Andacs Botond

Három év múlva elkészülhet az M0-s északi hídja

Várhatóan 2006 végére elkészül az M0-s északi hídja. Az újpesti önkormányzat szerdán feloldotta a híd pesti oldalára korábban elrendelt változtatási tilalmat. Az építkezés jövőre elkezdődhet. A tervek szerint a főváros és a kerület közös finanszírozásában fejlesztik a környező út- és felüljáróhálózatot is, valamint az állam és a főváros másfél milliárd forintért kétszer két sávosra bővíti a Külső Váci utat.

Közalkalmazottak elbocsátását ajánlja az MKIK (Kimaradt!!!)

Át kell világítani egyes szakterületeket annak érdekében, hogy kiküszöböljék a túlfoglalkoztatást, de a közszféra teljes egészére vonatkozó leépítés igénye nélkülözi az objektivitást és feszültséget okozhat a munkavállalók között - mondta a NAPI Gazdaságnak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Szabó szerint az unió hatékony közszférát követel meg a magyar féltől, ezt pedig nem lehet a semmiből előteremteni. Véleménye szerint az egyes országokban a közszférában foglalkoztatottak számát nem lehet mechanikusan összevetni, és abból a szféra magyarországi túlsúlyosságára következtetni - mint sokan teszik -, mert országonként különböző szerveket sorolnak ide, és azok alkalmazottjait különböző statisztikai módszerekkel veszik számba. Szabó Endre nyilatkozatának egyik előzménye, hogy kedden Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke olyan kijelentést tett, mely szerint mintegy 2-300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a költségvetési szféra kiadásait és az adóterheket, hogy helyreálljon a magyar gazdaság versenyképessége. Parragh szerint amennyiben 50-70 ezerrel csökkentenék a költségvetési szférában dolgozók számát, akkor mintegy 120-170 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni. Ezzel visszafogható volna a költségvetési túlköltekezés, és a reálbérek növekedésének a teljesítménynövekedést meghaladó mértékű emelkedése. Magyarország GDP-arányos költségvetési kiadásainak aránya a második legmagasabb a csatlakozó országok között, amihez egy rossz szervezeti struktúra is tartozik - tette hozzá Parragh. Az MKIK elképzelése szerint a társasági adót 12-15 százalékra, míg az iparűzési adót felére kellene csökkenteni, és 2004-től el kell törölni az egészségügyi hozzájárulást. Az uniós csatlakozást követően megszűnik a 0 százalékos áfakulcs, így feltétlenül szükség van az áfasávok átgondolására - tette hozzá Parragh.

A bérstop ellen a szakszervezet

Lapunk számításai szerint 2003 egészében a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal bővülhetnek a nettó keresetek, míg a bruttó bérnövekmény meghaladja a 6 százalékot. Ezek a számok megfelelnek a Pénzügyminisztérium (PM) által megtervezett makropályának. A PM a jövő évre azonban csak 6-8 százalékos nettó átlagbér-növekedéssel számol. Így viszont nehéz helyzetbe kerülhetnek a szakszervezetek az őszi bértárgyalásokon, különösen azok után, hogy a gazdasági kabinet múlt heti ülésén a jövő évre vonatkozó bérpolitikával kapcsolatban egyértelművé tette: nem lát lehetőséget a teljesítménynövekedéstől elrugaszkodott emelésre. Az idei rendes bérkiegészítés, valamint az inflációt ellensúlyozó alapbéremelés elmaradása nyomán kialakult helyzetben elképzelhetetlen a bérek újabb egy évre történő befagyasztása a költségvetési intézményekben - mondta lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Annak ellenére, hogy a közszféra béreit az érvényben lévő költségvetési törvény rögzíti, a SZEF az őszi bértárgyalásokon újra felveti, hogy valamilyen módon kompenzálják az elmaradt idei emeléseket. A SZEF őszre a gazdaság teljesítményét is figyelembe vevő felelős pozíciót alakít ki, de tárgyalás nélkül nem adja fel a reálbér érezhető növelésére vonatkozó követelését - mondta Szabó. Egy régi igazságtalanságot kompenzált a kormányzat, amikor az utóbbi években emelte a közalkalmazotti béreket, és nem engedhető meg azok értékének csökkentése - véli Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkatársa. A felfokozott bérnövekedési várakozások átgyűrűztek a versenyszférába is, ennek megfelelően az MSZOSZ a gazdaság növekedésével arányos reálbér-növekedésre számít az idén is. A bértárgyalások távlati célja, hogy Magyarországon is bevezessék az úgynevezett tisztességes bért, ami a mindenkori átlagbér 60 százalékát teszi ki - tette hozzá Hanti. A magyar törvényhozás még nem ratifikálta a tisztességes bért bevezető Európai Szociális Chartát, ám az uniós csatlakozással annak határozatai Magyarországra is vonatkoznak majd. A munkaadók álláspontja szerint a magyar gazdaság még nem heverte ki az előző minimálbér-emelések okozta feszültséget, ezért a további növelés csak a munkáltatók terheinek mérséklésével lehetséges - mondta lapunknak Horváth Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A minimálbéremelés okozta versenyképesség-csökkenés ellensúlyozásának megfelelő módjára a munkaadók csak a költségvetési keretszámok ismeretében tudnak javaslatot tenni. A versenyképesség fennmaradásának biztosítása mellett a munkaadók partnerek a szakszervezetek bérnövelési törekvéseiben - tette hozzá Horváth.

Az aszály miatt nincs csiga

A szárazság miatt 40 százalékkal kevesebb éti csigát gyűjtöttek be idén a környezetvédelmi tárca által engedélyezett 2000 tonnához képest - mondta lapunknak Pacs István, az Éticsiga-terméktanács elnöke. A nyolcszáz tonnás csökkenés kilogrammonként 1 euró kiesést okoz az exportálóknak. A környezetvédelmi tárca szigorú idő- és méretkorláttal szabályozza a csigabegyűjtést: csak április 1-jétől június 15-éig lehet begyűjteni a legalább 30 milliméteres, kifejlett példányokat. A mennyiségi korlátra azért van szükség, mert Magyarországon nem tenyésztik, hanem gyűjtik a csigát. A begyűjtött csigák egyik felét élő állatként Görögországba, Törökországba és Jugoszláviába exportálják, a másik felét feldolgozott termékként Franciaországba szállítják. A belföldi fogyasztás ugyanis minimális. Tavaly még 3000 tonna felvásárlásra adott engedélyt a környezetvédelmi tárca. A mintegy háromezer, felvásárlási engedéllyel rendelkező telephelyen a területi környezetvédelmi felügyeletek munkatársai folyamatosan ellenőrzik a csigák nagyságát. Amennyiben valakit méreten aluli csigák gyűjtésén vagy forgalmazásán kapnak, az állatok eszmei értékének megfelelő, darabonként 2 ezer forintos büntetésre számíthat. A csiga magyarországi felvásárlási ára kilogrammonként 80 forint, míg az értékesítési ár a feldolgozottság szintjétől függően változik. Többletfelvásárlás nem fordulhat elő, mivel a felvevőhelyek csak az előre lekötött mennyiségnek megfelelő élő állatot vehetnek át. A magyar csigának jelenleg biztos piaca van, mert a nagyobb felvevőpiaccal rendelkező országokban nem a nálunk elterjedt fajták élnek.

A kastélyok többségét renoválni kell

Felújításra szorul a magyarországi kastélyállomány nagy része, de uniós támogatásra csak a turistacsalogató programmal rendelkező létesítmények számíthatnak. Idén a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok, valamint a használók összesen 300 millió forintos kastélyrekonstrukciós keretre pályázhatnak.

Az In-Forrás tartozása meghaladja a félmilliárdot

Autókat és mobiltelefonokat hirdetett meg a végelszámoló az In-Forrás XXI. Kht. vagyonállományából. A társaságnak ezeken, valamint az informatikai berendezéseken kívül nincs más vagyona, az adóssága meghaladja a félmilliárd forintot.

A kongresszusszervezők között kedvező Magyarország megítélése

Jelentősen megnőtt Magyarország vonzereje a világ mintegy tízezer, évente kongresszust szervező tudományos és üzleti szervezetének szemében, hiszen 2002-ben Budapest a hatodik helyet foglalja el a Nemzetközi Rendezvény- és Kongresszusi Szövetség (ICCA) által készített világranglistán - mondta lapunknak Karikás Eszter, a Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) igazgatója. A Magyar Turizmus Rt. (MT) égisze alatt működő nonprofit szervezet célja, hogy minél több, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eseménynek számító kongresszust csábítson Magyarországra. Az ICCA nagyon szigorú definíció szerint értelmezi a nemzetközi kongresszusokat, így csak az évente rendszeresen, mindig más országban megrendezendő, 50 fő fölötti rendezvényeket veszik számításba. Ez alapján 2002-ben Budapesten 48, míg a listavezető Barcelonában 79 kongresszust szerveztek. Az ország egészének helyezése már kevésbé előkelő, hiszen Magyarország 59 megrendezett kongresszussal csak a 19. lett, míg az első helyezett Egyesült Államokban 225, a második Spanyolországban 177, az ICCA kritériumainak megfelelő kongresszust rendeztek. A főváros helyezése viszont kiemelkedő eredménynek számít - hiszen egy évvel korábban csupán a 18. helyet érdemelte ki -, de határozott ciklikusság is megfigyelhető a kongresszusok számában. Így - habár a kongresszusszervezés napjainkban felszálló ágban lévő iparág - egyelőre nem biztos, hogy a hazai szervezők tartósan meg tudják tartani a Budapesten egyszer már ülésező szervezeteket. Ugyanakkor az elkövetkezendő években Európának kedvezhet, ha a kelet-ázsiai járványok eltérítő hatása a régióra irányítja a szervezők figyelmét. A kongresszusturizmusnak jelentős előnyei vannak egy nemzetgazdaság számára: egy-egy ilyen esemény szezonnyújtó hatású, így többletbevételt jelent a magas kategóriájú szállodáknak, ezért munkahelyteremtő, valamint felbecsülhetetlen presztízsnövelő hatása is van. A tapasztalatok szerint a kongresszusi küldöttek olykor egy átlagos turista napi költésének az ötszörösét is elköltik. Magyarország mindig is kedvelt célja volt a kongresszusi turizmusnak, ugyanakkor a hazai létesítmények nagy része nem képes többezres konferenciák lebonyolítására. Ez hátrányt jelent, hiszen jelentős nemzetközi rendezvények helyszíneként így szóba sem kerül az ország. Tehát nagy szükség lenne egy olyan multifunkcionális kongresszusi központra, amely amellett, hogy rendelkezik egy több ezer ember befogadásra alkalmas nagyteremmel, alkalmas egyszerre akár több tucat szekcióülés lebonyolítására is - vélekedik Karikás. Az igényeket a kormányzat is felismerte, és - annak ellenére, hogy egy ilyen komplexum önmagában soha nem lehet nyereséges - részben magánkezdeményezésben elkezdődött egy 8 ezer küldött befogadására alkalmas komplex kongresszusi központ, a Millennium City Center építése a Duna mellett. Az MKI több hazai szövetséggel is felvette a kapcsolatot, és egy úgynevezett konferencia-nagyköveti program keretében igyekeznek nemzetközi kongresszusokat Magyarországra csábítani. Az MKI adatai szerint tavaly mintegy 117 ezren látogattak az országba az itt megrendezett kongresszusok kedvéért - tette hozzá Karikás. Örvendetes, hogy a főváros mellett több vidéki - főként egyetemi - városban tették meg az első előkészítő lépéseket több száz küldött befogadására alkalmas kongresszusi központ felépítésére: tavaly Sopronban egy 800, míg Keszthelyen egy 500 férőhelyes kongresszusi központot adtak át.

Egy év múlva kezdődik a roham a kórházakért

Befektetési koordinációs iroda létesítésével kívánja megkönynyíteni a hétfőn elfogadott kórháztörvény alkalmazását a Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - mondta lapunknak Tóth Judit, az egészségügy korszerűsítési programjáért felelős kormánymeghatalmazott szóvivője. A Győrfi István egészségügyi kormánymegbízott által vezetett hivatal mellett létesülő iroda célja összegyűjteni, rendszerezni és a potenciális befektetők elé tárni a középtávú fejlesztési tervvel rendelkező intézmények és régiók által igényelt befektetési lehetőséget. Az intézkedéssel a kormányzat célja, hogy egységes befektetési környezetet biztosítson és koordinált, valamint ellenőrzött körülmények között fogadják a befektetőket. Tóth Judit elmondta: az iroda várhatóan ősszel áll fel, de a befektetők nagyobb hulláma csak 2004 közepétől várható. Addig elkészül az iroda angol és német nyelven kiadott, a törvényt összefoglaló kiadványa, amelyet a potenciális befektetőkhöz kívánnak majd eljuttatni. Vélekedése szerint a magánszféra várhatóan az egészségügy számára tíz év alatt szükséges 1500 milliárd forint 20-30 százalékát adja majd. Az iroda másik célja, hogy a felesleges intézményi kapacitásokat kihasználva koordinálja az intézményi szolgáltatások kiajánlását - felkínálását - az uniós országok felé. Mivel a finanszírozásnak összhangban kell lennie az uniós normákkal, egyelőre még nem határozták meg a kiajánlható szolgáltatásokat - tette hozzá Tóth Judit.

Terméskieséssel számol a Cukoripari Egyesülés

Az aszály miatt mintegy 15-20 százalékos terméskieséssel, a tavalyi 2,3 millió tonna helyett mintegy 2 millió tonna cukorrépára számítanak idén a termelők - mondta tegnap Fischer Béla, a Cukoripari Egyesülés elnöke. Szerinte a termés 10 százaléka már mostanra elpusztult, de amennyiben tovább tart az ágazat számára kedvezőtlen időjárás, akkor további kiesésre lehet számítani. Visszaesés várható a cukortermelésben is, hiszen a tavalyi 341 ezer tonna helyett várhatóan 270 ezer tonna cukor készül majd itthon. A növekvő import és a mintegy 320 ezer tonnás gyártási kötelezettség miatt a cukorgyárak jelentős készletezésre kényszerülnek. A készletek nagy részét még az uniós csatlakozást megelőzően értékesíteni kell, mert az ország csak meghatározott nagyságú készlettel léphet az EU-ba. A készlet csökkentése érdekében a csatlakozásig a jelenlegi 120 százalékos vám mellett további piacvédelmi intézkedéseket kell hoznia az országnak.