Bakonyi Attila

Csökkenő eladások a Marks & Spencer-nél

A brit Marks & Spencer Group Plc negyedik negyedéves eladásai rosszabbak lettek, mint a piac várta.

Tokió: a tech papírokon úszott el japán

Az Intel Corp. nem túl rózsás bevételi kilátásai nyomták lefelé az árakat a japán technológiai papíroknál ma, bár a csökkenést némileg ellensúlyozta az acélgyártók és kiskereskedelmi részvények nagyobb forgalma.

Fontosnak tartja a GVH a Mavir függetlenségét

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontja szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) függetlensége hosszú távon is fontos. Szemán Barna, a hivatal ipari és élelmiszer-gazdasági irodája vezetőjének tájékoztatása szerint a liberalizált árampiac beindulása óta a hivatal figyelemmel kíséri a piaci szereplők álláspontjának alakulását a Mavir helyzetével kapcsolatosan. A változtatás szükséges voltáról meggyőző érvet eddig nem hallottak és olyan elemzés sem került a birtokukba, amely részletesen elemezte volna az eddigi működés előnyeit és hátrányait. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hivatal sem rendelkezik elég ismerettel a liberalizált árampiacról. Ezen a helyzeten változtatna a március végén indított ágazati vizsgálat, amelyben a GVH azt tekintené át, hogy az elmúlt csaknem másfél évben a feljogosított fogyasztók közül miért léptek a vártnál kevesebben a szabadpiacra, és hogy ezen cégek közül miért léptek többen vissza a közüzembe. Reményeik szerint május végéig mind a 75 megkeresett vállalkozás – 13 erőmű, az MVM, a Mavir, az áramszolgáltatók, a kereskedők és a fogyasztók – választ ad kérdéseikre. Arra, hogy az új ismeretek megváltoztathatják-e a Mavirral kapcsolatos álláspontjukat, Szemán egyelőre nem válaszolt.

Bizonytalan Mammut III.-kezdés

Még korántsem biztos, hogy a jövő év elején elkezdődik a Mammut III. építése. S. Nagy Sándor, a Mammut Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a színhelynek kiszemelt volt Ganz-terület tulajdonviszonyai még mindig rendezetlenek, bár a helyzet valamelyest javult az elmúlt évekhez képest. A tulajdon egyébként főként az ÁPV Rt. és a gazdasági tárca között oszlik meg. A vezérigazgató szerint amennyiben a viszonyok hamarosan rendeződnek, akkor a beruházás a jövő év elején elkezdődhet és 2006-ra be is fejeződhet. A jelenlegi tervek szerint a Mammut III. további mintegy 25 ezer négyzetméterrel növelné meg a Mammut I. és II. összesen 55 ezer négyzetméteres területét. Az építés költségét 70–100 millió euró közé taksálta S. Nagy. A vezérigazgató szerint a beruházás jót tenne a kiskereskedelmi piacnak is a fővárosban, hiszen a nemzetközi láncok már évek óta figyelik a piacot. Ilyen például a Peek & Cloppenburg vagy a Hennes & Mauritz is, melyek eddig főként azért nem telepedtek meg Budapesten, mert nem találtak maguknak megfelelően nagy területet.

Az EU-csatlakozás sem javít a hozamokon

Tavaly a budapesti irodafejlesztések kiemelt helyszínei – a 2002-es évhez hasonlóan – elsősorban a Belvárostól távolabb eső, ám jól megközelíthető városrészek voltak – derül ki a Biggeorge’s International ingatlan-tanácsadó elemzéséből. A befejezett irodafejlesztések volumene elérte a százezer négyzetmétert, ami több mint 20 százalékos csökkenést jelez a tavalyelőttihez képest. A fővárosi modern bériroda-állomány így tavaly elérte az 1,3 millió négyzetmétert. A visszafogottabb fejlesztési ütem és az enyhén erősödő kereslet eredményeként a kihasználatlansági ráta a piacon 22-ről 20,6 százalékra csökkent. Az irodák piacképességét meghatározó tényezők közül a bérlők számára a legfontosabb az elhelyezkedés, melyet a kialakítás, a műszaki és esztétikai tényezők, a belső terek igény szerinti alakíthatósága, illetve a bérleti feltételek és egyéni kedvezmények esetleges rugalmassága követ. A Biggeorge’s felmérése szerint a bérleti díjak havonta és négyzetméterenként 18 euró körül alakultak tavaly. A mezőnyből kiemelkedik a Bank Center, ahol a kiemelt irodák bérleti díja 16–26 euró között mozgott. Egyébként az A kategóriás ingatlanok díja a 14–16 euró közötti sávban maradt, a B kategóriásoké pedig 10–12 euróra szűkült. Megváltoztak a kormányzati szervek irodaigényei is, a nagyobb bérlések volumene ötezer négyzetméter alá csökkent. A társaság elemzőinek véleménye szerint az idei kereslet megfelelő felszívó erőt biztosít majd az újonnan piacra kerülő irodáknak, ugyanakkor a Biggeorge’s nem számít az átlagos üresedési ráta jelentős csökkenésére. Az ipari ingatlanok piacán a külföldi direkt tőkebefektetések visszaesése a jellemző. Ugyanakkor a növekvő reálkeresetek következtében a fogyasztás jelentősen bővíti a kiskereskedelmi forgalmat, ezzel együtt a kiskereskedelmi háttérszolgáltatást ellátó ipari létesítményekben lévő szolgáltatók raktárigényeit is fokozta. A logisztikai-szállítmányozó cégek piacán igencsak kiéleződött a verseny, így ezen társaságok elsősorban a költséghatékony megoldásokat kínáló ingatlanokat keresik. Mindezekkel összhangban a modern, parkszerű ipari ingatlanok iránt igencsak bővült a kereslet és ezzel együtt a bérbeadások volumene is nőtt. Tavaly a raktáringatlanok átlagos üresedése 12–21 százalék körül alakult, s a bérleti díjak havi 4,5–5 euró körül stagnáltak négyzetméterenként. Érdekesség, hogy a felújítások után hasznosított raktárak iránti kereslet tavaly sem esett vissza, s a várostól távolabb eső ingatlanok az új logisztikai épületekhez hasonló áron találnak gazdára. A társaság várakozásai szerint az uniós bővítés következtében az elkövetkezendő években tovább erősödik a kelet-magyarországi régió logisztikai pozíciója. A raktárfejlesztő cégek a tapasztalatok szerint további bővítéseket terveznek, főként a már említett régióban, ami az ottani telekárak emelkedését generálhatja. Az üzlethelyiségek piacát tavaly egyetlen számottevő esemény se alakította, az elemzések szerint a piac telítődött. A nagykereskedelmi központok fejlesztése 2003-ban főként a XV. kerületre koncentrálódott, itt adták át a 42 ezer négyzetméteres China Martot és a 125 ezer négyzetméteres – első ütem – Ázsia Centert. A hipermarketek és a kereskedelmi ingatlanok piacán is folyamatosak voltak a bővítési munkálatok. Az önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségekre vonatkozó tízéves moratórium lejárta nem rázta meg alapjaiban a belvárosi üzletek piacait. Bár látszólag leegyszerűsödik a bérleti szerződések felszámolása, az önkormányzatoknak nem áll érdekükben a megbízható bérlők elvesztése. A bevásárlóközpontok havi bérleti díja 10–65 euró között alakult négyzetméterenként 2003-ban, az üresedései ráta pedig 10 százalék alatti volt. Az üzlethelyiségekkel szemben a befektetési ingatlanok piaca igencsak pezsgett tavaly, a sikeresen lezárt tranzakciók száma számottevően nőtt. Az élénkülés mind a logisztikai, mind pedig az irodapiacot érintette. A tavalyi év legjelentősebb ügyletei közé tartozik az AIG/Lincoln mintegy 150 millió eurós portfóliójának eladása, valamint a Skanska soroksári és budakalászi érdekeltségeinek értékesítése. Mindezekkel együtt az ingatlanbefektetési piacon az elérhető hozamok tovább csökkentek, a mértékadó megtérülési mutatók csaknem minden szegmensben 10 százalék alattiak voltak – áll a Biggeorge’s elemzésében. Az ingatlan-tanácsadó cég várakozásai szerint az európai uniós csatlakozás további hozamcsökkenést indukál, 2006-ra pedig 7,5–8 százalékos hozamot jósolnak a szakértők.

Térképkiállítás az egyetemi könyvtárban

Igazi könyvritkaságokkal találkozhatnak az érdeklődők az ELTE Egyetemi Könyvtárának Antikvák című kiállításán. A XVI. századi anyagokból rendezett tárlat egyik ékessége Amerigo Vespucci 1504-ben kiadott, az Újvilágról szóló könyve, amelyből alig maradt fenn néhány példány a világon. Hasonló ritkaságnak számít Miguel Serveto orvosi könyve. A Sütő András Csillag a máglyán című drámájából is ismert kötet azért is különleges, mert Servetót 1553-ban szentháromság-tagadó nézetei miatt Kálvin János megégettette Genfben. A kiállításon olyan könyvkötészeti ritkaságok és iparművészeti remekek is helyet kaptak, amelyek a korábbi tulajdonosaik miatt váltak érdekessé. Ezek közé tartozik például a Miksa császár életéről szóló Theuerdank, Andreas Vesalius anatómiája, Étienne Du Perac Róma antik emlékeit bemutató kötete vagy Daniel Specklin vármetszetei. A kötések között megtalálhatunk XV. századi kódextöredéket, valamint budai, nagyszombati könyvkötő műhelyből kikerült iparművészeti remekműveket is. A jövő héttől kezdődik az Egyetemi Könyvtárban a térképkiállítás is. A könyvtárat jóval előbb alapították, mint magát az egyetemet, és legendás gyűjteménye négy évszázada gyarapszik. A XVI-XVII. századi diákok a most bemutatandó térképekből tanulhattak. A kiállításon 70-80 térkép látható, például a nevezetes Ortelius és Bleau mappái. A geográfusok Magyarországról készült térképeket is kiadtak.

Vita lesz az energetikai albizottságban a biomassza-erőművekről

A parlament energetikai albizottságának május végéig kell lefolytatnia egy szakmai vitát a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével kapcsolatban – hangzott el a gazdasági bizottság tegnapi ülésén. Probléma főként a biomasszás erőművek esetén van. Mint azt lapunk korábbi számában megírtuk, jövőre igen komoly hiány léphet fel faaprítékból és sarangolt fából, a folyamatban lévő erőművi fejlesztések hatására ugyanis ez év második felétől több mint egymillió köbméterrel nőhet az évi fafelhasználás (NAPI Gazdaság, 2004. február 5., 15. oldal). A Magyar Energia Hivatal szerint az erőműveknek igazolniuk kell, hogy a beszerzett fa egy a fenntartható fejlődést biztosító erdőgazdaságból származik, ugyanis az energiaszektor megjelenése a fa piacán befolyásolhatja a kereslet-kínálati viszonyokat. Ezzel pedig a fafeldolgozó cégek kerülhetnek nehéz helyzetbe.

EU-konform fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelmi törvény közelmúltbeli módosítása ötéves folyamatot zárt le, ezzel Magyarország fogyasztóvédelmi szabályozása teljes egészében megfelel az uniós előírásoknak - mondta Kozák Tamás, a gazdasági tárca fogyasztóvédelmi és kereskedelmi főosztályvezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón. Kozák emellett beszélt még a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekről is, amelyekre idén 160,2 millió forintot irányzott elő a gazdasági tárca költségvetési fejezete. Ezt a pénzt a szervezetek támogatás útján nyerhetik el.

Szolnoki területére összpontosít a Pogo olajcég

Az amerikai Pogo Producing Co. (PP) tegnapi bejelentése szerint a jövőben a szolnoki, 645 ezer hektáros területre kívánja koncentrálni olaj- és földgázkutatásait. A cég korábban már fúrt három kutat Tompa térségében, ám számításaik szerint ezek kiaknázása gazdaságtalan, így itt vélhetően nem folytatják kutatásaikat. Az olajcég az év hátralévő részében szeizmikus vizsgálatokat kíván folytatni a szolnoki területen, emellett további kitermelési teszteket is végeznek egy korábban feltárt lelőhelyen. A tegnap elkezdett fejlesztési programot az év utolsó harmadában megszakítaná a PP, hogy két kutatófúrást végezzen el, az egyelőre még nem tesztelt túrkevei és kenderesi térségben. A társaság 2004 első negyedévében 9,5 millió dollárt költött a kutatási munkálatokra. A Pogo egyébként nem az első külföldi társaság, amely földgázt talált Magyarországon, a szintén amerikai El Paso magyarországi leányvállalata Törökkoppány térségében ősszel kezdte meg a gázkitermelést. Jelenleg egyébként mintegy tíz vállalat folytat kutatásokat Magyarországon, a legelső koncessziós szerződéseket négy társaság írta alá még 1995-ben, azóta több cég kapta meg, illetve adta vissza ezt a jogot. A külföldi társaságok eddig mintegy 50 millió dollárt költöttek kutatásokra Magyarországon, ezenfelül 70-75 millió dollárra tehető a kötelezettségeik összege. Amennyiben a kutatások eredménnyel járnak, egy kisebb mező kitermelése 20-30 millió dollárba, egy nagyobbé 200-300 millióba kerülhet (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 12., 1–4. oldal).