A pénzügyi különadó megjelenését követően az előző év második félévében az ügyfelek széles körét érintő kiemelkedő mértékű és trendszerű áremelkedést a lakossági piac jelentős pénzügyi szolgáltatóinál nem tapasztalt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - derült ki a vizsgálatról közzétett tájékoztatójukból. Mint a felügyelet megállapítja: figyelmet a betéti termékek árazása érdemel, ahol - jelentős egyedi különbségek mellett - általánosnak tekinthető az intézmények kamatcsökkentési, illetve profitmarzs-növelési törekvése. A számlavezetés esetében az intézmények a meglévő termékeikre vonatkozóan jellemzően az egyes díjak és költségek infláció mértékű emelését hajtották végre. A PSZÁF vizsgálata tehát a fogyasztóvédők kifogásai ellenére a lapunk által korábban megállapított tendenciákat támasztotta alá (Napi Gazdaság, 2011. február 8.).
Persze a bankoknak némi mozgásterük azért akad, az új termékeknél, illetve a kiegészítő szolgáltatásoknál nem kötik a kezüket az előírások. Mint a PSZÁF meg is állapítja, valamennyi szektorban számos új terméket vezettek be a piaci szereplők. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az elektronikus és internetes szolgáltatások igénybevételét általában kedvezőbb árazással ösztönzik.
A különböző banki hiteltermékek kondícióinak alakulását külön is elemezték. Megállapították például, hogy a lakáscélú forintkölcsönöknél a hitelköltség-mutatók (thm) csökkenése jellemezte a piacot, követve a háromhavi BUBOR változásait. Az év második felétől tartósan 10 százalék alatti volt a lakáscélú hitelek thm-értéke. Az év végére a piac meghatározó szereplői által felszámított költségek alig egy százalékpont szélességű sávban szóródtak az év eleji jelentős eltéréseket mutató állapothoz képest. Az árazási szint "beállását" (ami véleményünk szerint a szűk mozgásteret, de a verseny csökkenését is jelezheti) a felügyelők a fogyasztási hiteleknél is érzékelték. Ennél a - még most is igen drága, 30 százalék feletti kamattal nyújtott - hiteltípusnál ráadásul a változtatások nem követték a pénzpiaci folyamatokat.
A PSZÁF szerint viszont a devizahitelezés háttérbe szorulásával párhuzamosan a forintalapú szabad felhasználású hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, s ezzel párhuzamosan csökkentek a költségeik az év során. Az év utolsó harmadában a szerződések havi átlagos hitelköltség-mutatója szinte alig változott, 10,3 százalék körüli értékeket mutatott.
