B. Judit Varga

Változik a VIBER üzemideje

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankközi klíringrendszer napközbeni elszámolására való felkészülés jegyében végrehajtott változtatásról értesítette ügyfeleit. Mint a jegybank tudatta: 2012. január 1-jétől a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) nyitvatartási idejét egy órával meghosszabbítják. Ezt követően ügyfélmegbízások forgalmazására 8-17 óráig, egyéb megbízások forgalmazására 8-18 óráig lesz lehetőség. A napközbeni elszámolásra egyébként az egységes eurófizetési övezet (SEPA) koncepció alapján állhatnak át a bankok. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az elszámolásforgalmi piac ma még nem egységes. Ennek feltétele a fizetési módok és szabványok egységesítése, ami a SEPA átutalás és beszedés bevezetésével megoldódik.

Tovább terjeszkedik az AXA-csoport

Az AXA-csoport bejelentette, hogy 80 százalékos tulajdonrészt szerzett Fehéroroszország második legnagyobb biztosítótársaságában, a B&B Biztosítóban. Az újonnan akvirált társaság elsősorban az életbiztosításon kívüli piacra koncentrál, ahol összességében 10 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg az egyes üzletágakban a biztosítás típusától függően 20-40 százalékos piaci részt mondhat magáénak. A vállalat 2009-ben 29 millió euró díjbevételt ért el mintegy 260 fős saját ügynökhálózatával. Az AXA reményei szerint a fehérorosz biztosítási piac nagyon jelentős növekedési lehetőséget rejt, hiszen például a cascónál kevesebb mint 20 százalékos a lefedettség és a háztartások alig 15 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A tranzakció lezárására többek között a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzését követően, várhatóan 2011 első negyedévében kerülhet sor. A tranzakció kapcsán Cyrille de Montgolfier, az AXA Kelet- és Közép-Európáért felelős vezérigazgatója elmondta: a B&B felvásárlásával szeretnék megismételni azt a sikert, amelyet Ukrajnában értek el, ahol az AXA három év alatt piacvezető biztosítóvá vált.

Bevállalt a Digi

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárást a Digi Kft. ellen. Azt kifogásolták, hogy a cég úgy minősítette műholdas televíziószolgáltatását digitálisnak, hogy csomagjai analóg csatlakozású, digitális csatlakozásra nem alkalmas eszközzel voltak igénybe vehetők. A GVH által folytatott vizsgálat és az előzetes álláspont következtetéseit megismerve a Digi vállalta, hogy a hdmi-kimenettel ellátott set-top-boxszal nem rendelkező előfizetők számára - kifejezett kérésükre - 2011. szeptember 1-jétől olyan berendezés megvásárlását teszi lehetővé, amely rendelkezik hdmi-kimenettel. A dolognál némi szépséghibát jelenthet (ami a Digi "gesztusának" értékét is alaposan csökkenti), hogy ez külön díjat jelent. A versenyhivatal a kötelezettségvállalások teljesítését utóvizsgálattal ellenőrzi.

A nap idézete

A történtekben benne van minden, ami ma a magyar médiaviszonyokat illetően elmondható - állította a Jobbik elnöke, Vona Gábor azzal kapcsolatban, hogy a párt által hagyományteremtő céllal alapított sajtódíjat elnyerő rádió (amelynek nevét nem hozták nyilvánosságra) már előre jelezte: nem veszi azt át.

Dolgozó nyugdíjasok

A kanadai Investors Group megbízásából készült felmérés szerint a baby boomer, vagyis a második világháború után született és az X generáció, azaz a ma harmincas, negyvenes éveikben járó felnőttek közel azonos elképzeléseket vallanak nyugdíjas éveikről - ismertette az ELTE társadalomtudományi kara. Mind az idősebb, mind a fiatalabb korcsoportban tízből négyen tervezik, hogy nyugdíj mellett részmunkaidőben továbbra is dolgozni fognak. A Scotiabank független felmérése a nyugdíj melletti munkatervekre vonatkozóan megállapította, sokan terveznek dolgozni nyugdíjasként, hozzátéve, hogy a nyugdíj melletti munkát részben mentális és szociális igények motiválják.

Ismét drágul az üzemanyag

Három-három forinttal nő a benzin és a gázolaj ára a hazai töltőállomásokon - értesült piaci forrásokból a holtankoljak.hu. Így a benzin átlagos ára 364 (a legdrágább kútnál 380) forint lesz, míg a gázolajé 354 forint. Ezzel újabb árcsúcsot dönt mindkét üzemanyagfajta ára. A bioetanol (E85) átlagos ára 262 forint, autógázt (LPG) 213 forintos átlagos áron lehet tankolni.

Devizabejegyzés: a lízingesek vitatják

Az ingatlanlízing továbbra is jól szabályozott, világos finanszírozási forma, de a hitel körül továbbra is anomáliák vannak - állítja Boros Ildikó, a Lombard Lízing jogi igazgatója. A szakember hangsúlyozza ugyanis, hogy hiába módosították az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, a polgári törvénykönyv változatlan előírásai alapján hiába jegyzi be a földhivatal a devizában nyújtott hitelre a zálogjogot, az nem lesz érvényes és semmisnek tekinthető. Mint arról beszámoltunk (Napi Gazdaság, 2011. január 5.), akad ügyvéd, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot. Boros szerint azonban hibás következtetés, hogy a devizában nyújtott és devizában törlesztett hitelek esetén be lehet jegyeztetni a zálogjogot. Mint kiemelte: nincsen olyan jogszabály, amely szerint a megengedőbb törvényt kell betartani ellentmondás esetén. A jogászok között tehát (persze az üzleti érdekeltségeiktől sem függetlenül) megindult a vita. Igazán megnyugtató az lenne, ha valamilyen hivatalos állásfoglalás is segítené a kissé kaotikusnak tűnő előírások alkalmazását.

Kései gondolat az euróra váltás?

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) körlevélben tudatta, hogy a más devizanemben meghatározott hitel euróalapúvá való átváltási lehetőségének a biztosítását a jelenlegi gazdasági helyzetben megfelelő és helyes gyakorlatnak tartja. Indoklásában hivatkozik az euró csekélyebb volatilitására, várható euróövezeti csatlakozásunkra, a bankok saját forráslehetőségeire, de a kedvezőbb hitelezési korlátokra is. Szakértők szerint sajnálatos, hogy a PSZÁF csak most hallatja hangját ez ügyben, az előző évben, amikor a devizahitelezés ellehetetlenítését tűzte ki célul a kormány, a felügyelet hivatalosan nem vetette fel ezt az - akkoriban a mostaninál sokkal ésszerűbbnek tartott - euróra váltási lehetőséget. A pénzintézetek közül nagyon sokan támogatták volna az euróra váltást (bár aligha a mérsékeltebb volatilitás miatt, mint táblázatunkból látszik, tavaly az alpesi deviza kisebb kilengéseket produkált az euró forintárfolyamánál). Most azonban sokkal több a szkeptikus hang. A svájcifrank-alapú kölcsönök euróra váltása a Raiffeisen szerint nem éri meg az ügyfeleknek, hiszen ebben az esetben a teljes tőketartozáson realizálják az árfolyamveszteséget. Jelenleg a frank árfolyama az euróval szemben is rekordmagasságban tartózkodik - hívja fel a figyelmet a Budapest Bank, ahol ezért hasonló problémákat látnak, mint a forintra konvertálás esetén. Mint hozzátették: amennyiben ez a helyzet változik, úgy ésszerűbbnek tartják a forintra történő átváltást. A svájcifrank-alapú kölcsönök euróra váltásának közvetlen keresztárfolyamon lenne értelme - állítja Gyenes Gergely, az AXA jelzáloghitel-termékmenedzsere -, mert a svájci frank még az euróhoz képest is jelentősen erősödött az utóbbi időben. Mint azonban hozzátette: ezt a hatást sajnos kioltja a forint mindkét devizával szembeni gyenge árfolyama, ráadásul a legtöbb esetben a közvetlen átváltás nem is lehetséges, csak forinton keresztül kettős konverzióval. A K&H szerint minden a keresztárfolyamok alakulásától függ, bár - tették hozzá - szintén fontos az esetleges megtakarítással szemben felmerülő egyszeri költségek (például jelzálogtörlés és -bejegyzés, közjegyzői díjak) kérdése. A PSZÁF körlevele kitér a költségekre is. Mint kifejtik: mivel az alacsonyabb volatilitás a hitelkockázatot is mérsékli, célszerűnek tartanák, ha a hitelintézetek az átváltáshoz egyéb kedvezményeket is kapcsolnának. Például mentesíthetik az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó egyéb költségektől (konverziós, hitelbírálati, folyósítási, értékbecslési, adminisztrációs), illetve ezzel összhangban nem módosítanák az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, ezzel "kivédve" az újabb közjegyzői költségeket. A felügyeleti ötletek között szerepel még az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített maximumárfolyam-plafon alkalmazása. Ez megkímélné az ügyfelet a devizaárfolyam-kockázat miatti jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedés veszélyétől, de nem zárná ki, hogy a forint jövőbeni erősödéséből származó kedvező hatás a havi törlesztőrészletben is jelentkezzen.

Figyel a magánkasszákra a felügyelet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sorban szólítja fel a magánnyugdíjpénztárakat eseti adatszolgáltatásra. Azt várja el, hogy a pénztárak részletesen tájékoztassák pénzügyi helyzetük alakulásáról. Ebbe beletartozik a működési és egyéb kockázatokra képzett likviditási tartalék likvid eszközeinek nyitó állománya (bankszámla, készpénz, likvid értékpapírok bontásban), az ezzel kapcsolatos időszaki bevételek és kiadások, a tartalék alakulása. A pénztáraknak tartalékukat illetően tételesen fel kell sorolniuk a 30 napon belül várható kifizetéseket, valamint a lejárt, nem teljesített kötelezettségeket is. A PSZÁF határozatainak indoklása szerint a magánnyugdíjpénztárak működését érintő jogszabályi változás indokolttá teszi, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a kasszák működési, likviditási helyzetére. Mint rögzítik: a szektorral szemben szükséges intézkedéseket elsősorban a működés finanszírozására felhasználható tartalékok alakulása határozza meg, ezért kell negyedéven belül is információt kapniuk azok nagyságáról, összetételéről. A tartalékok nagysága pénztáranként jelentős mértékben eltér, már korábban is több kasszánál azt mondták lapunk érdeklődésére, hogy a következő időszakban az lehet a vízválasztó, hogy melyik szereplő mekkora tartalékokkal rendelkezik (Napi Gazdaság, 2010. október 26.). Elgondolkodtató viszont, hogy a PSZÁF 2010 első kilenc hónapjáról közzétett adatai szerint a magánkasszáknál a működés során közel egymilliárd forint veszteség keletkezett. A likviditási és kockázati céltartalék nagysága 2009-ben közel hárommilliárd forintra rúgott, miközben 2006-ben ez az összeg még a kilencmilliárdhoz közelített. A helyzet tehát elég súlyosnak tűnik, hiszen a magánpénztárak egyetlen bevételi forrása mindig is a tagdíjbevételekből jogszabályban rögzített mértékben levonható működési tagdíjhányad volt. Most pedig a kormányzat 14 hónapra elvonta (átirányította az állami rendszerbe) a magánpénztáraktól a tagdíjakat. Sokáig úgy nézett ki, hogy a pénztáraknak bevételek nélkül kell ellátniuk tevékenységüket, de végül a jogszabály tagonként havonta 265 forint levonását tette lehetővé. Az első ránézésre nem túl vaskos összeg az új szabályozási korláthoz képest szinte nagyvonalúnak tűnik. Lapunk számításai szerint ez a tagdíjbevételek 3,2 százalékát tehetné ki, szemben a korábbi 4,5 százalékkal és a leendő 0,9 százalékkal. Nem elhanyagolható előírás azonban, hogy ehhez csak akkor juthatnak hozzá a kasszák, amikor működési és a likviditási tartalékuk már teljesen kimerül, de akkor is csak abban az esetben, ha a tagoknál képződött hozam (a 265 forintot a hozamból lehet levonni).