Kétszeresen is sújtja a szárazság a dunai hajósokat, így a tavalyinál is rosszabb évnek ígérkezik számukra az idei. A nyár elején még úgy tűnt, hogy decemberre ledolgozható lesz az év elején a jégzajlás, valamint az amiatti zárlat feloldása után a zsilipeknél kialakuló torlódás okozta kiesés, ám az augusztus eleje óta tartó alacsony vízállás keresztülhúzta ezeket a terveket − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Szalma Botond, a Plimsoll Kft. ügyvezetője, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. Hozzátette: mindez azt eredményezte, hogy a hajók fél-kétharmad terheléssel járnak, már az Al-Dunán is. A folyó szintjének minden 10 centiméteres csökkenése hajónként és irányonként 80−120 tonnával csökkenti a szállítható árumennyiséget, vagyis ugyanazt az árumennyiséget több hajóval, tehát nagyobb költséggel lehet csak elszállítani. A szakember nem tapasztalta, hogy valóban a KSH által jelzett módon élénkült volna a második negyedévben − az exportnak köszönhetően − a belvízi szállítás. Azzal viszont egyetértett, hogy a Duna alacsony vízállása miatt az amúgy is szerény piaci részarányú vízi szállítás gyakran átterelődött a vasútra, közútra. A volumenek közötti különbséget érzékeltetve hozzátette: míg egy tolóhajó bárkával 2500-3000 tonna árut képes elszállítani, addig egy kamion legfeljebb 24-25 tonnával terhelhető.
Szintén az aszály számlájára írható a vártnál kisebb búza- és kukoricatermés, így e termények exportja sem segít a fuvarozók gondjain. Mindehhez képest csak a hab volt a tortán, hogy szeptember 11-én egy uszály megrongálta a bősi vízlépcsőnél a zsilipet, amit így le kellett zárni. A javítás idejére nem engedtek vizet a Dunába, tovább apasztva a vízszintet, így a hajók többnapi állásra kényszerültek. Amikor pedig újra megnyitották, a hirtelen megjelent árhullámnak sem örültek feltétlenül a hajósok, hiszen a hegymenetben közlekedő járműveik fogyasztása is megnőtt.
Az előttünk álló hónapban még némileg javíthatja az összképet, ha a téli nagy hidegek beálltáig az őszi csapadékos időszak emeli a vízszintet. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a meteorológiai előrejelzések csak egyhetes távlatban számítanak pontosnak, miközben a fuvarvállalásokat 10-14 napra előre kell megadni. Az átrakás, a szállítmányok könnyítése viszont sokba kerül, az így keletkező mínuszt csak hónapok alatt lehet ledolgozni − hívta fel a figyelmet a szakember. Aláhúzta: a hazai hajósok versenyképességén korszerűsítéssel, azaz új hajók vásárlásával, illetve főgépcserével lehetne javítani, amelynek révén a járművek fogyasztása felére-harmadára csökkenthető. Bár ez környezetvédelmi szempontból is előnyös volna, nincs rá pályázati kiírás, holott a szakma ezt folyamatosan javasolja az épp aktuális kormánynak.
