a bevásárlóközpont-építők figyelme részben a vidéki nagyvárosokra irányul, nagyobb volumenű projektek budapesti indításával várhatóan csak jövőre lehet számolni – vélik az elemzők. Tatabányán a Bischoff Magyarország 2006-ra mozit is magában foglaló bevásárlóközpont nyitását tervezi, míg Győrött az ECE fejlesztésében épülő, 36 ezer négyzetméteres Árkád bevásárlóközpont megnyitója várhatóan szintén jövőre lesz. Emellett a Pannonia Shopping Center Kft. a Gardénia gyár helyére Dunacenter elnevezéssel fejleszt majd új, 24 ezer négyzetméteres üzletterű projektet. Budapesten az ING Vörösmarty téri iroda- és kiskereskedelmi beruházásának átadása a tervezettnél későbbre csúszik. A bevásárlóközpontok piacán a bérleti díjak terén nem tapasztalható komolyabb változás: a havi díjak továbbra is 20–80 euró között mozognak négyzetméterenként. A Nagykörút üzleteinek átlagos díja az év közepén 15–35 euró körül alakult négyzetméterenként, míg a Belváros kiemelt sétálóutcája, a Váci utca üzletei változatlanul a legmagasabb értékkategóriába sorolhatók, az utcai bejáratú, portálos üzletekért négyzetméterenként jellemzően 80–120 eurót kérnek havonta. A Váci utca közvetlen közelében – annak mellékutcáiban, a Vörösmarty téren, a Károly körúton vagy az Andrássy út Erzsébet tér és Oktogon közötti szakaszán – már alacsonyabb bérleti díjakkal találkoztak az elemzők: itt 30–50 euróért kínálnak üzleteket négyzetméterenként.
Általános vita Paksról és a tárolókról
Az Országgyűlés a héten bocsátotta általános vitára a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulásról, illetve a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló határozati javaslatot.
Ki újítja fel a Mátyás-templomot?
Az építőipari cégek november 27-ig jelezhetik részvételi szándékukat a Budavári Nagyboldogasszony templom (hétköznapi nevén a Mátyás-templom) műemléki rekonstrukciójában. Az európai uniós tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) írta ki. Az előzetes számítások szerint bruttó 3,7 milliárd forint értékű felújítás kivitelezőjét még decemberben kiválasztaná a tárca, így a templom belső munkái 2006 elején megkezdődhetnek – mondta lapunknak Ács Tamás, az NKÖM gazdasági helyettes államtitkára. A korábban tervezett 2007 helyett 2010. június végéig tartó beruházás során a kivitelező feladata lesz – többek között – a templom külső és belső műemléki restaurálása, korszerű villamos és gépészeti infrastruktúra kiépítése, a templom környezetének rendezése a közművek cseréjével együtt. A szakembereknek 300 négyzetméter színes üvegablakot, 600 négyzetméter falképet kell restaurálniuk, míg a díszítő festés a falakon és a boltozatokon mintegy 11 ezer négyzetmétert tesz ki. A felújítás ideje alatt a hitgyakorlás lehetősége megmarad, ám előfordulhat, hogy időszakonként egyes kulturális eseményeket nem lehet megrendezni a templomban – tette hozzá Ács. A rekonstrukció költségeit teljes egészében a központi költségvetésből fedezi a kulturális tárca. Az ingatlan tulajdonosa 1999 óta a katolikus egyház, a templom turisztikai bevétele évente mintegy 100 millió forint.