Át kell világítani egyes szakterületeket annak érdekében, hogy kiküszöböljék a túlfoglalkoztatást, de a közszféra teljes egészére vonatkozó leépítés igénye nélkülözi az objektivitást és feszültséget okozhat a munkavállalók között - mondta a NAPI Gazdaságnak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Szabó szerint az unió hatékony közszférát követel meg a magyar féltől, ezt pedig nem lehet a semmiből előteremteni. Véleménye szerint az egyes országokban a közszférában foglalkoztatottak számát nem lehet mechanikusan összevetni, és abból a szféra magyarországi túlsúlyosságára következtetni - mint sokan teszik -, mert országonként különböző szerveket sorolnak ide, és azok alkalmazottjait különböző statisztikai módszerekkel veszik számba.
Szabó Endre nyilatkozatának egyik előzménye, hogy kedden Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke olyan kijelentést tett, mely szerint mintegy 2-300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a költségvetési szféra kiadásait és az adóterheket, hogy helyreálljon a magyar gazdaság versenyképessége. Parragh szerint amennyiben 50-70 ezerrel csökkentenék a költségvetési szférában dolgozók számát, akkor mintegy 120-170 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni. Ezzel visszafogható volna a költségvetési túlköltekezés, és a reálbérek növekedésének a teljesítménynövekedést meghaladó mértékű emelkedése. Magyarország GDP-arányos költségvetési kiadásainak aránya a második legmagasabb a csatlakozó országok között, amihez egy rossz szervezeti struktúra is tartozik - tette hozzá Parragh. Az MKIK elképzelése szerint a társasági adót 12-15 százalékra, míg az iparűzési adót felére kellene csökkenteni, és 2004-től el kell törölni az egészségügyi hozzájárulást. Az uniós csatlakozást követően megszűnik a 0 százalékos áfakulcs, így feltétlenül szükség van az áfasávok átgondolására - tette hozzá Parragh.
