Ádám Viktor

Milliós károkat okozott a kései tél

A március közepi hófúvásban elakadt, árokba csúszott kamionok üzemeltetői többmilliós károkkal szembesülhettek, amit nem egy esetben az is tetézett, hogy a megrendelők a vis maior helyzet dacára ragaszkodtak a kötbérezéshez.

A Duna szabályozását sürgetik a kikötők

A kikötők nem tudnak a vasút és a közút nélkül élni − fogalmazott Szalma Béla, a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke a Constanta Napon a magyarkozlekedes.hu beszámolója szerint. A szakember úgy vélte, a Duna, vagyis az európai VII-es korridor szabályozása, a vízi út karbantartása nélkül teljesen fölösleges új kikötőket építeni, modernizálni, mert ha nincs víz, akkor sem a kikötők, sem a hajózás nem tud dolgozni. Előadásában felidézte Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnökének szavait, amelyek szerint tavaly a hajózás akadályoztatása több mint 6 millió euró veszteséget okozott. Szalma arról is beszélt, hogy a vízkészlet-gazdálkodás tekintetében új, komplex hozzáállásra van szükség, amely magában foglalja az ivóvíz-, az iparivíz-, a mezőgazdaságivíz- és hajózóvíz-gazdálkodást is. Ezzel a komplex szemlélettel elkerülhetők a káros következmények, de mindennek az alapfeltétele a Duna szabályozása − mondta a szövetség elnöke. Az elmúlt évben 151 napig, azaz az év 41 százalékában fordult elő, hogy megfelelő vízmélység hiányában a hajók csak részben megrakva közlekedhettek. Ez a probléma a kikötőkben éves szinten 2−2,3 millió tonna árukiesést okoz, márpedig így nehezen lehet elérni, hogy az áruszállításból a hajózás részesedése 2030-ra a jelenlegi többszörösére, 10 százalékra emelkedjen.

Milliárdos pályázatot írtak ki fejlesztésekre

Új pályázati kiírás jelent meg a Közlekedési Operatív Program keretében. A KözOP-2013-4.1 kódszámú, ötmilliárd forintos keretösszeg a közlekedési módok összekapcsolását, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 3-4 támogatandó projekttel számol. A pályázati kiírás szerint a támogatott projekteket egyfordulós eljárás során választják ki, illetve szakaszos elbírálásúak. A pályázat célja egyfelől a Magyarországon áthaladó áruszállítások jobb logisztikai kiszolgálásának, másfelől az ipari parkokban működő vállalkozások piacra jutásának elősegítése a közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése révén. A támogatás a jelentős logisztikai tevékenységet végző intermodális és regionális logisztikai központok, regionális kereskedelmi repülőterek és ipari parkok fő közlekedési hálózathoz való fizikai kapcsolódásának fejlesztését, valamint az áruforgalmat lebonyolító kikötők alap-infrastruktúrájának korszerűsítését célozza. A cél elsősorban az intermodalitás fokozása, környezetbarát vasúti és vízi szállítási infrastruktúra biztosítása az áruszállítás számára és ezáltal távlatilag egy kedvezőbb közlekedési modal split elérése. A pályázaton gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai és állami költségvetési szervek indulhatnak, de budapesti projekt nem támogatható ebből a forrásból. A támogatásintenzitás a fejlesztés jellegétől és a megvalósítás helyszínétől függően 30−85 százalék között alakulhat.

A középtávú stratégia május végére készülhet el

A kormány a Magyar Közlöny március 29-ei számában megjelent határozattal hívta fel a nemzetgazdasági minisztert a logisztika ipar középtávú stratégiájának kidolgozására, május 31-ei határidővel. A miniszternek ezt a Nemzeti Együttműködés Programjában és az Új Széchenyi tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, a logisztika ipar versenyképességének megőrzése és fokozása érdekében kell megtennie, méghozzá a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet, valamint a kidolgozás alatt álló Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait figyelembe véve. Az Orbán Viktor kormányfő által szignált határozat arról is rendelkezik, hogy ezt a munkát az NGM vezetőjének a logisztikai ágazat szakmai szövetségeivel, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve kell elvégeznie. A szakma régóta készül erre, hiszen a stratégia előkészítése már közel két éve zajlik.

Kombifuvarozási szerződést köthetünk Ukrajnával

Miközben a Szeged-Kiskundorozsma és az ausztriai Wels között közlekedő Ro-La szerelvények (azaz kamionokat szállító vasúti kocsik) tavaly decemberben − az állami támogatás megvonását követően − leálltak, a kormány keleti irányban fejlesztené a kombinált árufuvarozást. A Magyar Közlönyben a múlt hónap végén megjelent kormányhatározatból az derül ki ugyanis, hogy Magyarország és Ukrajna megállapodást készül kötni a nemzetközi kombinált árufuvarozásról − az országgyűlés e tárgyban a nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatról szavazhat majd. Korábban a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) megállapította, hogy mivel az áruk nagy részét nem lehet konténerben szállítani, a Ro-La visszaállításának létjogosultsága van, ráadásul ez a szállítási mód a használatarányos útdíj bevezetésével állami támogatás nélkül is gazdaságosan fenntartható és versenyképes lehetett volna a közúttal szemben. A Ro-La versenyhátrányát részben az okozta ugyanis, hogy míg egy tonna áru közúti fuvarozása kilométerenként 60 fillér úthasználati díjba kerül, addig vasúton ugyanez tízszer többe, 6 forintba. Ráadásul a vasúti pálya elérése további költségeket ró a fuvarozókra.

Komoly NAV-büntetés fenyeget a bank hibája miatt?

A tervezett és előre bejelentett rendszerátállási időn túl még az elmúlt napokban is akadozott a Citibank netbankja. Ez egyes esetekben a szimpla kellemetlenségen túl súlyos forintokban mérhető károkat is okozhat az ügyfeleknek. Annak jártunk utána a banknál, a PSZÁF-nál és a NAV-nál, hogy az ehhez hasonló esetekben mi a teendő.

Egy hajóban evez a csapat

A raftingon szó szerint egy hajóban eveznek a csapattagok, valódi problémák megoldásán küzdenek közösen − állítja Takács Gyula, a szlovéniai raftingtúrákat is szervező HungaroRaft Kft. ügyvezetője. Érdemes óvatosan kezelni a gyanúsan olcsó túrákat, mert érdemben csak a biztonságon és a minőségen tudnak spórolni a szervezők.

Magyarország elmarad a régiótól

A világgazdasági kilátások javultak ugyan, de továbbra is rögös az út − állapítja meg az IMF a most publikált Világgazdasági kilátások (WEO) című kiadványában. E szerint a globális gazdasági növekedés 2013-ban elérheti a 3,3 százalékot, 2014-ben pedig 4 százalékra gyorsul. Magyarország esetében a növekedés mind idén, mind jövőre elmarad az európai volt szocialista országok többségéétől, illetve a kormányprognózistól.

Vörösben Magyarország az IMF térképén - itt az új előrejelzés

A világgazdasági kilátások javultak ugyan, de továbbra is rögös az út - állapítja meg az IMF a most publikált Világgazdasági kilátások (WEO) című kiadványában. Eszerint a globális gazdasági növekedés 2013-ban elérheti a 3,3 százalékot, 2014-ben pedig 4 százalékra gyorsul. Magyarország esetében a növekedés mind idén, mind jövőre elmarad az európai volt szocialista országok többségétől, illetve a kormányprognózistól.