B. Judit Varga

Csökkentenék a Kehi "mindenhatóságát"

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, Selmeczi Gabriella által benyújtott jogszabálytervezet, amely a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) számára szinte teljes körű jogosítványokat biztosítana a magánnyugdíjpénztáraknál (Napi Gazdaság, 2011. február 8.), úgy tűnik, még a párton belül is kiverte a biztosítékot. A túlkapásokat egy fideszes képviselői indítvány próbálja helyre tenni - amely mögött vélhetően kormányzati szándék áll.

Csúszhat az egyéni nyugdíjszámla

Az egyéni nyugdíjszámlák teljes körű kialakítása akár 2012 áprilisáig is elhúzódhat - derült ki a gazdasági bizottság parlamenthez benyújtott javaslatából. A módosító szerint ugyanis a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) eddig kell átadnia a tb-rendszerbe visszalépő tagok minden adatát - pénztárak szerinti bontásban. Korábbi elképzelések szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság már 2012 elejétől nyilvántartotta volna az egyéni nyugdíjszámlákat (Napi Gazdaság, 2011. január 28.). A szabályozás persze lehetőséget adna a korábbi indulásra is, de sok szakértő még a most megjelölt későbbi időpontot is korainak tartja. A javaslat pontosan meghatározza az egyéni számla tartalmát az indoklás szerint, ez azonban inkább csak azt jelenti, hogy kitűzik, miről is alkosson majdan részletes szabályokat a kormány. A módosító javaslat amúgy némiképp kinyitja annak a lehetőségét, hogy az egyéni számla nemcsak az élettárs és eltartottak, hanem egyéb hozzátartozók számára is biztosítson valamilyen szolgáltatást. Ezt a fajta kiterjesztést - a hozzátartozók fogalmának beemelését - egyébként csak az adatkezelési pontnál alkalmazzák, így ezen a téren (is) minden a majdani kormányrendelettől függ.

PSZÁF: csak a panasz számít

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) folytatta a pénzügyi intézmények nem megfelelő panaszkezelése miatti bírságolást. Tegnap több mint tucatnyi határozatot hoztak ebben a tárgyban. Örvendetes, hogy a felügyelők ügyelnek arra, a vállalkozásoknál legyen hozzáférhető panaszkezelési szabályzat és a megkeresésekre időben válaszoljanak, az ügyfelek azonban nyilvánvalóan inkább érdemi kifogásuk megítélését látnák szívesen. A három különböző határozatban is elmarasztalt Groupama Garancia Biztosítónál például elsősorban azt kifogásolta a bejelentő, hogy a devizaalapú befektetési biztosítás megkötésekor félretájékoztatták. Erre vonatkozó panaszára egyébként több mint két hónapig nem válaszoltak. Volt olyan eset, amikor a gondot az okozta, hogy a pénzügyi szervezet késedelmi kamatot, valamint monitoringdíjat számított fel annak ellenére, hogy az ügyfél időben fizetett. Ezeket viszont a PSZÁF nem vizsgálja, az elszántak igazukat bíróságon kereshetik.

Fedezeti ügyletek: csak óvatosan!

A forint nemrégiben megmutatta, hogy erősödni is tud, ami néhány vállalatnál már most is jókora aggodalmat váltott ki. Az exportőrök voltak a nyertesei a gyengülő forintnak, a forint erősödése alapvetően kedvezőtlen elmozdulást jelent számunkra, de jelentős részük egyben importtevékenységet is végez, amire viszont pozitív hatást gyakorol a forint erősödése - mondta el Bencsik Judit, a Citibank kis- és középvállalati (kkv) termékmenedzsere. Bencsik úgy látja, ezzel együtt az exportőrök jobb helyzetben vannak, mint a belföldi piacra értékesítők, mert a válságból előbb fognak a külpiacok kikeveredni, így korábban indul meg ezeken a piacokon a kereslet növekedése. A Citinél azt érzékelik, hogy az exportőrök fedezeti tevékenysége a válság nyomán visszaesett és azóta nem is változott (miközben az importőröké nőtt). Akik továbbra is kötnek ügyletet, azok rövidebb futamidőre (jellemzően 1-3 hónapra) és óvatosan üzletelnek. Az óvatosság egyik bizonyítéka, hogy az exportőrök az előre jelzett kitettség alacsonyabb részét, többnyire 30-50 százalékát fedezik le. A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy alapvetően a nagyvállalati kör él fedezeti ügyletekkel, a kkv-szegmensben ez kevésbé jellemző. A fedezeti ügyleteket a 2008 előtti állapotokhoz képest jóval kevesebb ügyfél használja, és ez az ügyfélkör is a korábbinál konzervatívabb hozzáállást mutat. A határidős ügyletek dominanciája jellemző, ám ezek futamideje is jelentősen rövidült a válság előtti átlaghoz viszonyítva. A Budapest Banknál (BB) ezzel szemben úgy látják, hogy míg régebben csak a nagyobb árbevételű cégek keresték a különböző árfolyam-biztosításokat, ma már a kisebb cégek is használják és terveznek vele. A Raiffeisennél arról tájékoztattak, hogy a fedezeti ügyletek kapcsán kivárás figyelhető meg, hiszen a piac volatilitása magas. Azon exportáló ügyfeleink, akik kedvező időpontban kötöttek éven túli árfolyam-fedezeti ügyleteket, máig nem érzik az euróval szembeni, jelenleg 270 körül mozgó, relatíve erősnek számító forintárfolyam hatását - nyomatékosították a K&H-nál. Itt azt tapasztalták, hogy a válság óta eltelt időszakban elsősorban az óvatosság és a rövid távú gondolkodás jellemezte a cégeket. Mára azonban a leszűkülő sávban mozgó árfolyamnak köszönhetően fokozatosan váltja fel az óvatosságot a megfontoltság és az egyre hosszabb távú kockázatkezelés. Az Erste szakértője szerint a piacon az látható, hogy a korábban rosszul megkötött fedezeti ügyletek miatt óvatosabbá váltak a cégek. Több esetben a nettó exportbevétel nagyságát nem jól mérték fel (vagy kiestek tervezett megrendelések), vagy spekulációs céllal is kötöttek ügyleteket, így a tartósan gyenge forintárfolyam mellett komoly veszteséget, illetve elmaradt hasznot realizáltak. Most az erősödő forint részben okozhatja - a fedezeti ügyletek csökkenős aránya miatt - a jövedelem csökkenését, főként ha ez egy tartós trend eleje. Az elmúlt egy-két hónap eseményei még nem okoztak jelentősebb igénynövekedést a fedezeti ügyleteknél - mondta el Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója.

Nyugdíjtakarékosság: élesedik a verseny

Akár az állami nyugdíjalapot, akár a magánkasszákat választotta január végével a hazai járulékfizető lakosság, hosszú távon csak az egyéni öngondoskodás adhat kellő biztosítékot a valós értékű nyugdíjak előteremtésére - állítják a TakarékBank elemzői. A nyugdíjrendszer átalakítása miatti bizonytalanság - hangsúlyozta Breznay Endre, a pénz- és tőkepiaci üzletág vezetője - idén is a nyugdíj-előtakarékossági szerződések (nyesz) további térnyeréséhez vezethet. A TakarékBank megvizsgálta, hogy a nyugdíj-előtakarékosság két támogatott formája, a nyesz és az önkéntes nyugdíjpénztár hogyan "fialhatott" tavaly. Elemzésükben három modellportfóliót vizsgáltak meg, a hozam mértéke alapján minden esetben a nyeszt hozták ki nyertesnek. Az erre a számlára elhelyezett megtakarítás teljesített jobban az elmúlt 12 hónapban, különösen az adójóváírással korrigált hozam figyelembevételével - nyomatékosította Breznay. A nyesz előnyeként említette, hogy a rugalmas, bármikor változtatható befektetési struktúra miatt könnyebben lehet a befektetési tanácsadók segítségével a piacnak megfelelő irányba állítani az aktuális portfóliót.

Csökkent a banki likviditás

Januárban csökkent a bankrendszer forintlikviditása - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A likviditás szűkülését elsősorban az egynapos betétek átlagállományának nagyobb mértékű visszaesése mutatta, a kéthetes MNB-kötvény teljes állománya ugyanis csak viszonylag csekély mértékben tért el a decemberi átlaghoz képest. A hitelintézetek devizaswap-állománya jelentősen nőtt, ami azért figyelemre méltó, mert a válság csitulásával mind kevésbé vették igénybe a devizacserét a bankok. Mindennek a hatását némiképp ellensúlyozta a forgalomban lévő készpénz állományának mérséklődése. Ezzel együtt azonban tulajdonképpen nem tört igazán meg az a trend, amely 2010 eleje óta a készpénzállomány növekedését mutatja. Az idei év első hónapjában csökkent a külfölddel szembeni banki kitettség. A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásosnál kissé nagyobb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 4,5 milliárd forint volt (ez általában nem éri el az egymilliárd forintot). Az egynapos bankközi kamatláb a hónap során a kamatfolyosó alján tartózkodott.

Földrengés: több kár a számítottnál

Az Aegon Biztosító tájékoztatása szerint az előzetesen becsült 180-200 millió forintnál 35 százalékkal több, mintegy 270 millió forintnyi kárt jelentettek be eddig az ügyfelek a január végi földrengés miatt. A piacvezető lakásbiztosítónál regisztrált káresetek száma már meghaladja a 2900-at. A legtöbb bejelentés Komárom-Esztergom megyéből érkezett, de a fővárosban és Fejér megyében is több mint 600 lakásban okozott kárt a földmozgás az ügyfelek jelzései szerint. A Generali Biztosítónál eddig 2122 kárigényt jelentettek be, a becsült kárérték 487 millió forint. A legtöbb bejelentés Budapestről, Oroszlányból és Tatabányáról érkezett. A legutóbbi (még a hónap elejei) adatok alapján a Groupama Garancia Biztosító összesen több mint 1200 kárbejelentést regisztrált, melyek kárértéke meghaladja a 120 millió forintot. A biztosítókhoz most már egyáltalán nem érkeznek új bejelentések, a társaságok közlése szerint a kárfelméréseknél nem voltak zökkenők, a kifizetések megkezdődtek.

Mit remélhetnek a devizahitelesek? Itt vannak a banki válaszok!

A nemzeti eszközkezelőnek a kormány által tervezett három fázisáról nem szívesen nyilatkoztak a Napi Gazdaságnak a bankok. Van olyan vélemény, hogy a lakóingatlan-piac normalizálására van szükség, amihez szükséges a kilakoltatási moratórium feloldása.

PSZÁF: nem drágított a különadó

A pénzügyi különadó megjelenését követően az előző év második félévében az ügyfelek széles körét érintő kiemelkedő mértékű és trendszerű áremelkedést a lakossági piac jelentős pénzügyi szolgáltatóinál nem tapasztalt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - derült ki a vizsgálatról közzétett tájékoztatójukból. Mint a felügyelet megállapítja: figyelmet a betéti termékek árazása érdemel, ahol - jelentős egyedi különbségek mellett - általánosnak tekinthető az intézmények kamatcsökkentési, illetve profitmarzs-növelési törekvése. A számlavezetés esetében az intézmények a meglévő termékeikre vonatkozóan jellemzően az egyes díjak és költségek infláció mértékű emelését hajtották végre. A PSZÁF vizsgálata tehát a fogyasztóvédők kifogásai ellenére a lapunk által korábban megállapított tendenciákat támasztotta alá (Napi Gazdaság, 2011. február 8.).