Bakonyi Attila

Töredéke kelt el a Berva vagyontárgyainak

A meghirdetett 1,65 milliárd forint értékű vagyonból mindössze 65 millió forintnyi kelt el a felszámolás alatt álló Berva Finomszerelvénygyártó Rt. legutóbbi pályázatán - tudta meg lapunk Oldal Lajosnétól, a Cash & Limes Rt. felszámolóbiztosától. Összesen hat kisebb ingatlanra és 150 gépi berendezésre lehetett ajánlatot tenni. A nagyobb üzemcsarnokok nem keltek el, bár korábban voltak jelentkezők, akik a teljes vagyont megvették volna. Ezekre várhatóan két hónap múlva újabb pályázatot hirdetnek. Tavaly november végén a debreceni K-Szektor Trade Kft. vásárolta meg a Berva 652 millió forintos irányáron meghirdetett, termeléshez kapcsolódó vagyonelemeit. A K-Szektor a berendezések, eszközök, ingatlanok és raktárkészlet mellett átvette a Berva 150 dolgozóját is, valamint átvállalta a termeléshez kapcsolódó szerződések teljesítését és a terület környezeti kármentesítését.

Adókönnyítés az emissziókereskedelemben

Várhatóan az őszi parlamenti ülésszak előtt megszületnek a 2005. január elején induló emissziókereskedelemmel kapcsolatos szabályok - mondta Réthy Imre, a gazdasági tárca közigazgatási államtitkára egy tegnapi konferencián. Az ide vonatkozó adózási szabályoknak pedig november 15-e előtt kell elkészülniük. A szaktárca jelenleg is azt fontolgatja, hogy az emissziókereskedelemben érintett vállalatoknak a kibocsátási kvótára társaságiadó-mentességet ad, illetve az ebből fakadó nyereséget - eladás esetén - egy, a jelenleginél kedvezőbb nyereségadókulcs alá sorolja be. A tervek szerint júniusban lép hatályba az üvegházhatású gázok engedélyezési és kiosztási terve, amelyre az érintett mintegy 150 vállalat szeptember 15-ig adhatja be a kérelmét. Az engedélyek kiadása az elbírálások után októberben vagy novemberben várható. Magyarország viszonylag könnyű helyzetben van a kiotói vállalások kapcsán, hiszen a választott kibocsátási évben „termelt” mintegy 100 millió tonna káros gázzal szemben jelenleg 80 millió tonna kerül a levegőbe. A kiotói egyezményt a két legnagyobb kibocsátó, az USA és Oroszország egyelőre nem ratifikálta, az Európai Unió tagállamai és a csatlakozó országok viszont a 2008-2012 közötti vállalásaikat teljesíteni kívánják. Az Európai Unió jelenlegi országai átlagosan 8 százalékos, míg Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt.

A villamosenergia-piacot vizsgálja a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a villamosenergia-liberalizácó jobb megértése érdekében ágazati vizsgálatot indított. Az eddigi folyamatok, azaz, hogy a feljogosított fogyasztók közül a várakozásokhoz képest kevesebben léptek a szabadpiacra, illetve, hogy ezen cégek közül is többen visszaléptek a közüzembe, a GVH jelenlegi információi alapján nem indokolható. A piac egyik motorja az import, a tavalyi aukciók során azonban a vártnál lényegesen kevesebb határkeresztező kapacitásra vonatkozó jogot szereztek a piaci szereplők - áll a GVH közleményében. Az ágazati vizsgálat általános tájékozódást szolgál, nem konkrét vállalkozások ellen és nem piaci magatartások tisztázására irányul. A GVH információkat és véleményeket kíván beszerezni a villamosenergia-szektor szereplőitől, s ebben 13 erőmű, az MVM, a Mavir, az áramszolgáltatók, a kereskedők és a fogyasztók segítségére számít. Az ágazati vizsgálat első eredményei az év második felében várhatók, a vizsgált lezárására 2005-ben lehet számítani.

Logisztikai központot épít Fóton a Wallis

A Wallis Ingatlan Rt. a tervek szerint ez év második felében kezdi meg a Fóti út és az M0-s körgyűrű közelében fekvő területen az East Gate Business Park kiépítését - áll a társaság közleményében. A mintegy 37 hektáros területet néhány éve, egy nyilvános pályázaton vásárolta meg a Wallis a Belügyminisztériumtól. A beruházás tervei most készültek el és a fóti önkormányzat is jóváhagyta a vegyes, logisztikai és kereskedelmi elemet egyaránt tartalmazó fejlesztési elképzelést. Az ingatlan teljes beépíthető területe mintegy 150 ezer négyzetméter s a szabályozási terv lehetővé teszi raktárépületek, kereskedelmi létesítmények és irodák létesítését is, mindemellett a telek 20 százaléka parkosított zöldterületté alakulhat át. Báthory Balázs, a társaság vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a cég jelenleg is folytat tárgyalásokat esetleges bérlőkkel mind a logisztika, mind pedig a kereskedelem területéről. Így elképzelhető, hogy a beruházás megkezdésekor már előszerződött bérlőnek építhet ingatlant az East Gate-be a társaság. A folyamatosan fejlődő észak-pesti régió és agglomerációja erős vonzerőt jelent a kereskedelem számára, ám ellentétben a főváros nyugati, déli, délkeleti határával, az észak-északkeleti régióban még nincs modern logisztikai park. A környéken már több hipermarket - például a Cora, az Auchan, a Metro - nyitotta meg kapuit, s mellettük megkezdődött a szakáruházak letelepedése is.

Téglagyárat épít a Wienerberger

A tervek szerint ez év nyarán kezdi meg tiszavasvári téglagyárának építését a Wienerberger Téglaipari Rt. - mondta Norbert Schwarzmüller vezérigazgató a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ötmilliárdos beruházással felépülő gyár várhatóan 2005 őszén kezdi meg a termelést, és 140 millió kisméretű tégla előállítására lesz képes. A Wienerberger tavaly 988 millió egységet gyártott és 1,061 milliárdot értékesített. Az építőipar szempontjából kiemelkedőnek minősített 2003-as évben a cég 25,3 milliárd forint árbevétel mellett (ebből 2,3 milliárd export) 6,3 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Az építőipari vállalat az idén 8-8,2 milliárd forintot kíván fejlesztésre fordítani. Ez - a tiszavasvári beruházáson kívül - a kisbéri gyáregység fejlesztését, illetve egyéb kisebb beruházásokat foglal magában. Az idei évre Porotherm téglából egymilliárd egység feletti legyártását tervezik, a kőszegi gerendagyárban pedig 5,38 millió folyóméter gerenda kibocsátása a cél. A Wienerberger vezetőinek elmondása szerint a ma házépítésbe kezdő családoknak sokszor csak az ár a vásárlási szempont. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanácsadásra, az építkezések megfelelő előkészítésére. A Wienerberger Téglaipari Rt. anyavállalata is a napokban tette közzé tavalyi eredményeit. A cégcsoport 2003-ban 1,83 milliárd euró forgalmat bonyolított le, EBIT eredménye 190 millió euró volt.

Téglagyárba fektet a Wienerberger

A napokban született döntés arról, hogy a Wienerberger Téglaipari Rt. még idén megindítja eddig jegelt 5 milliárdos tiszavasvári téglagyári beruházását - hangzott el a cég mai sajtótáján.

Eredménytelen a Kunrehab vagyonára kiírt pályázat

Továbbra is eladók a felszámolás alatt lévő Kunrehab Kft. mintegy 300 millió forint értékű ingatlanai. Az egymilliárd forint adósságot felhalmozó cég ügyvezetője ellen rendőrségi eljárás is indult.

Saját forrásból készített programok

A nemzetközileg is elismert játékfejlesztő cégek száma ma Magyarországon nagyjából 5–10 közé tehető. Ezek nemcsak PC-ken, hanem például a Sony Playstation 2 videojáték-konzolján futó programokat is készítenek. A nagyobb tőkével rendelkező tengerentúli fejlesztőgárdák akár 4-5 évet is rászánnak egyes játékok kidolgozására, amit egy magyarországi cég nem engedhet meg magának. Ugyanakkor a termékek nem elsősorban a magyar közönségnek készülnek, ezért a nemzetközi élmezőnnyel kell versenyezni – hangsúlyozta Fehér Gábor, a Digital Reality Kft. ügyvezetője. Befektetőt általában csak egy-egy projektre lehet szerezni – egy nagyjából féléves fejlesztés 30–50 millió forintot is felemészthet – mondta Német László, a hazai élmezőnybe tartozó Clever’s Games Kft. ügyvezetője. Rosszabb a helyzet, ha a játék úgynevezett motorját, illetve annak licencét veszi meg a társaság, s nem maga fejleszt. Egy-egy ilyen motor ugyanis akár 1-1,5 millió dollárba is kerülhet. Mindezeket figyelembe véve a magyar társaságok általában 1-1,5 évet szánnak a fejlesztésre, s mindent saját forrásból állítanak elő. Mind a Digital Reality, mind a Clever's kapott már jó néhány nemzetközi elismerést, ám elmondásuk szerint még mindig meg kell küzdeniük a kiadókkal. Amikor egy-egy programjukkal megkeresik a számítógépes játékokat kiadó multikat, le kell győzniük a régi beidegződéseket is. A kiadók hozzáállása általában csak azután változik meg, miután megismerték a magyar fejlesztők munkáit. Emellett a magyar befektetők magatartása is sajátos: gyakran gondolják úgy, hogy ezen a piacon rövid idő alatt sok pénzt lehet keresni. Ezzel szemben egy-egy játék sikeres eladása (nagyjából 150-200 ezer program értékesítése) után ugyanúgy kell házalni az újabb fejlesztéssel, mint az előzővel – mondta Német. Az is előfordulhat, hogy a korábbi kiadónak egy igazán igényes új játék sem kell, s ezért másikat kell keresni. A kereslet folyamatosan nő, amivel a hazai cégek is megpróbálnak lépést tartani. A magyar fejlesztésű játékprogramok megítélése az utóbbi években szépen javult, több komoly lap is elismerően nyilatkozik róluk. A PC-ken egyébként jelenleg az akció- és a stratégiai, a konzolokon a sport- és a verekedős játékok a legnépszerűbbek. Fehér elmondása szerint a kiadók szívesen használnak fel filmlicenceket: ilyen alapú termék például a Clever’s Terminátor 3 és a Digital Reality Platoon játéka.

Személycserék a DdGáz közgyűlésén

Lapunk információi szerint főként személyi kérdésekben állapodtak meg a tulajdonosok a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (DdGáz) tegnapi közgyűlésén. A személycserék az igazgatóságot érintették, ahol a korábbi tulajdonos Ruhrgas emberei helyén most E.ON-tagok ülhetnek. Mint azt lapunk korábban már megírta: az E.ON Hungária Rt. vette át az anyacég által tavaly felvásárolt Ruhrgastól a DdGáz-ban birtokolt 49,82 százalékos tulajdonrészt. A társaságban ugyancsak 49,82 százalékot birtokol az RWE is, míg a fennmaradó 0,36 százalékos részvénypakett döntő többségben magánszemélyek, kisebb részben önkormányzatok kezében van. Utóbbi kapcsán felmerült, hogy mindkét energiacég megpróbálja megszerezni a kisebbségi pakettet vagy annak egy részét a DdGáz többségi befolyásához. Úgy tudjuk, a közgyűlésen ezt a témát nem érintették a tulajdonosok.