Ma lép életbe a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz) által aláírt ágazati kollektív szerződés, ami 48 ezer munkavállalót érint. A megállapodás csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát és növeli a társaságok iránti üzleti bizalmat, de a jobb szabályozáshoz szükség van a munkahelyi kollektív szerződésekre is – mondta Breczky András, a Medosz főtitkára. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint ezzel a lépéssel elérhető, hogy kevesebb legyen a feketén foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban.
Magyarországon a munkavállalók csupán 40 százalékát védi kollektív szerződés, és ezen belül is csak 8 százalékuk részesül ágazati szintű kollektív védelemben – mondta lapunknak Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének bérpolitikai ügyvivője. A magyar kormányt egy 2002 nyarán az Európai Unióval kötött szerződés kötelezi, hogy fejlessze az ágazati szintű társadalmi párbeszédet és hozzon létre Ágazati Párbeszéd Bizottságokat (ÁPB). Az ÁPB-k – az Országos Érdekegyeztető Tanács alatt elhelyezkedő – középszintű egyeztetés színterei; tagjaik a kormányzat és a szociális partnerek képviselői. Az ÁPB-ket be kell illeszteni a munka törvénykönyvébe, de a rendszer jogi megalapozása egyelőre nagyon lassan halad – tette hozzá Hódi. PHARE-pénzekből jelenleg is folyik az ÁPB-titkárságok személyi, tárgyi és intézményi feltételeinek kialakítása. Az ÁPB-k munkatársait dán segítséggel képzik. Július 2-án 6 szakszervezet, 9 munkaadói szervezet és a kormány írt alá keretmegállapodást a bizottságok működtetésének elveiről és a reprezentativitás feltételiről. Eddig 21 ágazatban jött létre megállapodás vagy szándéknyilatkozat az ÁPB létrehozásáról – mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára.
Andacs Botond