Arató János

A holland árletörés miatt olcsóbb a mellfilé az EU-ban

Ismét megélénkült a csirke-világpiac, a következő tíz évben pedig 40 százalékkal növekszik a csirkehús globális forgalma, amely 2012-re eléri az 5,89 millió tonnát - jelzi a nemzetközi prognózisokat legfrissebb piaci jelentésében az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII). A tízéves időszak végéig az összes brojlercsirke-termelés 10,15 millió tonnával, azaz évente 2,13 százalékkal növekszik, és eléri az 55,87 millió tonnát. A világpiacon a nagy kereslet következtében idén 0,89 százalékkal nőttek az árak, s már elérték az 1,33 dollárt is kilogrammonként. Magyarországon eközben a vágott csirke piaci átlagára idén az első hét hónapban kilogrammonként 438,9 forint volt - mondta Tóth Péter, a KSH munkatársa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ez 6,7 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában számolt 451,1 forint. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központjának igazgatója emlékeztet arra, hogy az EU-ban tapasztalt nyári hiányra, illetve az árak 15-35 százalékos emelkedésére gyorsan reagáltak a tengerentúli beszállítók, például Thaiföld és Brazília. Hozzáteszi: a thai csirke az év első felében tonnánként 1700-1800 dolláros átlagáron jutott az EU-ba, ám az árak később elérték a 2000 dollárt is. Németország volt az egyetlen EU-tagállam, amely az 1,9 százalékos vagy nagyobb sótartalmú csirkemellfilét kedvezményes, 10 százalékos vámmal engedte be piacára a múlt évig, ez okozta, hogy a távol-keleti csirkehús letörte az árakat az EU-ban - emlékeztetett Fórián. Hangsúlyozta azonban, hogy mostanra már Németország sem lóg ki a sorból, tehát a fagyasztottal azonos vámmal terheli a sózott baromfihús, így a mellfilé importját is. A piaci szereplők szerint ez javíthatja a magyar exportőrök esélyeit az EU-ban, a hazai baromfisokat azonban most az tartja izgalomban, hogy a német és angol vevők csökkentik az árakat. Fórián szerint ez annak tulajdonítható, hogy a karantén lejárta után a holland termelők nagy mennyiséget telepítettek, s ez most érte el a piacot, például mellhús formájában. A gyakorlat szerint az előhűtött csirkemellfilével töltött kamionok elindulnak a - főként német és angol - piacok felé, és a cégek már útközben értesítik csak a partnert, hogy kell-e az áru, mert azonnal odaér. Így aztán könnyű a dolga a beszerzőnek: a gyors vásárlásra hivatkozva általában viszonylag alacsony árat tud adni. Ami persze a hollandoknak még így is megéri: így próbálják visszaszerezni elvesztett piacaikat, a jelek szerint nem is sikertelenül. A magyarországi exportőröknek ezért kell elszenvedniük, hogy a csirkemell ára kilogrammonként 3,20 euróról 2,90 euróra esett. A másik jellemző tendencia a távol-keleti fagyasztott csirkemell még mindig növekvő importja, amely a vámokkal együtt is versenyképes, ráadásul igen jó minőségű. Ezt már a hazai importőrök is kihasználják: Magyarországra szállítva is tudják ugyanis kilónként 680 forintért - a hazai termelésből származónál olcsóbban - kínálni a fagyasztott csirkemellet.

Kvótacsökkentés decemberben?

Hétfőn emelkedtek az olajárak. A Brent decemberi jegyzése hordónként 1,2 százalékkal, 28,03 dollárra nőtt Londonban, a nemzetközi olajtőzsde (IPE) elektronikus forgalmában, a New York-i kereskedelmi tőzsdén (NYMEX) pedig hordónként 40 centtel, 29,51 dollárra drágult az ugyancsak decemberi jegyzésű amerikai olaj. Az áremelkedés előtt Abdullah bin Hamal al Attijah, az OPEC elnöke, Katar olajminisztere - szaúdi, kuvaiti és egyesült arab emirátusokbeli kollégáival folytatott megbeszélése után - kilátásba helyezte, hogy decemberben újabb mérséklés követheti a napi termelési kvóta november 1-jétől érvényes 3,5 százalékos leszállítását 900 ezer hordóra. Az elnök a Bloomberg által idézett sajtónyilatkozatában nem fejtette ki egyértelműen, hogy lejjebb kívánják-e nyomni a plafont, annyit mondott csak, a december 4-i ágazati miniszteri konferencián megteszik a szükséges lépéseket. A jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy tovább csökkenthetik a kitermelést, korábban például hasonló tartalmú kijelentést tett Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter is. E nyilatkozatok nyilvánvalóan válaszok az amerikai energiaügyi minisztérium múlt heti jelentésére, miszerint az Egyesült Államokban a raktáron lévő olajkészletek 2002 szeptembere óta nem tapasztalt csúcsra emelkedtek - 3,6 millió hordóval, 291,8 millió hordóra nőttek. A kínálat ilyetén bővülése nyomán a kartell attól tart, hogy a kosár hordónkénti ára az előirányzott 22-28 dolláros ingadozási sáv alatt köthet ki.

Új doppingszer árnyékolja be az olimpiát?

Új, az eddigi tesztekkel nem kimutatható doppingszert azonosítottak a közelmúltban, amelynek már most megvannak az első „áldozatai”. Egyes szakértők véleménye szerint félő, hogy a szer „fejlődése” a jövő évi olimpiai játékokat is beárnyékolja.

Egyelőre csökken a fekete arany ára

A hét elején mérséklődtek az olajárak annak ellenére, hogy a kereskedők téli hiánytól tartanak. Kedden a Bloomberg szerint a Brent decemberi jegyzése 21 centtel, 30,46 dollárra esett hordónként Londonban a nemzetközi olajtőzsdén (IPE), és az amerikai nyersolaj novemberi kontraktusa is csökkent New Yorkban. Az OPEC árindexe hétfőn hordónként 29,88 dollárról 29,75 dollárra mérséklődött, de három napon át meghaladta az országcsoport által előirányzott 22-28 dolláros sáv felső határát. A mutatóra főként a kartell szeptemberi váratlan kvótacsökkentési döntése hatott. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az OPEC azért csökkentett, mert ki akarja védeni az iraki és más országokbeli kitermelésnövekedésből adódó árkockázatokat. Az IEA a napi kvótákat november 1-jétől 900 ezer hordóval, azaz 3,5 százalékkal visszafogó döntésről kifejti, hogy a kartellnek egyre magasabb árakkal kell ellensúlyoznia a kitermelt mennyiség csökkenését. Az OPEC-re nehezedő nyomás ugyanakkor egyre nagyobb, mert Irak mind több energiahordozót szivattyúz a felszínre, miközben több tagállam is bővítené a kitermelést. Szeptemberben a világ napi olajtermelése 300 ezer hordóval, 80,11 millió hordóra bővült, főként mert Irak napi teljesítménye 380 ezer hordóval, 1,45 millió hordóra nőtt. Az idei és a jövő évi nemzetközi keresletet ugyanakkor változatlanul napi 78,4 millió, illetve 79,4 millió hordóra becsüli a IEA. Az árcsökkenés irányába hatnak az OPEC vezetőinek megfelelő kínálatot ígérő nyilatkozatai, igaz, a kartell két vezető tagja a jó ellátásra hivatkozva csökkenti kivitelét november 1-jétől (NAPI Gazdaság, 2003. október 14., 1-2. oldal). A kiszivárgott információk szerint ellentmondásos lesz az energiainformációs hivatal (EIA) heti jelentése is, amit ezúttal csütörtökön tesznek közzé. Az EIA arról számolhat be, hogy a múlt héten az amerikai nyersolajkészletek 1,7 millió hordóval, 288 millió hordóra bővültek, a kulcsfontosságú fűtőolajat is magukba foglaló párlatokból rendelkezésre álló mennyiség viszont 1 millió hordóval, 130,5 millió hordóra csökkent. A Mol Rt. helyzetét különösebben nem befolyásolja az, hogy az OPEC változtat-e a kitermelt olaj mennyiségén, hiszen az olajtársaság főként Oroszországból importál, illetve jelentősebb mennyiséget termel ki maga is - mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. olajipari elemzője. Hozzátette, hogy ha a Molnak csak olajüzletága lenne, akkor a 25-30 dolláros hordónkénti olajár lenne az ideális számára. A társaság gázüzletágának azonban szerencsésebb az alacsony olajár. Pletser szerint az olaj mostani, 30,46 dolláros ára magas ugyan, de még elfogadható a Mol számára.

Jövőre drasztikusan zuhan a kőolaj ára

A kőolaj árát illetően a várttól némileg eltérő bejelentéssel álltak elő az elemzők. Azzal ugyanis szakmai körökben mindenki számol, hogy Irak olajpiaci visszatérése csökkenti az árakat, ám ennek mértéke már figyelemre méltó: a véleményekből számolt jövő évre vonatkozó átlagár alig haladja meg a 25,30 dollárt.

Drágulhatnak a színesfémek

Az egyesült államokbeli foglalkoztatottság szeptemberi bővüléséről beszámoló, s ezzel a világ legnagyobb gazdaságának fellendülését jelző jelentés nyomán a fémkereskedők abban bíznak, hogy emelkedhetnek színesfémek árai – adta hírül a Bloomberg. A várakozásokat igazolni látszanak a londoni fémtőzsde (LME) jegyzései. Az alumínium, a nikkel és a horgany ára a napokban is nőtt, s bár az óné és az ólomé csökkent, a Société Générale (SG) úgy ítéli meg, hogy az ólom iránti kereslet egy százalékkal bővülhet idén. Az elemekben használt fém tonnánkénti átlaga 2003-ban 495 dollár körül alakulhat, 2004-ben pedig 575 dollár is lehet. A horgany iránti kereslet idén 2,5 százalékkal nő, jövőre pedig 4,5 százalékkal, az ötvözetekhez szükséges fém tonnánkénti átlagárai a két év során 810 dollárról 935 dollárra emelkednek az SG szerint. A cég a réz piacán is drágulást vár.

Elektronizálás a londoni olajtőzsdén

Európa legnagyobb energiatőzsdéje, a londoni székhelyű nemzetközi olajtőzsde (IPE) a parkettre is kiterjesztette az elektronizálást. A döntést a versenyképesség növelése jegyében a tulajdonos Intercontinental Exchange Inc. (ICE) sürgette, napi 2 milliárd dollárnyi forgalmat terelve át a parkettről a komputerekbe. Az elektronikus forgalmazás lényege, hogy a kereskedők a parkett nyitvatartási idejében online is forgalmazhatják az Európában irányadó minőségűnek tekintett Brent kőolaj jegyzéseit. Az ügyletek illetékei minden platform esetében azonosak. A benzin és más energiatermékek határidős kontraktusaival csak akkor kereskedhetnek online módon, amikor a parkett bezár. A BP Plc., a Goldman Sachs Group Inc. és 12 egyéb bank, illetve energiacég tulajdonában lévő, áruforgalmazó weboldalt üzemeltető ICE úgy ítéli meg, hogy így versenyre kelhet a nagyobb New York-i kereskedelmi tőzsdével (NYCE), lévén az elektronikus forgalmazás olcsóbb és gyorsabb. Más tőzsdék adatai alá is támasztják ezt. A chicagói CBoT, a világ legrégibb határidős tőzsdéje az elektronikus forgalmazás 2000. augusztusi bevezetése óta az online-volumen fellendülésével dicsekedhet: míg korábban minden húsz ügyletéből egyet bonyolítottak le elektronikusan, július 30. óta minden másodikat. A kereskedők és brókerek viszont, féltve forgalmukat, ellenzik az új rendszert. Richard Ward, az IPE vezérigazgatója a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy van esélyük a sikeres ellenállásra, s a hírügynökségnek válaszoló tíz kereskedő fele nem is kívánja használni az új rendszert. Az IPE-n - akárcsak a CBoT-n - a saját számlájukra vásárló, illetve eladó forgalmazók ellenzik leginkább a változást. Közéjük az IPE 367 olaj- és földgázkereskedője közül csak ötvenöten tartoznak, de fontosak, ugyanis a kisebb téteknél élénkítő szerepet játszanak, amikor a piaci forgalom lelassul.

Az árcsökkenés utáni drágulás még bizonytalan

Csúcsot állítottak fel augusztusban a világ alumíniumtermelői, s mivel az elmúlt három hónapban a raktárkészletek is 25 százalékkal növekedtek, csökkentek az árak a londoni fémtőzsdén (LME). Az elemzők azonban nem tartják kizártnak akár már jövőre az áremelkedést.

Magyarországon melléktermék a gyapjú

Ausztráliában, a világ legnagyobb gyapjúszállító országában az egész év során 23 százalékkal estek a gyapjúárak. Mint a Bloomberg beszámol róla, ezt az idézte elő, hogy az amerikai dollár 18 százalékkal gyengült az ausztrál valutával szemben, ezért a gyapjú megdrágult az amerikai dollárral fizető kínaiak számára, akik a legnagyobb külföldi vásárlók. A világpiaci árak 2002 végéig emelkedtek, a tendencia idén márciusban fordult meg, augusztusig csökkentek, azóta stagnálnak – mondta lapunknak Földes Tamás, a Juh Terméktanács elnökségi tagja. Hozzátette, hogy a magyarországi felvásárlási árak az elmúlt években folyamatosan növekedtek, 10-15 százalékkal, ennek ellenére a magyar termelő nem fordít figyelmet a gyapjúra. Ha egy juhot elad, 13 ezer forintot kap érte, viszont az egy-egy nyíráskor nyert átlagosan 4 kilogramm gyapjúért csak 600 forintot. Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetségének ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a gyapjú már egy évtizede nem meghatározó szegmense a juhágazatnak, Magyarországon ugyanis leépült a feldolgozóipar. Adatai szerint a juhászoktól átvett – éves szinten 4 ezer tonna – nyers gyapjú felvásárlási ára kilogrammonként 150 forint, azaz mintegy 0,60 eurócent körül alakult idén. Magyarországon a juhállomány több mint 90 százaléka merinó – Ausztráliában ez az arány 70 százalék –, a merinógyapjúval azonban telítettek az európai piacok, így az árak nyomottak. A magyar gyapjú 90 százalékát exportálják – tette hozzá ehhez Hetényi Tamás, az ezer juhot tartó és évente 5 ezer kilogramm gyapjút értékesítő H.T. Juhászati Bt. tulajdonosa. A magyarországi gyapjú legjobb minőségű részét – a 6 centiméternél nagyobb szálhosszúságút – az EU-országok és Szlovákia vásárolják fel keverés céljából. A rövid szálú gyapjú főleg Olaszországba jut. Idén a gyapjúnak – minőségtől függetlenül – komoly felvevőpiacaként jelent meg Oroszország. Ma körülbelül 10 cég foglalkozik gyapjúvégtermék-előállítással, 20-25 a kereskedelemmel. A hazai visszaesés nem egyedi jelenség, a könnyűipar stagnál a fejlett országokban is, viszont hosszabb távon pozitív változást hozhat az uniós csatlakozás, a feldolgozóipar bővülése – vélik a szakértők.