A magyar bankokat a válság, a szigorodó szabályozás és a különadó is kedvezőtlenül érinti. Egyre több hitelintézet szorulhat tőkepótlásra (Napi Gazdaság, 2011. január 6.). Ilyen körülmények között kifejezetten jó hírnek számíthat, ha csúszik az új tőkemegfelelési szabályok kidolgozása, hiszen azok nem egy pénzintézetnél okoznak aggodalmat. A legfrissebb információk szerint az irányelvek soron következő módosítása, ami a most elfogadott Basel III megállapodásra, illetve annak az európai jogba való átültetésére épül, nem készül el márciusra, várhatóan csak júniusban lát napvilágot - mondta el Klemencsics Márta, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozási főosztályának vezetője a Magyar Bankszövetségnek.
Klemencsics a szövetség e-hírlevelében közölt interjúban beszélt arról is, hogy változhatnak a bankokat terhelő elvonások. Ha lesz európai megállapodás a banki különadókról, akkor ahhoz harmonizáljuk a mi adórendszerünket is, és az nyilván más feltételrendszert és kötelezettséget jelent majd a hitelintézetek számára, mint a mostani - jelentette ki. A fő probléma az, hogy az egyes tagállamokban bevezetett banki adóknak más a vetítési alapjuk és mértékük; eltérő az érintett intézmények köre; más a befizetett adók felhasználási módja. A szakember úgy látja, hogy a legfontosabb talán az érintettek harmonizálása lenne. Már kezd körvonalazódni, hogy a letelepedett leányvállalatok a befogadó országban, míg a fióktelepek az intézmény anyavállalatának országában adóznának (eredetileg felmerült, hogy a magyar különadó alól mentesülnének a fióktelepek). A mértéknél jelenleg valamiféle sávmeghatározásokban, a vetítési alap tekintetében pedig a kötelezettségekre vetített adózásban gondolkodnak a szakértők.
Az adóbevétel felhasználásában a főosztályvezető nem számít megállapodásra. A tagországok egyik köre szerint ugyanis a költségvetés általános bevételeit kell erősíteni a különadókkal, mint megjegyezte: Nagy-Britannia vagy Franciaország mellett ebben nem vagyunk egyedül a mezőnyben.
