B. Judit Varga

Árzuhanást hozott az új gyógyszerlicit

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a gyógyszergyártói árlicit szabályainak módosulása.

Csodálkoznak a bankok az új rendeleten

Tanácstalanul fogadták a bankok, hogy az árfolyamgátról szóló rendelet szerint 75 éves korig tolható ki a törlesztés, miközben a felügyelet máig érvényben lévő körlevele szerint a 62 évesnél idősebbek esetében szükség van kezes, illetve adóstárs bevonására, pótlólagos fedezet elrendelésére.

Összeomolhat az egészségügy?

Szaporodnak azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a hazai egészségügy az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete miatt összeomolhat. Az egyetlen lehetséges megoldás elől pedig elzárkózik a kormány.

Frankhitelesek: kár volt kidobni az eurót

A bankok többször hangsúlyozták, hogy az árfolyamgátról és a hozzá kapcsolódó ügyekről csak a megjelent rendeletek alapján alkotnak véleményt, ami az eddigi zavaros tájákoztatások alapján érthető lehet, hiszen azokat nehéz komolyan venni. Korábban viszont több banki szakértő felvetette, hogy segíteni kellene a svájcifrank-alapú hitelek euróra váltását. Lehet, hogy nekik volt igazuk?

Bővít a Medicover

Jelentősen növeli budapesti magán-egészségügyi szolgáltatói kapacitásait a Medicover. A mára a piacon magán-egészségügyi szolgáltatóként, szolgáltatásszervezőként és egészségbiztosítóként is jelen levő társaság egyik korábbi klinikáját új helyszínre költözteti, egyúttal több mint kétszeresére bővítve annak kapacitását. Ezt kihasználva számos új szolgáltatás bevezetését is tervezik, ilyen többek között a fogászati szakrendelés beindítása. Grossmann Péter, a cég elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, ezzel a lépéssel is igyekeznek tovább erősíteni vezető pozíciójukat. A Medicover Magyarországon jelenleg közel ezer vállalati partner 60 ezer munkavállalójának és családtagjainak egészségügyi ellátását biztosítja.

Többletforrás a járóbeteg-szakellátásnak

A miniszteri tartalékkeret terhére 1,5 milliárd forint többletforrást biztosított a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) a járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók részére − jelentette be az egészségügyi államtitkárság. A döntés értelmében 255 járóbeteg-szakellátó intézmény jut egyszeri pluszfinanszírozáshoz. A keret felosztása során elsődleges szempontként a teljesítményvolumen-korlátot tartósan meghaladó, a betegellátási szükséglet által indokolt túlteljesítést, valamint a megyei szinten tapasztalható, lakosságszámhoz viszonyított teljesítményvolumenkorlát-különbségeket vették figyelembe. A többlet 75 százalékán osztoznak ennek alapján az intézmények. A további 25 százaléknyi keretet a képalkotó diagnosztika (CT, MR) területén megnövekedett várólisták kiegyensúlyozására, csökkentésére, valamint a 2010 során végzett beruházások miatti teljesítménykiesések kompenzálásaként kapják a szolgáltatók.

Korszerűbb koraszülött- és intenzív ellátás

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség európai uniós pályázaton közel 3,8 milliárd forint támogatást ítélt meg hat vidéki régióban 20 egészségügyi intézmény koraszülött-ellátáshoz szükséges eszközparkjának fejlesztésére. A beruházások eredményeként a koraszülött-ellátásban rendelkezésre álló eszközpark átlagos életkora az európai uniós normáknak megfelelően a jelenlegi tíz évről öt év alá csökkenhet. A kiírás elsősorban a korszerű lélegeztetőkészülékek, inkubátorok, multifunkciós betegőrző monitorok, perinatális diagnosztikai készülékek beszerzésére, informatikai rendszerbe illesztésére vonatkozott, de az ellátó egységek fejlesztéssel összefüggő felújítási munkálatainak elvégzését is támogatta.

Védőnői segélykiáltás

Egy védőnő kétségbeesésében az ombudsmanhoz fordult, mert körzetében a jogszabályban megengedett 250 helyett több mint 600 gyermeket kellett egyedül ellátnia, segítséget pedig hiába kért a helyi önkormányzattól, az országos védőnőtől, valamint a minisztériumtól − tudatta az Országgyűlési Biztos Hivatala. Eljárása során Szabó Máté ombudsman − a konkrét panaszban foglalt sérelmek vizsgálata mellett − a nemzeti erőforrás minisztertől átfogó, az egész országra kiterjedő tájékoztatást kért a védőnői szolgálat helyzetéről. A miniszter válasza szerint a védőnői ellátás biztosítása − az egészségügyi alapellátás körében − a helyi önkormányzat feladata, így az önkormányzat képviselő-testülete alakítja ki annak körzeteit. Azt pedig jogszabály állapítja meg, hogy a védőnő az általa ellátott gyermekek létszáma arányában mennyi illetményre jogosult. A jogszabály azonban kizárólag a megengedett ellátotti létszámig biztosít finanszírozást, azaz a védőnő hiába lát el akár kétszer annyi gyermeket, ezért nem kaphat több fizetést. Azt pedig semmi sem szabályozza, hogy a területi pótlék a szolgáltató önkormányzatot vagy a feladatot ténylegesen ellátó védőnőt illeti-e meg. Az a tény, hogy a védőnő a jogszabályban maximálisan megengedettnél lényegesen magasabb létszámot lát el, önmagában alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvét, valamint a jogbiztonság követelményét sértse − fogalmazta meg a biztos. Ezen túl − a védőnői ellátási rendszer működési problémájából adódóan − a helyzet a gyermekek egészséghez való jogának csorbulásával is fenyeget.

Saját csapdájába esett a kabinet

Szaporodnak azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy a hazai egészségügy az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete miatt összeomolhat. Az egyetlen lehetséges megoldás elől pedig elzárkózik a kormány.