B. Judit Varga

Piacot szerez az integráció

A pénzügyi felügyelet a hét elején visszavonta a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár működési engedélyeit, ezzel egyidejűleg felszámolást kezdeményezett a takarékpénztár ellen, a betétbiztosítás pedig megindította a betétesek kármentését (Napi Gazdaság, 2011. január 5.). A Jógazda csődjével több önkormányzat is számlavezető nélkül maradt. Az integrációhoz tartozó Forró és Vidéke Takarékszövetkezet Abaúj térségben hat önkormányzat számláját újra megnyitotta, további segítségként pedig egy azonnali elbírálást követően egy hitelkeretet is felajánlott a rászoruló önkormányzatok számára, amelyet rögtön felhasználhattak. (A takarék 2005 óta mintegy 40 önkormányzat számláját vezeti.) Emellett a takarék egy, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanításokat fogadó díjmentes lakossági számlakonstrukciót is kidolgozott az ügyfelek számára. A magyarországi takarékok 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője, Varga Antal elmondta: az integráció vezetői tárgyalásokat kezdeményeznek a felszámolóval a térségben lévő fiókok minél hamarabbi megvételéről. Így az öt évvel korábban kilépett Jógazda kilenctagú hálózata visszakerülhetne az integrációhoz.

Kiosztották a teljesítményeket

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 2011. évi felhasználható teljesítményvolumen-keretről (tvk) az egyes egészségügyi szolgáltatókat értesítette, és honlapján is nyilvánosságra hozta az egyes intézményekre vonatkozó elosztás mértékét és módszertanát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint, szakítva a korábbi évek gyakorlatával, a jelenlegi kormányrendelet értelmében a szolgáltatók részben el tudják számolni többletteljesítményüket is. A járóbeteg-szakellátó intézmények többletteljesítményét - ha a kiosztott kereten felül látnak el betegeket - meghatározott mértékig finanszírozza az OEP (a többlet 10 százalékáig 30 százalékos, 10 és 20 százalék közti részénél 20 százalékos mértékig). A fekvőbeteg-szakellátás területén a kereten felül ellátott betegek után a szolgáltató 110 százalékig 30 százalékos alapdíjat számolhat el. A tvk kiosztásánál az előző év volt a meghatározó, de a progresszív és speciális feladatokat ellátó intézmények (egyetemek, megyei kórházak, országos intézetek, szakkórházak, egyházi kórházak) külön keretből többletet kaptak. A régebben rosszul járóknál korrekciós emelés történt, de a lejelentett egynapos sebészeti beavatkozásokat is kedvezően vették figyelembe. Az egészségügyi államtitkárság szerint mindebből következően néhány intézménynél az idei keretet csökkenteni kellett volna, azonban erre nem került sor.

Halálos ítélet a jelzálog-hitelezésre

A kilakoltatási moratórium jelenlegi formájában gyakorlatilag a jelzálog-hitelezés halálos ítélete, hiszen egy bank hogyan nyújthatna ingatlanfedezetre hitelt, ha abból az ügyfél nemfizetése esetén nem térítheti meg a követeléseit vagy azoknak legalább egy részét - állítja Gyenes Gergely, az AXA termékmenedzsere. A Raiffeisen szakemberei szerint azok az intézkedések és az a kommunikáció, amelyekből a devizahitelben eladósodottak azt a következtetést vonhatják le, hogy nem kell fizetniük hiteleik törlesztőrészleteit, megkérdőjelezhetik az egyik legfontosabb alapelvet: a szerződéseket be kell tartani. A jelzáloghiteleknél fenntartott kilakoltatási moratóriummal pedig megkérdőjeleződik egy alapvető biztosíték, az ingatlanon alapított jelzálog értéke, ami akár már rövid távon is a bankok hitelezési tevékenységének visszafogásához vezethet.

Egyre több adóst hoz nehéz helyzetbe az árfolyam

A devizahitelezés esetleges feltámasztása - derült ki lapunk körkérdése nyomán - jelenleg nem igazán mozgatja meg a hazai bankok fantáziáját. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a forint gyengesége miatt ismét meglódulhatott a bajba került adósok száma.

Csökkenhet a banki különadó

A magyar bankokat a válság, a szigorodó szabályozás és a különadó is kedvezőtlenül érinti. Egyre több hitelintézet szorulhat tőkepótlásra (Napi Gazdaság, 2011. január 6.). Ilyen körülmények között kifejezetten jó hírnek számíthat, ha csúszik az új tőkemegfelelési szabályok kidolgozása, hiszen azok nem egy pénzintézetnél okoznak aggodalmat. A legfrissebb információk szerint az irányelvek soron következő módosítása, ami a most elfogadott Basel III megállapodásra, illetve annak az európai jogba való átültetésére épül, nem készül el márciusra, várhatóan csak júniusban lát napvilágot - mondta el Klemencsics Márta, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozási főosztályának vezetője a Magyar Bankszövetségnek. Klemencsics a szövetség e-hírlevelében közölt interjúban beszélt arról is, hogy változhatnak a bankokat terhelő elvonások. Ha lesz európai megállapodás a banki különadókról, akkor ahhoz harmonizáljuk a mi adórendszerünket is, és az nyilván más feltételrendszert és kötelezettséget jelent majd a hitelintézetek számára, mint a mostani - jelentette ki. A fő probléma az, hogy az egyes tagállamokban bevezetett banki adóknak más a vetítési alapjuk és mértékük; eltérő az érintett intézmények köre; más a befizetett adók felhasználási módja. A szakember úgy látja, hogy a legfontosabb talán az érintettek harmonizálása lenne. Már kezd körvonalazódni, hogy a letelepedett leányvállalatok a befogadó országban, míg a fióktelepek az intézmény anyavállalatának országában adóznának (eredetileg felmerült, hogy a magyar különadó alól mentesülnének a fióktelepek). A mértéknél jelenleg valamiféle sávmeghatározásokban, a vetítési alap tekintetében pedig a kötelezettségekre vetített adózásban gondolkodnak a szakértők.

Októberben is zsugorodott a bankszektor

A bankszektor mérlegfőösszege az árfolyamváltozásokat kiszűrve 2010 szeptemberének végére 4,3 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki Marsi Erikának, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnökének a Magyar Bankszövetség e-hírlevelében közzétett elemzéséből. A változáshoz a legnagyobb mértékben a vállalkozói hitelek állományának csökkenése járulhatott hozzá, a bankok ugyanis 13 százalékkal kevesebb ilyen kölcsönt nyújtottak a korábbinál. A bruttó (értékvesztéssel nem csökkentett) belföldi vállalkozói hitelállomány - állapítja meg az elemzés - 10 százalékkal mérséklődött, ezen belül erőteljesebben esett vissza a nagyvállalatok hitelállománya.

Rendkívüli helyzetbe kerültek a gyógyszertárak

Levélben fordult a Magyar Gyógyszerészi Kamara budapesti szervezete több nagykereskedőhöz, fizetési halasztást kérve. Indoklásként az áll a dokumentumban, hogy az Országos Egészségpénztár a gyógyszertárak részére ötnapos csúszással utalta át a tb-támogatások összegét. A levél szerint e rendkívüli és váratlan helyzet a gyógyszertárak és a gyógyszer-nagykereskedők kapcsolatában is zavart okoz.

Újra szabad a devizahitelezés Magyarországon? Zavar a törvényekben

Hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Kezdődnek a patikai gondok

A Magyar Gyógyszerészi Kamara budapesti szervezete levélben fordult több nagykereskedőhöz fizetési halasztást, illetve a késedelemi kamattól mentesítést kérve - tudta meg a Napi Gazdaság. Mint a Hungaropharma, a Phőnix és a Teva számára indoklásként leírják: az Országos Egészségpénztár (OEP) a gyógyszertárak részére ötnapos csúszással utalta át a tb-támogatások összegét (50 budapesti patikánál a késlekedés egy hetet is kitett). A levél szerint "e rendkívüli és váratlan helyzet a gyógyszertárak és a gyógyszer-nagykereskedők kapcsolatában is zavart okoz". Az ágazatból származó információink szerint viszont az ilyen csúszások közel sem annyira ritkák, hogy különleges körülményekről lehetne beszélni. A gyógyszerészi kamara - mint egy másik levélből kiderült - az OEP-től azt a tájékoztatást kapta, hogy hasonló eset az elmúlt két évben nem volt és a jövőben sem várható. Az elszámolási rend ugyanis már helyreállt. A fennakadásról próbálták a finanszírozók tájékoztatni az érintetteket, de ezt - a patikák hibája miatti - hiányosságok okán nem minden esetben sikerült megtenni.