Ádám Viktor

Kissé gyengébb forintot vár az Ecostat

Kismértékben gyengülő forinttal, élénkülő termeléssel és nyomott kiskerforgalommal számol az év közepéig az Ecostat prognózisa. E szerint az euró jegyzése júliusra 276 forintra emelkedhet, amivel párhuzamosan a dollár 204 fölé, a svájci frank pedig 188,50 forint közelébe kúszhat. Az alapkamatot májusban még csökkentheti 25 bázisponttal a monetáris tanács, ám utána 5,50 százalékon marad. A vállalkozói szektor átlagos éven belüli hitelkamata 8, betéti kamata 5,50 százalék alá süllyedhet. A következő hónapokban - elsősorban az egyre alacsonyabb bázisnak köszönhetően - mérséklődhet a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének üteme, a hetedik hónapban 3,7 százalék lehet az éves mínusz. Az ipari termelésben és exportban a tavaszi hónapokra mérsékelt növekedés várható, míg a belföldi eladások még az év közepén is csak stagnálhatnak. Júliusban a hazai értékesítés 0,3 százalékkal csökkenhet, míg a kivitel 7,9 százalékkal nőhet a termelés 4,3 százalékos bővülése mellett. A megszűnt 13. havi juttatás miatt a közszférában a bruttó keresetek tartósan csökkennek a következő hónapokban. Ez a tendencia júliusban változhat meg.

Minden megszűnő irodára jutott egy új

Furcsa évet zárt tavaly az idegenforgalmi szektor - legalábbis az utazási irodák számának alakulását illetően. Megugrott ugyanis a megszűnések száma, miközben az alapítási kedv nem lankadt, így az év végére e két folyamat teljesen kiegyenlítette egymást - derül ki az Opten Kft. adataiból. A múlt évben 154 új iroda jött létre, ugyanannyi, mint egy évvel korábban és szűk felével több, mint 2007-ben. Ehhez képest a felszámolás alá kerültek száma közel a háromszorosára, a törölteké a másfélszeresére nőtt 2008-hoz viszonyítva, a végelszámolással bezártaké pedig harmadával emelkedett. Ezek összege éppúgy 154 lett, mint az új irodáké. Negyedéves bontásban vizsgálva az adatokat kitűnik, hogy némi változás történt a megelőző két esztendő folyamataihoz képest. Tavaly az év végére esett a legtöbb cégmegszűnés és -alapítás, bár ami az utóbbit illeti, az első negyedév is hasonlóan sűrű volt.

Rosszul kezdte az évet a Suzuki

Az év második hónapjában alig több mint három és félezer új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon - derül ki a Datahouse Kft. adataiból. (A három és félezerből a kishaszonjárművek bő ötszáz darabbal képviseltették magukat.) Januárhoz képest a februári adat némi javulást jelez, ám az éves visszaesés gyorsult, a mínusz immár meghaladja az 58 százalékot. A 2008. februári 13,3 ezres szinthez képest pedig több mint 73 százalék a zuhanás.

Nagyon elpáholták a Suzukit a magyar piacon (bővített)

Februárban több autó kelt el Magyarországon, mint januárban, de az egy évvel korábbihoz képest nagyobb lett az elmaradás.

Romlik a fuvarozók helyzete

Tavaly a gazdaság visszaesésével párhuzamosan csökkentek a szállítási igények. A KSH adatai szerint a szállított áruk tömege 12, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6 százalékkal csökkent, a helyközi személyszállításban 5, a ferihegyi reptér utasforgalmában 4 százalék volt az apadás, 7 százalékkal kevesebb járat mellett, a légi áruforgalom pedig 13 százalékkal esett. Az árutonna-kilométerben mért összteljesítmény kétharmadát adó közúti áruszállítás csak 1 százalékkal csökkent, ám az év utolsó negyedében már növekedés volt, ahogyan a csővezetékes szállításnál is. A közúti áruszállítás volumene tavaly ugyanakkor 11 százalékkal lett kisebb, ezen belül a belföldi 13 százalékkal zsugorodott és a nemzetközi 5 százalékkal nőtt. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett utak aránya. Nem okoztak meglepetést a KSH által közölt adatok - mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. A szállítási ágazatba sorolt szervezeteknél nagyobb, 17 százalékos visszaesést mért a hivatal, azaz folytatódott a tendencia, miszerint mind több megrendelő külső vállalkozás megbízása helyett inkább saját járműparkkal oldja meg a szállítást. A szakember szerint bár a negyedik negyedévben talán élénkült a termelés, a szállítások növekedését inkább a korábban felhalmozott raktárkészletek mozgatása okozhatta. Az egyesület tagjainak visszajelzései alapján 2010 gyengén indult, ráadásul zsugorodott a magyarországi fuvarozók nemzetközi súlya, főként a növekvő adóterhek okozta versenyképességi problémák miatt. A vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye ötödével esett vissza, alapvetően a nemzetközi szállítások elmaradása miatt. Az elmúlt évben két szlovák tulajdonú cég jelent meg a vasúti áruszállítási piacon. Ezek a szlovákiai relációban érzékenyen érintették a MÁV Cargo Zrt. pozícióit - mondta a Napinak Kovács Imre, a március 1-jétől Rail Cargo Hungária néven működő társaság elnök-vezérigazgatója. A gazdasági válság közepette a cégek a szállítási láncok összehúzására kényszerültek, ez a vasúti tranzitforgalom 40-45 százalékos zuhanását eredményezte. A belföldi szállításoknál viszont - akárcsak az építőiparban - a sztrádaépítések mérsékelték a csökkenést, ezekhez az állami beruházásokhoz ugyanis főként vasúton érkezett az alapanyag. Az év eddigi részében a szállítások minimális, 1-2 százalékos növekedését tapasztalták a MÁV Cargónál, ám Kovács egyelőre nem bízik abban, hogy ez már valóban a kilábalás kezdetét jelentené. A becslések szerint ugyanis Németországban 2013-ra érheti el újra a 2008-as szintet a vasúti áruszállítás nagysága, míg Magyarországon ez - optimista forgatókönyv esetén is - csak két évvel később következhet be - véli az elnök-vezérigazgató.

Délután váltott gyengülésbe a forint

A napközbeni szintekhez képest délutánra veszített értékéből a forint és a zloty, miközben a korábban visszafogottan gyengülő cseh korona erősödésbe váltott. Az euró jegyzése háromnegyed öt tájban 271,10 forintnál járt, a svájci frank egysége 185,50, a dolláré 200,90 forintot ért. Az euró árfolyamát a 271 forint körül belépő stoploss-megbízások is feljebb tornászták, de a forgalom gyenge maradt, miközben a piacot mozgató hír nem látott napvilágot - kommentálta a nap történéseit Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. Az állampapírok másodlagos piacán jobbára lefelé mozdultak a referenciahozamok, ám érdemben csak a hároméves lejáraton túl változtak: a csökkenés itt 10 bázispont körüli volt. A tegnap megrendezett három államkötvény-aukcióra összesen 138,8 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, amiből az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetett 50 milliárd forintnyit fogadta el. A 3, 5, illetve 10 éves lejáratú kötvény esetében egyaránt csökkentek a hozamok: a legutóbbi aukciós értékhez képest 30-45, a szerdai másodpiaci referenciaátlaghoz viszonyítva pedig 8-17 bázispont közötti mértékben.

Megadta az irányt a munkaerőpiac

A vártnál rosszabb amerikai munkaerő-piaci adat, illetve a tartós javak iránti megrendelések - szállítóeszközök nélkül számított - meglepetésszerű csökkenése megadta az irányt a New York-i piacoknak. Lapzártánkkor az indexek 1,3-1,5 százalék körüli mínusznál tartottak, azaz nagyjából ugyanott, ahol elkezdték a tőzsdenapot. A DJIA kosarának komponensei között a legrosszabb teljesítményt a több mint négy százalékkal zuhanó Coca-Cola-részvények nyújtották, miután napvilágot látott, hogy a cég 12-13 milliárd dollárért többségi részesedést szerez legnagyobb palackozójában, a Coca-Cola Enterprises Inc.-ben. A megrendelésadatok láttán az olyan gépgyártó nagyágyúk, mint a Caterpillar vagy a daruiról ismert Terex papírjai több mint két százalékkal estek. Zuhantak a bankrészvények is azt követően, hogy a Fed-elnök közölte, az intézmény az amerikai hitelintézetek által Görögországgal lebonyolított, a gyanú szerint az államadósság elrejtését szolgáló derivatív tranzakciókat vizsgálja. A vártnál gyengébb amerikai makroadatok, illetve a görög gazdaság állapota miatti aggályok felülírták a kedvező vállalati eredmények, például a BASF és a Royal Bank of Scotland eredményjelentései okán kialakult optimizmust az európai tőzsdéken. A görög ASE tőzsdeindex közel három százalékkal zuhant, miután két hitelminősítő is bejelentette, hogy ronthatja az ország szuverén adósságának besorolását. A dollár erősödött az euróhoz viszonyítva, ezzel párhuzamosan lefelé vették az irányt a nyersanyagpiaci jegyzések. Ezzel volt magyarázható az, hogy a bánya- és olajipari cégek részvényei mindenütt a vesztesek közé iratkoztak fel. Alaposan elpáholták a British American Tobacco papírjait is, miután a dohányipari cég a vártnál kisebb eredménynövekedésről számolt be. A német és a francia autógyártók részvényei szintén számottevő eséssel zártak.

Szűk sávban maradt a forint

A nap elején prognosztizáltnál is szűkebb, alig egyforintos sávban mozgott az euró jegyzése szerdán a bankközi devizapiacon, ennek alját a 269,80, tetejét pedig a 270,50 forintos szint jelentette - mondta el az ING Bank devizaüzletágának vezetője, Kolba Miklós. Délután négy óra tájban az euró egysége 270,20, a dolláré 199, a svájci franké pedig 184,55 forinton állt - az utóbbi a napon belüli csúcshoz képest szűk 50 fillérrel került lejjebb. Mindez azt jelenti, hogy a kedd délutáni szintekhez képest csak hajszálnyi változás történt. A dollár gyengüléssel reagált viszont Ben Bernanke Fed-elnök azon kijelentésére, amely szerint egyelőre nem tartós az amerikai gazdaság kilábalása a válságból, márpedig ez továbbra is alacsony kamatszintet igényel. A Bloomberg beszámolója szerint az euró/dollár keresztárfolyam a keddi 1,3507-ről 1,3567-re emelkedett. Jelentős változások nélkül zárult a kereskedés az állampapírok másodlagos piacán is, a referenciahozamok többsége kismértékben csökkent. Ma három állampapír-aukciót is tart az ÁKK, a 2013/E jelű instrumentumok esetében 25 milliárd, a 2015/A sorozatnál 15 milliárd, míg a 2019/A sorozatnál 10 milliárd forint a meghirdetett mennyiség.

Sötétebb a hazai lakásépítés jövője (részletes)

Tavaly a második félévben gyorsult a lakásépítések és építési engedélyek számának visszaesése, ráadásul utóbbi jóval tempósabbnak bizonyult. A legnagyobb visszaesést a lakossági építkezések mutatták.