Magyarországon az MBA-képzések az utóbbi években elsősorban azoknak lehettek vonzóak, akik a munka mellett, átlagosan nyolc év gyakorlati tapasztalattal a hátuk mögött szerették volna bővíteni a vállalatvezetésről, menedzsmentről szerzett tudásukat, hogy azután magasabb beosztásba kerüljenek a cégnél, amelynél dolgoznak − mondta Móricz Péter, a Corvinus School of Management (CSM) ügyvezetője. A mai napig az Executive MBA-nek (EMBA) nevezett, csak heti kétnapos képzést nyújtó programok dominálják a piacot. A Corvinuson a hallgatók harmadát, a válság előtt pedig a felét munkaadójuk iskolázta be, és bár a recesszió átmenetileg csökkentette az EMBA iránti keresletet, idén már fokozott érdeklődés tapasztalható − tette hozzá Móricz.
A magyarországi kiegészítő jellegű EMBA és a mesterszakos diplomát és elméletibb képzést is nyújtó full-time, nappali tagozatos MBA-programok is kizárólag költségtérítéses formában érhetőek el, és jellemzően önfenntartóak, tehát teljesen sikerül lefedni a költségeket a tandíjakkal − mondta Móricz. A full-time MBA nem igazán terjedt még el Magyarországon, sem a hallgatók, sem a cégek körében, ezért nehéz megítélni, milyen előnyökkel járhat más üzleti mesterszakos képzésekkel szemben − véli Farkas Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem MBA-szakvezetője. A Bologna-rendszer bevezetése, ezzel az alap- és mesterszakok szétválasztása teremtette meg a lehetőséget a nappali tagozatos MBA-programok elindítására, ez az átalakulási folyamat azonban még nem érte el azt a szakaszt, amikor az alapszakot elvégzett magyar hallgatók közül többen MBA-re jelentkeznek a diplomázás utáni években. Ennek az az oka, hogy nemcsak az EMBA-, hanem az MBA-képzés előfeltétele is az, hogy legyen legalább két év munkatapasztalata a jelentkezőnek, ezért a hallgatók átlagéletkora a nappali tagozatos MBA*programokon 25−30 év.
A diákok célja az, hogy később sokkal jobb pozícióban helyezkedjenek el, illetve az, hogy átfogó tudást szerezzenek a menedzsment olyan fontos területeiről, mint a könyvelés, pénzügy, marketing, it, ellátásilánc-menedzsment, és természetesen a vezetői képességeket is szeretnék elsajátítani − mondta lapunknak az iráni Mahshid Moradi, a Corvinus School of Management végzett hallgatója. Véleménye szerint az MBA legnagyobb előnye az, hogy a képzésben részt vevők gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértőkkel kerülnek napi szinten kapcsolatba, a barátságos környezet lehetővé teszi az egyénre szabott oktatást. Farkas szerint fontos tudatosítani, hogy az MBA-programok speciális oktatási formák bevezetését is igénylik, például az esetelemzés módszerét, amely más MA-szakokon nem hangsúlyos.
A magyar képzési rendszerben zajló átalakulási folyamatok miatt a Budapesti Corvinus Egyetemen a full-time MBA résztvevőinek csak 15 százaléka magyar, az EMBA*programon ez az arány 60-65 százalék. A képzéseket kizárólag angol nyelven hirdetik meg, és a nappali és az EMBA-képzésen is szerveznek egy-egy olyan tanítási hetet, ahol top egyetemek, például a Harvard Egyetem tanárai is előadnak, illetve a diákoknak is lehetőségük van a francia és amerikai partnerintézményekhez utazni. Móricz szerint az üzleti kapcsolatok és a hatékony tanulási folyamat szempontjából az a leghatékonyabb, ha a magyar és a külföldi hallgatók hasonló arányban vesznek részt a képzésben. Az EMBA-program diákjainak egyébként mintegy ötöde saját vállalkozást indít a képzés elvégzése után.
A magyarországi üzleti iskoláknál jelenleg az a legnagyobb kérdés, sikerül-e a közeljövőben gyors fejlődési folyamaton átesniük, és ezáltal az MBA-képzések regionális központjává válniuk − mondta Mel Horwitch a Közép-európai Egyetem (CEU) üzleti karának dékánja a Financial Timesnak. Soros György, a CEU alapítója nemrég több millió dollárral támogatta az üzleti iskolát, amelynek a növekvő nemzetközi verseny az oka az MBA-képzések terén. Móricz kiemelte, hogy bár a régió üzleti oktatást nyújtó intézményei együttműködésre kényszerülnek, ezzel párhuzamosan egyre komolyabb versenytársaknak is tekintik egymást. Úgy tűnik, a CSM mindkét helyzetből tudott profitálni: az összeurópai együttműködésben zajló CEMS-program keretében a többi részt vevő egyetemmel együtt a Financial Times Masters in Mangoagement rangsorában évek óta első vagy második helyezést érnek el, miközben az Eduniversal rangsorában a régió olyan egyetemeit előzi meg, mint a CEU, a lengyel Kozminski Egyetem és a szlovén IEDC Bled School of Management − mondta Móricz.
