Ausztráliában, a világ legnagyobb gyapjúszállító országában az egész év során 23 százalékkal estek a gyapjúárak. Mint a Bloomberg beszámol róla, ezt az idézte elő, hogy az amerikai dollár 18 százalékkal gyengült az ausztrál valutával szemben, ezért a gyapjú megdrágult az amerikai dollárral fizető kínaiak számára, akik a legnagyobb külföldi vásárlók.
A világpiaci árak 2002 végéig emelkedtek, a tendencia idén márciusban fordult meg, augusztusig csökkentek, azóta stagnálnak – mondta lapunknak Földes Tamás, a Juh Terméktanács elnökségi tagja. Hozzátette, hogy a magyarországi felvásárlási árak az elmúlt években folyamatosan növekedtek, 10-15 százalékkal, ennek ellenére a magyar termelő nem fordít figyelmet a gyapjúra. Ha egy juhot elad, 13 ezer forintot kap érte, viszont az egy-egy nyíráskor nyert átlagosan 4 kilogramm gyapjúért csak 600 forintot.
Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetségének ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a gyapjú már egy évtizede nem meghatározó szegmense a juhágazatnak, Magyarországon ugyanis leépült a feldolgozóipar. Adatai szerint a juhászoktól átvett – éves szinten 4 ezer tonna – nyers gyapjú felvásárlási ára kilogrammonként 150 forint, azaz mintegy 0,60 eurócent körül alakult idén.
Magyarországon a juhállomány több mint 90 százaléka merinó – Ausztráliában ez az arány 70 százalék –, a merinógyapjúval azonban telítettek az európai piacok, így az árak nyomottak. A magyar gyapjú 90 százalékát exportálják – tette hozzá ehhez Hetényi Tamás, az ezer juhot tartó és évente 5 ezer kilogramm gyapjút értékesítő H.T. Juhászati Bt. tulajdonosa. A magyarországi gyapjú legjobb minőségű részét – a 6 centiméternél nagyobb szálhosszúságút – az EU-országok és Szlovákia vásárolják fel keverés céljából. A rövid szálú gyapjú főleg Olaszországba jut. Idén a gyapjúnak – minőségtől függetlenül – komoly felvevőpiacaként jelent meg Oroszország.
Ma körülbelül 10 cég foglalkozik gyapjúvégtermék-előállítással, 20-25 a kereskedelemmel. A hazai visszaesés nem egyedi jelenség, a könnyűipar stagnál a fejlett országokban is, viszont hosszabb távon pozitív változást hozhat az uniós csatlakozás, a feldolgozóipar bővülése – vélik a szakértők.
Arató János
Németh Andor