Jelentősen megnőtt Magyarország vonzereje a világ mintegy tízezer, évente kongresszust szervező tudományos és üzleti szervezetének szemében, hiszen 2002-ben Budapest a hatodik helyet foglalja el a Nemzetközi Rendezvény- és Kongresszusi Szövetség (ICCA) által készített világranglistán - mondta lapunknak Karikás Eszter, a Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) igazgatója. A Magyar Turizmus Rt. (MT) égisze alatt működő nonprofit szervezet célja, hogy minél több, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eseménynek számító kongresszust csábítson Magyarországra. Az ICCA nagyon szigorú definíció szerint értelmezi a nemzetközi kongresszusokat, így csak az évente rendszeresen, mindig más országban megrendezendő, 50 fő fölötti rendezvényeket veszik számításba. Ez alapján 2002-ben Budapesten 48, míg a listavezető Barcelonában 79 kongresszust szerveztek. Az ország egészének helyezése már kevésbé előkelő, hiszen Magyarország 59 megrendezett kongresszussal csak a 19. lett, míg az első helyezett Egyesült Államokban 225, a második Spanyolországban 177, az ICCA kritériumainak megfelelő kongresszust rendeztek. A főváros helyezése viszont kiemelkedő eredménynek számít - hiszen egy évvel korábban csupán a 18. helyet érdemelte ki -, de határozott ciklikusság is megfigyelhető a kongresszusok számában. Így - habár a kongresszusszervezés napjainkban felszálló ágban lévő iparág - egyelőre nem biztos, hogy a hazai szervezők tartósan meg tudják tartani a Budapesten egyszer már ülésező szervezeteket. Ugyanakkor az elkövetkezendő években Európának kedvezhet, ha a kelet-ázsiai járványok eltérítő hatása a régióra irányítja a szervezők figyelmét.
A kongresszusturizmusnak jelentős előnyei vannak egy nemzetgazdaság számára: egy-egy ilyen esemény szezonnyújtó hatású, így többletbevételt jelent a magas kategóriájú szállodáknak, ezért munkahelyteremtő, valamint felbecsülhetetlen presztízsnövelő hatása is van. A tapasztalatok szerint a kongresszusi küldöttek olykor egy átlagos turista napi költésének az ötszörösét is elköltik.
Magyarország mindig is kedvelt célja volt a kongresszusi turizmusnak, ugyanakkor a hazai létesítmények nagy része nem képes többezres konferenciák lebonyolítására. Ez hátrányt jelent, hiszen jelentős nemzetközi rendezvények helyszíneként így szóba sem kerül az ország.
Tehát nagy szükség lenne egy olyan multifunkcionális kongresszusi központra, amely amellett, hogy rendelkezik egy több ezer ember befogadásra alkalmas nagyteremmel, alkalmas egyszerre akár több tucat szekcióülés lebonyolítására is - vélekedik Karikás. Az igényeket a kormányzat is felismerte, és - annak ellenére, hogy egy ilyen komplexum önmagában soha nem lehet nyereséges - részben magánkezdeményezésben elkezdődött egy 8 ezer küldött befogadására alkalmas komplex kongresszusi központ, a Millennium City Center építése a Duna mellett.
Az MKI több hazai szövetséggel is felvette a kapcsolatot, és egy úgynevezett konferencia-nagyköveti program keretében igyekeznek nemzetközi kongresszusokat Magyarországra csábítani. Az MKI adatai szerint tavaly mintegy 117 ezren látogattak az országba az itt megrendezett kongresszusok kedvéért - tette hozzá Karikás.
Örvendetes, hogy a főváros mellett több vidéki - főként egyetemi - városban tették meg az első előkészítő lépéseket több száz küldött befogadására alkalmas kongresszusi központ felépítésére: tavaly Sopronban egy 800, míg Keszthelyen egy 500 férőhelyes kongresszusi központot adtak át.
Andacs Botond