Átmeneti lehetett a magyar megtakarítások külföldre "menekítése" (Napi Gazdaság, 2011. január 2.) - következtethetünk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsó negyedévről közzétett előzetes adataiból. A tranzakciók alapján a háztartások pénzügyi eszközeiket jóval nagyobb mértékben növelték az előző évinél, annak ellenére, hogy a bónuszok kifizetése - a pluszjövedelmeknek általában jelentős a megtakarítást növelő hatása - erre az évre csúszott át (Napi Gazdaság, 2011. február 21.). Ezen belül azonban igen jelentős az átrendeződés. A legfeltűnőbb, hogy a hosszú távú megtakarítások korábbi években stabil közkedveltsége alaposan csökkent. A biztosítástechnikai tartalékok tranzakciók alapján vett nagysága tavaly az utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest mintegy 80 százalékkal esett vissza. A csökkenés pedig még a magánnyugdíjpénzek államhoz irányításának kiszűrése után is elég jelentős. Az öngondoskodásként is értékelhető kategóriába (ide tartozik a nyugdíjpénztárak mellett az életbiztosítás is) 2010-ben a lakosság az utóbbi számítási mód alapján 100 milliárd forinttal kevesebbet helyezett el, mint 2009-ben. A pénzügyi eszközöknél közben 18 százalékos lehetett (a magánpénztári korrekciónál némi bizonytalanságot jelent, hogy a hírek szerint helyenként már az októberi pénzek is az államhoz érkeztek) a gyarapodás.
Az MNB historikus adatai szerint az új tranzakciók legalább ötödét mindig az öngondoskodási kategóriába helyezték el a magánszemélyek, nem volt ritka az sem, hogy a lakossági pénzügyi vagyon teljes gyarapodásánál is több landolt itt. Ehhez képest a tavalyi utolsó negyedévben a tranzakcióknak mindössze 9,4 százaléka került biztosítástechnikai tartalékba. A magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos változás nyilvánvalóan alapvető módosulást hoz majd a megtakarítási szerkezetben (remélhetőleg az MNB később ki is szűri statisztikáiból ezt a hatást). Ez azonban tartalmában nem igazán jelent átalakulást, hiszen a kasszákba a tagok nyilvánvalóan nem tudatosan fektettek, oda a munkáltatóktól érkezett a pénz. Ilyen szempontból talán még tisztulhat is a kép (jobban kifejezhetik az adatok a valóságos öngondoskodást). Jelenleg azonban inkább az látszik, hogy a magánpénztári fejlemények elgondolkodtathatták a megtakarítókat, meginoghatott a bizalom minden ilyen típusú befektetés iránt. Remélhetőleg egyébként ez a jelenség is csak átmenetinek bizonyul majd.
