A Tesco nyereségét a meleg is hízlalta
A várakozásokat meghaladó 21,3 százalékos profitnövekedést produkált a brit Tesco kereskedelmi lánc az első félévben – írja a Reuters.
A Tesco nyereségét a meleg is hízlalta
A várakozásokat meghaladó 21,3 százalékos profitnövekedést produkált a brit Tesco kereskedelmi lánc az első félévben – írja a Reuters.
Sérült autót gyári áron
Sok autó már a gyárban, vagy szállításkor megsérül, de a vevő mit sem sejtve új áron veszi meg a kijavított kocsit, és a turpisság legfeljebb csak eladáskor derül ki – írja a Népszabadság.
Enged a PM: kisebb társasági adó, nagyobb eva-kör
Enged néhány adóelképzeléséből a pénzügyi tárca – írja a Népszabadság. A kormány már szerdai ülésén elfogadhatja a költségvetés sarokszámait és fejezeti előirányzatait; László Csabának több minisztériummal is sikerült megállapodnia.
Magyar-román vízmegállapodást írtak alá
Kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Ion Iliescu román államfő. Iliescu találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. Az államfő kíséretében nincsenek üzletemberek, főként kulturális jellegű találkozókon vesz részt. Magyarország az első félévben külkereskedelmi aktívumot produkált Romániával szemben. Az első félévben az export 128 milliárd, míg az import 73 milliárd forintra rúgott. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és román kollégája, Ilie Sarbu a vízkészletre vonatkozó megállapodást írtak alá.
Részvény-visszavásárlás a Ringánál
A Ringa Húsipari Rt. 2003. szeptember 12-ig visszavásárolta a társaság 8,8 százalékos kisebbségi pakettjét birtokló tulajdonosok döntő többségének részvényeit – derül ki a társaság lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A vállalat a tranzakció során a kisebbségi részvénycsomagért összesen 231 millió forintot fizetett ki: a cég sertésbeszállítói 111 millió forintot, dolgozói 27 milliót, a Ringa részvényeiből 3,42 százalékot birtokló Carnex Kft. 93 millió forintot kapott. A Ringa Húsipari Rt. igazgatósága 2003. augusztus 18-i ülésén döntött a társaság saját részvényeinek – méltányossági alapon – névértéken való visszavásárlásáról. A vállalat vételi ajánlatával élő részvényesek között olyan beszállítók és munkavállalók is voltak, akik korábban kárpótlási jegyért vagy egyéb kedvezményes úton, akár ingyenesen jutottak részvényeikhez.
Új regionális irodát nyit Pécsen az ITDH
Pénteken nyitja meg kapuit Pécset a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 15. vidéki irodája. A klasszikus befektetési és kereskedelemfejlesztési feladatok mellett ennek az irodának lesz a feladata, hogy irányítsa az ITDH horvát határon átnyúló tevékenységét – mondta Wilde Viktor, az ITDH vidéki irodákat koordináló munkatársa. Az iroda felállítására rendkívül nagy szükség volt, mert Pécs közel esik az Európai Unió külpiacaihoz, ezért Magyarország EU-csatlakozását, a schengeni határrendszer bevezetését követően szerepe még inkább felértékelődhet. A Horvátországgal való kapcsolattartást eddig a két szomszédos megyei képviselet látta el, de Baranya súlya előbb-utóbb mindenképpen megkövetelt egy önálló kirendeltséget – tette hozzá Wilde. A két fővel dolgozó iroda munkatársai az elmúlt hónapokban a budapesti központban és egyéb vidéki irodákban szereztek gyakorlatot.
A kkv-szektort segíti az unióba az Euro Info Központ
Érezhető közelségbe került Magyarország számára is az uniós tagság, a magyar társaságok tetemes része azonban nem készült fel kellően a csatlakozásra. Főként a kis- és középvállalkozások (kkv) nincsenek teljesen tisztában a 2004. május 1-jétől életbe lépő új jogszabályokkal. Ezért a kkv-szektor európai uniós csatlakozásra történő felkészítését, valamint az unió vállalkozáspolitikájának közvetítését tartja feladatának a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. Euro Info Központja (EIK). A központ idén „Felkészülés az EU-ra” címmel egész éves rendezvénysorozatot indított. Az első félévben szektorspecifikus rendezvényeket rendeztek. Ezek keretében egy-egy kiemelkedő jelentőségű iparágban – gépjármű-beszállító ipar, kozmetikai ipar, műanyag- és háztartásvegyipar, textilipar, illetve az információtechnológiai ágazat – a várható változásokra hívták fel a rendezvényen megjelent mintegy négyszáz társaság figyelmét. A második félév annyiban jelent változást, hogy a következő hónapokban témaspecifikus szemináriumokat és környezetvédelmi workshopokat is meghirdetnek. Itt a kkv-szektor számára fontos tevékenységi területeket érintő változásokat fognak bemutatni: az Európai Unió közbeszerzési eljárásaiban való részvételi lehetőségek, a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások, az adózás, a számvitel területén bekövetkező változások, valamint az áruk szabad mozgását és a vámszabályozást érintő jogszabályi változások. A rendezvénysorozat harmadik részét a környezetvédelemmel foglalkozó szemináriumok teszik ki: szeptember 24-én rendezik meg a Víz- és talajvédelem az EU-ban című szemináriumot. Az iroda 1999 óta teljes jogú tagja az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága által működtetett nemzetközi Euro Info Központ (EIC) hálózatnak. A magyar–belga kormányközi kezdeményezésre 1991-ben – Euro Info '92 néven – megalakult iroda kezdetben csak a Kelet-flandriai Fejlesztési Hatóság (GOMOV) Euro Info Központjának kihelyezett intézménye volt. Ezt követően, 1994-től az Euro Info Levelező Központja (EICC), majd 1999 óta az EIC-hálózat teljes jogú tagja.
Életbe lép a mezőgazdasági kollektív szerződés
Ma lép életbe a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz) által aláírt ágazati kollektív szerződés, ami 48 ezer munkavállalót érint. A megállapodás csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát és növeli a társaságok iránti üzleti bizalmat, de a jobb szabályozáshoz szükség van a munkahelyi kollektív szerződésekre is – mondta Breczky András, a Medosz főtitkára. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint ezzel a lépéssel elérhető, hogy kevesebb legyen a feketén foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. Magyarországon a munkavállalók csupán 40 százalékát védi kollektív szerződés, és ezen belül is csak 8 százalékuk részesül ágazati szintű kollektív védelemben – mondta lapunknak Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének bérpolitikai ügyvivője. A magyar kormányt egy 2002 nyarán az Európai Unióval kötött szerződés kötelezi, hogy fejlessze az ágazati szintű társadalmi párbeszédet és hozzon létre Ágazati Párbeszéd Bizottságokat (ÁPB). Az ÁPB-k – az Országos Érdekegyeztető Tanács alatt elhelyezkedő – középszintű egyeztetés színterei; tagjaik a kormányzat és a szociális partnerek képviselői. Az ÁPB-ket be kell illeszteni a munka törvénykönyvébe, de a rendszer jogi megalapozása egyelőre nagyon lassan halad – tette hozzá Hódi. PHARE-pénzekből jelenleg is folyik az ÁPB-titkárságok személyi, tárgyi és intézményi feltételeinek kialakítása. Az ÁPB-k munkatársait dán segítséggel képzik. Július 2-án 6 szakszervezet, 9 munkaadói szervezet és a kormány írt alá keretmegállapodást a bizottságok működtetésének elveiről és a reprezentativitás feltételiről. Eddig 21 ágazatban jött létre megállapodás vagy szándéknyilatkozat az ÁPB létrehozásáról – mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára.
Idei GDP: a GKM a PM-nél is pesszimistább
Úgy tűnik, a gazdasági tárca a PM-nél is pesszimistábban látja az idei gazdasági növekedés lehetőségeit, ám jó hír, hogy nem romlottak tovább az ország versenyképességi mutatói.
Nehéz lesz autópályára költeni a Postabank-pénzt
A bonyolult tulajdonviszonyok miatt a vételárnál kevesebb bevételre számíthat az állam a Postabank privatizációjából.