A Napi Gazdaság cikke.
A főbb irányokkal - munkát terhelő elvonások csökkentése, különadók megszüntetése, fogyasztási és vagyoni típusú adók emelése - egyetértenek. Kívánatos iránynak tartja forrásunk, hogy markánsabban jelenhet meg az adórendszerben az egykulcsosság: a tervek szerint az szja alsó kulcsa, illetve a társasági adó is 19 százalék lenne. A jövedelemadó alsó sávja ugyanis eközben olyan szélesre nyílhat, hogy az adózók jelentős részének csak a 19 százalék szerint kell majd adóznia.
Kilóg a sorból az áfa, ahol a mostani 20 helyett 2-3 százalékponttal magasabb kulccsal számol a kormány. Elméletileg ez is támogatható az MSZP-frakció részéről, ám arról még várhatók viták a parlamenti pártok részéről, hogy minden termék és szolgáltatás adóterhe növekedjen-e, vagy a mostani 5 százalék mellé belépjen egy második, 15 százaléknál alacsonyabb kedvezményes kulcs az áfarendszerbe. Az alapvető élelmiszereket például sokan sorolnák ebbe a körbe.
További kérdéseket vetnek még föl az szja-ban és a társasági adóban megszüntetni tervezett kedvezmények, ezekről konkrétumokat még nem tudni. Az ingatlanadónál az okoz bizonytalanságot, hogy központi vagy helyi adóként kezelik-e, illetve a luxusadó példája emlékeztet arra, hogy nehéz megfelelő besorolási standardokat alkalmazni ennél az adónemnél.
Adószakértők leginkább az iparűzési adót hiányolják a csomagból. Forrásunk szerint ennek megváltoztatása jelenleg megoldhatatlan problémát jelentene az államháztartásban, ezért bár voltak korábban elképzelések az adómérték tervszerű, ütemes csökkentésére, ezeket egy időre elfelejtették.
A szocialisták szerint a legfontosabb cél, hogy a költségvetési egyensúlyt ne érintsék a változások. Elképzelhetőnek tartják, hogy a parlamenti tárgyalás végén a most nullszaldósra tervezett adócsomag végül néhány tíz milliárddal kisebb bevételt hoz a tervezettnél, ennek kivédésére szívesen látnának egy ekkora nagyságrendű kiegyenlítő kasszát, akár a tartalékok terhére, akár zárolások útján bebiztosítva a büdzsé mérlegét.
