Tavaly a gazdaság visszaesésével párhuzamosan csökkentek a szállítási igények. A KSH adatai szerint a szállított áruk tömege 12, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6 százalékkal csökkent, a helyközi személyszállításban 5, a ferihegyi reptér utasforgalmában 4 százalék volt az apadás, 7 százalékkal kevesebb járat mellett, a légi áruforgalom pedig 13 százalékkal esett. Az árutonna-kilométerben mért összteljesítmény kétharmadát adó közúti áruszállítás csak 1 százalékkal csökkent, ám az év utolsó negyedében már növekedés volt, ahogyan a csővezetékes szállításnál is. A közúti áruszállítás volumene tavaly ugyanakkor 11 százalékkal lett kisebb, ezen belül a belföldi 13 százalékkal zsugorodott és a nemzetközi 5 százalékkal nőtt. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett utak aránya.
Nem okoztak meglepetést a KSH által közölt adatok - mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. A szállítási ágazatba sorolt szervezeteknél nagyobb, 17 százalékos visszaesést mért a hivatal, azaz folytatódott a tendencia, miszerint mind több megrendelő külső vállalkozás megbízása helyett inkább saját járműparkkal oldja meg a szállítást. A szakember szerint bár a negyedik negyedévben talán élénkült a termelés, a szállítások növekedését inkább a korábban felhalmozott raktárkészletek mozgatása okozhatta. Az egyesület tagjainak visszajelzései alapján 2010 gyengén indult, ráadásul zsugorodott a magyarországi fuvarozók nemzetközi súlya, főként a növekvő adóterhek okozta versenyképességi problémák miatt.
A vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye ötödével esett vissza, alapvetően a nemzetközi szállítások elmaradása miatt. Az elmúlt évben két szlovák tulajdonú cég jelent meg a vasúti áruszállítási piacon. Ezek a szlovákiai relációban érzékenyen érintették a MÁV Cargo Zrt. pozícióit - mondta a Napinak Kovács Imre, a március 1-jétől Rail Cargo Hungária néven működő társaság elnök-vezérigazgatója. A gazdasági válság közepette a cégek a szállítási láncok összehúzására kényszerültek, ez a vasúti tranzitforgalom 40-45 százalékos zuhanását eredményezte. A belföldi szállításoknál viszont - akárcsak az építőiparban - a sztrádaépítések mérsékelték a csökkenést, ezekhez az állami beruházásokhoz ugyanis főként vasúton érkezett az alapanyag. Az év eddigi részében a szállítások minimális, 1-2 százalékos növekedését tapasztalták a MÁV Cargónál, ám Kovács egyelőre nem bízik abban, hogy ez már valóban a kilábalás kezdetét jelentené. A becslések szerint ugyanis Németországban 2013-ra érheti el újra a 2008-as szintet a vasúti áruszállítás nagysága, míg Magyarországon ez - optimista forgatókönyv esetén is - csak két évvel később következhet be - véli az elnök-vezérigazgató.
Ádám Viktor