Bakonyi Attila

Történelmi rekordot döntött a cukor ára

Negyedszázados csúcsokat dönget a cukor ára a világpiacokon, ám több elemző és kereskedő szerint még nincs vége a diadalútnak: a kereslet lassan nagyobb a kínálatnál, ráadásul a cukor egy részét az etanolpiac szívja fel. A Barclays Capital összefoglalója szerint a cukorpiac szűkössége egyre szembetűnőbb: az ázsiai kereslet túl erős, a globális cukorkészletek pedig folyamatosan csökkennek. A múlt héten a nyerscukor fontonkénti ára két nap alatt 18-18 centtel emelkedett, miközben a feldolgozott cukor 479,5 dolláros tonnánkénti ára megdöntötte az eddigi rekordot. Az árak és a kereslet felfutása mögött két esemény áll – vélik elemzők: egyrészt az alapok igen jó befektetési lehetőséget látnak a nyersanyagban, másrészt a magas olajár mellett a cukor alternatív energiaforrásként is újra szóba jöhet. India cukorfeldolgozó szövetsége szerint a jelenlegi magas nyersanyagárak arra késztetik a helyi termelőket, hogy növeljék termelésüket. A számítások szerint az indiai fehércukor-export az idén 700–1000 ezer tonna körül várható, ami 2007-re 1,5 millióra, 2008-ra pedig akár kétmillió tonnára is bővülhet. Mindezzel együtt az ország cukorfogyasztása évi három százalékkal nő majd.

Év eleji pangást idéző napok

Az elmúlt évi pangást is lekörözte a múlt heti „aktivitás” a brókerek részéről a Budapesti Értéktőzsde határidős gabonapiacán: hét nap alatt ugyanis mindösszesen 62 kontraktus köttetett 149,2 millió forint értékben. (A múlt év utolsó hetében még 87, az idei első teljes héten pedig már 136 kontraktusnyi üzletet kötöttek.) A piac egészét tekintve az igen csekély mértékű kereskedés miatt az árak nem nagyon változtak. Az ötből csupán két nap volt komolyabb kereskedés, szerdán és csütörtökön kötötték meg a kontraktusok kétharmadát, főként a volumenhordozó takarmánykukorica esetében. A gabona ára – az említett napok 67 és 24 millió forintnyi megkötött kontraktusai ellenére – majd minden lejáratra stagnált. Komolyabb árváltozás csupán az olajnapraforgó esetében volt megfigyelhető, itt októberi határidőre hétfőn 500 forintot nőtt, míg a hét végére a 47 400 forintos árról 48 500 forintra erősödött. Ezer forintot emelkedett a repce elszámolóára augusztusi határidőre, így a termény ára péntekre 53 600 forintra nőtt. A búza szeptemberi és decemberi lejáratra 100, illetve 250 forintot erősödött.

Mától lehet beadni a nyílászárócsere-pályázatokat - érdemes sietni

A lakosság körében vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb pályázati rendszer a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) volt az elmúlt évek folyamán. Ezt bizonyították a pályázat újbóli kiírásáról szóló első hírek után a szerkesztőségbe érkező telefonhívások, így nem meglepő az a szakértői feltételezés, hogy a mától az Energiaközpont Kht.-hez újra benyújtható nyílászárócsere-pályázatok keretösszege hónapokon belül elfogy.

Mi változik április elsején?

A második negyedév első napján többek között változik több mint ötven medicina ára, emelkednek a költségvetési szférában dolgozók juttatásai. Emellett holnaptól a magánlakások bérbeadását is írásos szerződéshez kötik a jogalkotók, és ha a bíróság az ésszerű időn túlra húzza az eljárást, kifogással élhet az ügyfél. A módosított filmtörvény szerint tulajdonosváltás történik a Mafilm Rt.-nél és a Magyar Filmlaboratórium Kft.-nél. Végül, de nem utolsósorban a holnaptól hatályos jogszabály rendelkezik az 1,2 milliárd köbméter földgáz tárolására alkalmas stratégiai tározó építéséről.

Épül az ország legnagyobb bioetanol-üzeme

Az ország legnagyobb búzaalapú bioetanol-üzemét építik fel 64 milliárd forintból Hajdúsámsonban – jelentette be tegnap Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. Magyarországon évente mintegy 15 millió tonna gabona terem, ebből 1 millió tonna búzát dolgoznak majd fel Hajdúsámsonban. Az országban több kisebb hasonló beruházás is létesül, a Dunántúlon pedig a hajdúsámsonit közelítő nagyságú kukoricaalapú bioetanol-üzem épül. Ezzel új piaca lesz a magyar mezőgazdaságnak: a humán felhasználás és a takarmányozás mellett az energiaágazat – tette hozzá Szanyi. A beruházást a svájci többségi, illetve magyar vállalkozók kisebbségi tulajdonában lévő Biotech Energy Kft. valósítja meg amerikai finanszírozással, német technológiával – közölte Rácz János, a cég ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint az évente feldogozott 1 millió tonna búzából 370 ezer tonna bioetanolt és ugyanennyi állati takarmányt, illetve -trágyát állítanak elő.

Mától lehet beadni a nyílászárócsere-pályázatokat

A lakosság körében vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb pályázati rendszer a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) volt az elmúlt évek folyamán, így nem meglepő az a szakértői feltételezés, hogy a mától az Energiaközpont Kht.-hez újra benyújtható nyílászárócsere-pályázatok keretösszege gyorsan kimerül. A NEP 2006/1-es kódszámon összesen 880 millió forint áll rendelkezésre a lakossági energiamegtakarítási tenderre, ezzel becslések szerint mintegy 3,3 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg. A támogatásért a hagyományos technológiával épült lakások magyar állampolgárságú tulajdonosai pályázhatnak, emellett a lakásszövetkezetek és a társasházi közösségek is indulhatnak. Pályázni a lakóépületek utólagos hőszigetelésére, a nyílászárók utólagos hőszigetelésére vagy cseréjére lehet; egyedi tulajdonosként legfeljebb 300 ezer forintot kaphat az a nyertes, aki az előbbiekből legalább egyet megpályázik (600 ezer forintot, ha többre). Társasházak és szövetkezetek esetében a támogatás lakásonként legfeljebb 200 ezer forint, több cél megvalósításakor 400 ezer forint lehet. Összességében a teljes támogatás nem haladhatja meg a költségek harmadát. A másik pályázati elem a NEP 2006/2 kódszámú, amely a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését célozza. A keretösszeg 183 millió forint, amiből nagyjából 500 pályázatot támogatható. Itt csak magánszemélyek pályázhatnak, maximum 300 ezer, illetve több fejlesztés esetén 600 ezer forintra. (Ezekben az esetekben sem lehet több a támogatás a teljes beruházási költség harmadánál.) A NEP-es tenderek népszerűsége az elmúlt évek folyamán egyre nőtt, ám a kiosztható keretösszeg, valamint a pályázatok mennyisége egyre fogyott. Három évvel ezelőtt NEP 2003/1-től NEP 2003/7-ig voltak tenderek összesen 3,8 milliárd forint értékben, sőt 2002-ben 4,3 milliárd forintot osztott szét a gazdasági tárca. Két évvel ezelőtt pedig 2,1 milliárd forintot hirdettek meg – annyira sikeresen, hogy már nyáron kiürült a kassza. A 2005-ös költségvetésben már csak 520 millió forint akadt e célra, új pályázatot ekkor már nem fogadtak be.

A Reneszánsz és a Maép újítja fel a Mátyás-templomot

A Reneszánsz Kőfaragó Rt. és a Magyar Építő (Maép) Rt. konzorciuma nyerte meg a Nagyboldogasszony-templom (hétköznapi nevén a Mátyás-templom) rekonstrukciójára kiírt európai uniós tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A cégek nettó 4,926 milliárd forintért vállalták a megbízást; idén az állam 450 millió forintot fizet a kivitelezésre. A munka április közepén kezdődik és várhatóan 2010 második félévében fejeződik be. Az ingatlan tulajdonosa 1999 óta a katolikus egyház, amelynek pénzügyi lehetőségeit meghaladja a rekonstrukció, így azt teljes egészében állami költségvetésből finanszírozzák. A templom turisztikai bevétele évente mintegy 100 millió forint, amit az üzemeltetésre fordítanak. A rekonstrukció idején a templom fogadja a híveket és a turistákat (NAPI Gazdaság, 2005. május 19., 10. oldal). Összesen 600 négyzetméter falkép, 11 ezer négyzetméter díszítőfestés, 1780 négyzetméter kerámiaburkolat, hatezer négyzetméter homlokzati kőburkolat újul meg. Újra cserélik 2500 négyzetméteren a mázas Zsolnay-cserepeket. Mindemellett korszerűsítik a teljes gépészeti és elektromos hálózatot, megújul az orgona és további orgonák beállításával gazdagodik a zenei rendezvények infrastruktúrája is. Idén megkezdődik a homlokzat felújítása, míg a belső terek és a torony restaurálása a tervek szerint 2008-ban kezdődik. A mázas tetőcserepeket pedig szakaszosan cserélik 2007-től.

Egymillió hektár biomezővé válhat a jövőben

Az első társadalmi egyeztetés lezárult, a közeljövőben a kormány tárgyalja meg, s a tervek szerint az unió ősszel már el is fogadhatja az új Magyarország programot, vagy más néven a második Nemzeti Fejlesztési Tervet – mondta szerdán Baráth Etele, uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Az NFT2 részeként a zöld energia komplex programját tárgyalták a minap, amelyen a környezetvédelmi, a gazdasági és a földművelésügyi minisztérium szakértői vázolták fel elképzeléseiket. Varga Tamás, az FVM előadója szerint ma Magyarországon 2400 gigawattóra villamos energia előállításához a biomassza útján juthatunk el a legolcsóbban, ennek ugyanis 150 milliárd forint beruházási és csupán 30 milliárd forint támogatási igénye van, szemben például 400 megawattnyi geotermikus erőmű 320 milliárd forintnyi összegével, amelyhez 128 milliárd forint támogatás szükséges. Mindemellett a jövőben a gabonapiacon évi 3,5-4 millió tonna felesleg keletkezhet, amely 800 ezer-1 millió hektáron termelési struktúraváltást eredményezhet, amely az energetikai ipar igényeinek kielégítésére fordítható. Ezzel 100-130 ezer termelő juthat munkahelyhez. Az évtized végére összesen 350 megawatt kapacitással épülhetnek fel villamosenergia-termelő egységek, amelyek évi 1010 gigawattórányi áramot állítanának elő. A gazdasági tárca szakértője szerint ebből 330 megawattot tehetnek ki a szélerőművek, s 30 megawattot a zöldmezős beruházással felépülő biomasszás erőművek. Itt összesen 130 milliárd forintnyi fejlesztésről, s 40 milliárd forintnyi támogatásról, míg hőenergia-termeléssel együtt további 78 milliárd forintról és 25 milliárd forint támogatásról van szó.

Húsz százalék fölötti drágulás várható az alumíniumpiacon

Az alumínium ára idén 22 százalékkal emelkedhet, főként azért, mert az üdítőitalos dobozok és a repülőgépgyártás alapanyagigénye meghaladja a kínálatot – adták közre elemzésüket az RBC Capital Markets szakértői. A nyersanyag fontonkénti átlagára a tavalyi 86 centről idén 1,05 dollárra emelkedhet, ami 27 százalékkal haladja meg a december 6-i előrejelzést. Az alumínium három hónapos jegyzése a hét elején tonnánként 16 dollárral, illetve 0,6 százalékkal, 2555 dollárra erősödött a Londoni Fémtőzsdén, az év elejétől pedig összesen 12 százalékkal emelkedett. Az Alcoa Inc. vezetői szerint a világ acéltermelését 2020-ig meg kellene kétszerezni a növekvő kereslet fedezéséhez, amelynek hajtómotorja főként a kínai és indiai fogyasztás. Az RBC előrejelzése szerint ugyanis – bár korábbi jelentésében úgy vélekedett, hogy a kínálat 2006-ban egyensúlyban lesz a kereslettel – Kína alumíniumigénye olyan mértékben emelkedik, hogy 2008-ig átlagosan öt százalék fölötti – idén 5,9 százalékos – lesz a keresletbővülés, miközben a kínálat csak 5,3 százalékkal lesz nagyobb. A Citigroup némileg optimistábban becsüli meg a nyersanyag árát: ők idén fontonként átlagosan 99 centre (tonnánként 2183 dollárra) számítanak, s az egész éves növekedés is „csupán” 15 százalékos lesz. Az ABN Amro Holding NV londoni elemzői pedig január végén úgy nyilatkoztak, hogy a fém átlagára idén az 1984 dolláros szintet érheti el tonnánként, és négy százalékkal haladja majd meg a 2005-ös értéket. Az RBC 2006-ra 74 ezer tonnás hiányt vár, és ez a következő két esztendő során évi 300 ezer tonnával bővülhet. Ezt támasztja alá a Nemzetközi Alumínium Intézet március 20-i jelentése is, amely szerint az alumíniumtermelés a januári 2,71 millió tonnáról februárban 2,49 millió tonnára esett. A csökkenés oka lehet még az energiaárak, valamint a timföld árának emelkedése is – ez a kettő együtt 65 százalékot tesz ki a költségekből –, így például hiába hajtják az igények az árakat fölfelé, ha az egyébként nyereséges termelők sorra zárják be gyáraikat a költségek emelkedése miatt. Az elemzők szerint így 2009-re évi mintegy 6,5 millió tonnányi kínálat szűnhet meg a gyárbezárások miatt, az Alcoa, a világ legnagyobb alumíniumgyártója például idén zárja be estalcói kohóját a túl magas áramköltségekre való hivatkozással.