Valahogy döntött a kormány a költségvetés módosításáról
Valahogy döntött a kormány a költségvetés módosításáról
Közel egymilliárd euróba kerül a bankoknak a végtörlesztés
Magyarország veszélyt jelent Ausztria bankjaira és az ország államadóssági besorolására − írja a Bloomberg. A végtörlesztési törvény ugyanis nemcsak a piaci helyzeteket alakította át, hanem veszteséget is okozott a hazai pénzintézeteknek. A hét legnagyobb magyarországi bank közül hat külföldi tulajdonban van, ezeknek a pénzintézeteknek a végtörlesztés mintegy 900 millió euróba kerülhet. A nyugat-európai válság lehetősége miatt fennáll annak a veszélye, hogy a hitelezők elhagyják Magyarországot, mert túl kockázatosnak tekintik, miközben a magyar pénzügyi rendszer szinte teljes mértékben a külföldi bankokra van utalva − a bankok épp azt hangsúlyozzák egyébként, hogy nem kívánnak kivonulni az országból. A végtörlesztési program elsősorban Ausztriát érintette, ahol a bankokat emiatt akkora veszteség érte, hogy a bécsi kormány kénytelen volt anyagi támogatást nyújtani nekik, amivel saját államadóssági besorolását veszélyeztette a Standard & Poor\'s elemzőinél. A pénzintézetek most a magyar kormány IMF-fel és EU-val folytatott tárgyalásaitól várnak segítséget, a megállapodás egyik feltétele lehet ugyanis a végtörlesztés eltörlése. Addig azonban a külföldi bankok magyarországi forráskihelyezése bizonytalan, ami rontja a növekedési kilátásokat.
Élményfürdő épül tavasztól Gyulán
Tavasszal kezdődik a gyulai várfürdő fejlesztése, uniós támogatással, több mint kétmilliárd forint beruházással egy 6400 négyzetméteres élményfürdőt alakítanak ki − írja az MTI. A fejlesztéseket a közbeszerzési eljárás győztese, a Swietelsky Magyarország Kft.-ből, a Modinvest Kft.-ből és a Békés-Drén Kft.-ből álló konzorcium hajtja végre. A fürdőben eddig a vendégek számának szezonális ingadozása okozott problémákat, a fedett élményfürdőnek köszönhetően azonban ez enyhülni fog. Az új részben élménymedencét, három csúszdát, szaunákat, két játszóteret, vízeséseket és mélyvízi trambulint alakítanak ki. A fürdő jelenleg évente mintegy 500 ezer vendéget fogad, a beruházás utáni öt évben a látogatószám 100-120 ezres növekedését várják. Nyáron a látogatók 75 százalékát romániai turisták teszik ki, a téli időszakban elsősorban a társadalombiztosítási beutalóval érkező, gyógykezeléseken részt vevő idősek jönnek a fürdőbe. A kivitelezésre bő egy év áll majd a konzorcium rendelkezésére.
Kihasználja Budapestet az agglomeráció
Vitatott az agglomerációs települések hozzájárulása a fővárosi szolgáltatásokhoz, erősítette meg Tarlós István főpolgármester korábbi kijelentését, amely szerint Budapest közlekedését, egészségügyi és oktatási szolgáltatásait rendszeresen használja az agglomeráció, mégsem adnak semmit a fővárosnak a kiegészítő normatívákból − írja az MTI. Korábban Pápai Mihály, Gyál fideszes polgármestere és a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnöke, továbbá Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is álláspontjának felülvizsgálatára kérte Tarlóst, azzal érvelve, hogy a települések évek óta hozzájárulnak a BKV költségvetéséhez, illetve Budaörs százmilliós nagyságrendben vásárolja meg közlekedési szolgáltatásait. A főpolgármester reakciójában azt emelte ki, hogy vannak kivételek a települések között, de nemcsak a közlekedés terén hiányolja a hozzájárulást, hanem azt is problémának tartja, hogy az agglomerációban sorra zárják be az iskolákat, mert mindenki a fővárosba íratja be a gyerekét.
A tudatos fogyasztást támogatja Brüsszel
Az Európai Bizottság múlt héten indult, tudatos fogyasztást célzó kampánya szerint nem jár az életminőség romlásával a hatékonyabb energiafelhasználási módok választása.
A hatékony energiát támogatja Brüsszel
Az Európai Bizottság múlt héten indult, tudatos fogyasztást célzó kampánya szerint nem jár az életminőség romlásával a hatékonyabb energiafelhasználási módok választása.
Elindult az Egyszerű Állam Program
Megkezdődött a kormány által nemrég elfogadott, a vállalkozások adminisztrációs terheinek 500 milliárd forintos csökkentését célzó Egyszerű Állam Program − tájékoztatta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-t. A hazai cégek a GDP 10 százalékánál nagyobb összeget költenek adminisztrációra, más országokban ez az arány a magyarországinak egyharmad része. A programban 114 lépést határoztak meg, amelyekkel az elkövetkező években egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhei az évi 3 millióról 500 ezer forintra csökkenhetnek. Az adminisztrációs rendszer átalakítása magában foglalja a felesleges adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetését, a telephelyek létesítésének és a pályázati rendszerek egyszerűsítését, a kormányhivatali engedélyek gyorsabb kiadását. A program végrehajtásáról szóló kormányhatározatban szereplő dátumok alapján az intézkedések többsége még 2012-ben megvalósul.
Egyre több külföldi választ magyarországi MBA-képzést
A felsőoktatási rendszer átalakulásával várhatóan egyre nagyobb lesz a hazai érdeklődés az MBA-szakok iránt. Az intézmények számára az elsődleges célt a regionális központtá válás jelenti.
Jelentős mennyiségű földgázt találtak a magyar határnál
Mintegy 11,7 milliárd köbméter földgázt talált az Ascent Resources a magyar−szlovén határ közelében, Petesháza−Lovászi területén − írta az MTI. Az olaj- és gázkutatással, valamint -kitermeléssel foglalkozó brit vállalat egy 200 négyzetkilométeres területen becsülte meg a földgáz mennyiségét, úgy vélik, ez lehet Európa szárazföldi részeinek leggazdaságosabban kitermelhető földgázmezője. Februárban újabb felméréseket végeznek a térségben, a kitermelés pedig 2012 közepén kezdődhet meg. A brit cég a projektben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A magyar−szlovén határon fekvő földgázmező további tulajdonosai a jelenleg eladásra meghirdetett Nafta olajcég két leányvállalata. Az Ascent Magyarországon a Zala megyei Lovászi térségben folyó kutatásban 50 százalékban részesedik, leányvállalata, a PetroHungaria Kft. pedig 48,8 százalékban a nyírség-penészleki termelésben vesz részt, illetve kutatási joga van a Nagykanizsától délre fekvő településeken.
Idén még nem lesz új jegybanktörvény
A magyar kormány az Európai Központi Bank állásfoglalása után terjeszti csak be a parlament elé az új jegybanktörvényt − válaszolta a Reuters megkeresésére a kormányszóvivői iroda. A napirend alapján az országgyűlés már pénteken tárgyalta volna a törvénytervezetet, szerda reggel viszont már azt mondták, idén még nem kerül a parlament elé az új jegybanktörvény, az ECB állásfoglalása nélkül ugyanis nem nyújtják be a javaslatot. A tervezetet már elküldték az ECB-nek, válasz azonban még nem érkezett.