Bakonyi Attila

Március végére csúszhat a nyílászárócsere-program

Sajnos úgy tűnik, a március 10-ére beharangozott Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP), avagy a köznyelvben leginkább nyílászárócsere-pályázat néhány banánhéjon elcsúszott, s vélhetően csak március végével jelenik meg. Információink szerint mindezt két kisebb bekezdés okozza, a 2006-os költségvetésről szóló törvényben és az államháztartás rendjéről szóló 1999-es kormányrendeletben. Az előbbi szerint idén új fejlesztési célú pályázati felhívást közzétenni, illetőleg pályázati felhíváson kívüli egyedi fejlesztési támogatási döntést hozni csak kormányrendeletben meghatározott módon lehet, amely pedig egyelőre nem készült el. Az államháztartás rendjéről szóló kormányrendelet viszont előírja, hogy a pályázati felhívásokat lehetőleg egyidejűleg, a tárgyévben február 28-áig tegyék közzé – ez azonban nem jelenthet komoly problémát, hiszen ehhez a kormánynak csupán módosítania kell saját rendeletét. Lapunk megkeresésére a gazdasági tárcánál annyit közöltek, hogy a pályázatot legkésőbb március második felében kiírják. Így vélhetően április elején adhatják be a lakosok a tendereket az 1,2 milliárd forintos keretösszegű pályázatra. Idén 800 millió forint jut az energiahatékonysági és 183 millió forint a megújuló energiaforrások felhasználását célzó tenderekre. A magánszemélyek és társasházak pályázhatnak nyílászárócserére, utólagos hőszigetelésre vagy melegvíz- és fűtéskorszerűsítésre (NEP 2006/1), de a kiírás a megújuló energiaforrásokra fókuszál majd (NEP 2006/2). Ha egy magánszemély csak nyílászáró-korszerűsítésre pályázik, akkor legfeljebb 300 ezer, ha emellé még felveszi például az utólagos hőszigetelést, akkor már 600 ezer forint támogatást is kaphat, ám az összeg a teljes beruházás harmadánál nem lehet több. Társasházak esetében lakásonként 200 ezer forint lesz a nyílászárócsere támogatása, míg többprojektes részvétel esetén az összeg 400 ezer forintra emelkedhet. A panelben élők most kimaradnak a tenderekből, az Energiaközpont szerint mintegy 2600 pályázat várható az első, s 500 a második csoportban (NAPI Gazdaság, 2006. február 21., 1–2. oldal).

Idén újra erőre kaphat az irodapiac

Míg az elmúlt években stagnáló fővárosi irodapiac lassan magához tér, s idén az építkezések felfutására lehet számítani, addig a modern logisztikai ingatlanok korábbi években virágzó piacán mostanra megtört a lendület.

Csökkenő forgalom és árak a piacon

A néhány héttel ezelőtti felívelést követően az elmúlt héten ismét lanyhult a kereskedés a Budapesti Értéktőzsde határidős gabonapiacán. Már a két héttel ezelőtti időszak sem bővelkedett kontraktusokban, ám a múlt héten már csak 128 adásvétel köttetett, ebből 54 pénteken. Forgalom tekintetében is igencsak látványos volt a visszaesés: az az előző összefoglalóban szereplő 435 millió forintról 381,8 millióra csökkent. Szerdára viszont valamelyest megugrott a nyitott kötésállományok száma a takarmánykukorica esetében, lévén ekkor futott ki többek között ezen termény márciusi lejárta is. Hétfőn és kedden a kukorica esetében így összesen 454 és 430 nyitott kötésállomány volt, ám végül üzlet mindösszesen 26 kontraktusnyi született, 64,2 millió forint értékben. A termény kisebb-nagyobb mértékben szinte minden határidőre gyengült, a leglátványosabb esést decemberre produkálta – 24 400 forintos hétfői nyitásból 23 800 forintos pénteki zárás lett. A búza márciusi kifutása kedden érződött a piacon, ekkor született hat kötés 15,5 millió forint értékben. Augusztusra és szeptemberre összesen 600, illetve 810 forintot veszített értékéből e termény, igaz, előbbi dátum esetében pénteken komolyabb, 40 millió forintot meghaladó üzletmenet volt. Szintén kifutott az egyetlen, márciusi határidővel rendelkező takarmányárpa is, ám erre a terményre a héten nem kötöttek üzletet a brókerek.

Jellemző hozamszintek

(százalék) 2004 2005 Különbség Tranzakciók* 800 1000 200 „A” kategóriás irodaház 8,00 7,10 –0,90 Bevásárlóközpontok 8,80 8,10 –0,70 Logisztikai ingatlanok 9,50 6,00 –3,50 *millió euró Forrás: Eston International

Átadott irodaházak

(2005, ezer négyzetméter) Irodaház Kerület Méret Xenter 13 XIII. 7,00 Infopark C XI. 13,40 Dexagon XI. 6,80 Mozsár Trade Center VI. 2,50 Víziváros Office Center II. 12,70 Árpád Point XIII. 2,80 Mathilde II I. 1,20 Danubius IV. XIII. 8,75 R58 VI. 2,60 Prielle Corner XIII. 5,20 Kőrösi Park I. 6,80 Máriássy Ház VI. 9,00 Összesen – 78,75 Forrás: Eston International

Fekete leves a borspiacon

A feketebors ára a csökkenő termelés ellenére is alacsonyabb szinten maradt tavaly, mint 2004-ben – derült ki a Nemzetközi Borsszövetség (IPC) számaiból. Előzetes adatok szerint a tavalyelőtti 323,48 ezer tonnáról nyolc százalékkal, 294,77 ezerre esett vissza a termelés (idén várhatóan tovább zuhan, 265 ezer tonnára). A növekvő fogyasztás ellenére azért nem emelkedtek eközben az árak, mert nagy raktárkészletek álltak az eladók rendelkezésére. Az exportáló országok kivitele összességében hét százalékkal, 209 ezer tonnára esett 2005-ben. A raktárkészletek várható apadása s az említett 50 ezer tonnás előre jelzett indiai termeléskiesés nyomán viszont az MG1 típusú feketebors ára a február 18-ai 156,66 dolláros quintalonkénti (egy quintal 46,06 kilogramm) szintről az elmúlt hét végére 169,05 dollárra emelkedett. A határidős piacon marginális növekedést jegyzett fel az irányadó indiai tőzsde: márciusi lejáratra 162,7 dollárért kereskedtek a terménnyel, míg júliusra 176,04 dolláros quintalonkénti ár a mérvadó. A hazai cégek készletei – becslések alapján – április végéig kitartanak, így addig a belföldi piacon bizonyosan nem kell áremelkedésre számítani – nyilatkozta a kialakult helyzetről a Házi Piros Paprika Kft. munkatársa. Ezt követően sem biztos, hogy számottevő drágulás lesz, mivel egyelőre bőven van készlet a világpiacon, így a 20-30 százalékos terméskiesés „csupán” a jelenlegi tonnánkénti árak 200-300 dolláros emelkedését eredményezheti. Ezért aligha számíthatunk olyan radikális áremelkedésre, mint kilenc-tíz évvel ezelőtt, amikor is a feketebors ára tonnánként 4500 dollárra, míg a fehérborsé 7500 dollárra futott fel.

Növelni kellene Oroszországban az urániumkitermelést

Az orosz urániumkészlet a jelenlegi kitermelés mellett 2020-ra elfogyhat – közölte Anatolij Ledovszkij, az oroszországi felszín alatti nyersanyagok kitermelését koordináló ügynökség vezetője tegnap. Az évi 3,2 ezer tonnás orosz termeléssel szemben a tavalyi globális szükséglet meghaladta a 16 ezer tonnát, és ez a jövőben készletkiesést eredményezhet, vagyis a kitermelt uránium mennyiségét a hatszorosára kellene növelni – vélekedett a hivatal vezetője. Az orosz tartalékokat jelenleg 615 ezer tonnára becsülik. Kérdés, hogy a folyamat hogyan hat majd a nukleáris fűtőanyagok áraira. Nagy valószínűséggel a paksi atomerőmű árait alapvetően nem fogja befolyásolni, ugyanis ez kis súllyal szerepel a végső árban – állította egy korábbi, lapunknak adott interjújában Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója (MindeNAPI Energia, 2006. február 9.). Ráadásul nukleáris fűtőanyagból komoly készletek vannak világszerte, Paks pedig nem a válságövezetekből vásárol. Az erőmű jelenleg két évre elegendő készlettel rendelkezik, ami szintén megfelelő biztonságot nyújt.

Öt százalékkal nőtt a nyersacéltermelés

A világ nyersacél-kibocsátása januárban 94,7 millió tonna volt, ami öt százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a 61 országot vizsgáló Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) adataiból. A legkomolyabb növekedést – mint már hónapok óta – Kína produkálta 20,7 százalékkal (30,3 millió tonna össztermeléssel), a második helyezett India lett 17,8 százalékos bővüléssel (3,6 millió tonna). A teljes ázsiai régió januári teljesítménye 48,7 millió tonnát tett ki, ez 11,9 százalékkal több a 2005. januári adatnál. A komolyabb gyártók közül Oroszország 5,4 millió tonna, Ukrajna pedig 3,3 millió tonna nyersacélt termelt: az előbbi stagnálást mutat, míg utóbbi 1,2 százalékos csökkenést a tavaly év elejihez képest. A FÁK-országok teljes termelése 9,5 millió tonna nyersacél volt januárban. Az uniós tagországokban a helyzet ilyen szempontból némileg rosszabb: 5,8 százalékkal visszaesett a nyersacéltermelés. A legnagyobb termelők, Németország, Olaszország és Franciaország mind kevesebb acélt állítottak elő, az Egyesült Királyságban viszont 1,5 százalékkal nőtt a termelés év/év alapon. Az EU–25-ök 15,7 millió tonna nyersacélt termeltek januárban, szemben a 2005. decemberi 15,9 millió tonnával. Észak-Amerika viszont növelte kibocsátását, a decemberi 10,5 millió tonnáról az elmúlt hónapra 10,9 millió tonnára. Ezen belül a legnagyobb gyártó természetesen az Egyesült Államok, amely a decemberi 7,8 millió tonna után januárban 8,2 millió tonna nyersacélt állított elő. A jelentés által említett globális mennyiség nem nevezhető kiemelkedőnek, ugyanis tavaly a januári teljesítmény több alkalommal is meghaladta ezt a szintet – nyilatkozta lapunknak Sófalviné Barsi Judit, a Dunaferr Rt. marketingigazgatója. Az is igaz, hogy a január rendszerint elég gyenge hónap az acéliparban, ennek tükrében a 2006. januári termelés számottevőnek mondható. Egy-egy hónap adataiból nem célszerű messzemenő következtetéseket levonni, abban az esetben viszont, ha a kínai termelés idei várt növekedését és a piac alakulását vesszük alapul, már messzebbre tekinthetünk. Az ázsiai ország termelésének növekedése – elemzések szerint – várhatóan lefékeződik a megelőző évhez képest, de még így is 10 százalék fölött lesz. Ha a kínai acélfelhasználás kisebb mértékben nő, mint a gyártás, a felesleges árualap egy része az európai piacokra áramlik és lenyomhatja az árakat. Kedvező jel az európai acélpiacon, hogy a kínai termékek egyelőre nem jelennek meg olyan mennyiségben Európában, mint a prognózisok jelezték, s határozottan érzékelhető az acélfelhasználás erősödése is. A korábban várt árstagnálás, illetve -esés helyett már most úgy tűnik, hogy a gyártók – a lapostermékek esetében – a második negyedévben áremelést tudnak végrehajtani.

Szinten tartja magát a Cardo

A győri székhelyű Cardo Bútor- és Matracgyártó Kft. az elmúlt években 1,5 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el és hasonló bevételre számít 2005-ben is – áll a társaság sajtóközleményében. A cég annak ellenére tudja tartani forgalmát, hogy 2004-ben 1 százalékos, tavaly pedig 3,5 százalékos volt a piacon az általános árcsökkenés, ráadásul egyre erősebb – főleg európai importból származó – konkurenciával is szembe kell nézniük a minőségi matracokat gyártó vállalatoknak. 20 százalékos részesedését a matracok piacán a Cardo a következő évben 30 százalékra kívánja növelni. Ezt segítheti az is, hogy októberben nyitotta meg miskolci és debreceni bemutatótermét, a tervek szerint az idén minden 100 ezernél nagyobb lélekszámú városban nyitnak üzletet.