Összesen 151 érintett tehergépjárműről és közel 60 millió forintos kárról számolt be az a 15 fuvarozó-, szállítmányozócég, amelyet közvetlenül érintett a március közepi hófúvás és amely részt vett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) felmérésén. Az MLBKT a rövid kérdőívben azt tudakolta, hogy milyen károkat okozott a rendkívüli időjárás és milyen tanulságok vonhatók le az esetekből. Kiderült, hogy a válaszadók több mint felének − jellemzően a kisebb cégeknek − nincs vészhelyzeti protokollja, azaz nincsenek általános irányelvek és tervek a váratlan események kezelésére. A károk tekintetében befagyott fékekről, árokba fordult, behavazott tehergépjárművekről és kötbérterhekről számoltak be a legtöbben.
Milliós károkkal szembesültek a lapunk által megkérdezett kisebb fuvarozók a márciusi extrém hóhelyzet miatt, a napokig álló kamionok egyenként százezer forintokban mérhető költséget jelentettek. Járművenként napi 40-50 ezer forintos kárról számolt be a Napi Gazdaság kérdésére Mancsi János, a Mancsi Kft. ügyvezetője, a cég mintegy 10 autója 2-3 napos késéssel tudta teljesíteni fuvarfeladatát, ami összesen mintegy 1,5 millió forint közvetlen kárt okozott, az összeg az állandó költségelemeket tartalmazza. A Mancsi Kft. járművei Csehországban, Ausztriában és itthon kényszerültek várakozni.
Több millió forintos kiesést szenvedett el a Tatai és Társa Kft. is, Tatai János ügyvezető szerint ez a fuvarkéséseket, a mentést, illetve az időkiesést is magában foglalja. A cég 6 járműve állt átlagosan másfél napot a hóhelyzet miatt, a közvetlen és azonnali költség mintegy félmillió forintot tett ki. Utólag azonban további tételek adódhatnak az összeghez, a pihenőidők be nem tartását ugyanis mind a magyar, mind a külföldi hatóságok 30 napig ellenőrizhetik, a hóban ragadt kamionok között pedig volt, amelyik \"szabadulását\" követően azonnal elindult úti céljához. (Tatai szerint már volt példa arra, hogy Csehországban 7500 koronára, mintegy 86 ezer forintra büntették emiatt járművezetőjüket.) A tehergépkocsikban ugyanakkor jelentős károk nem keletkeztek.
Váratlan katasztrófahelyzetek bármikor bekövetkezhetnek, ezekben a szituációkban fontos a higgadtság és a gyors, pontos információáramlás − vélték az MLBKT felmérésének válaszadói. Volt olyan megkérdezett, aki szerint a kamionosok hírlánca volt a leghatékonyabb információforrás. Szabó Gyula, az ISD Portolan Kft. igazgatója szerint a központi diszpécserszolgálatoknak is jobban fel kell készülniük, támogatniuk kell a bajba jutott kamionokat. Az üzleti partnerek közötti információáramlás szintén akadozott, az üzletkötőknek, kereskedőknek is sokkal gyorsabb információáramlásra lett volna szükségük. Az MLBKT-hoz befutott beszámolók szerint megbízói oldalról erős volt a nyomás, többen szigorúan ragaszkodtak a szállítási határidők mindenáron való tartásához: volt, akit belátásra lehetett bírni, de sokan éltek a kötbérezéssel. A rendkívüli helyzet miatt a megrendelők az általunk megkérdezett cégek tapasztalatai szerint ugyanakkor nem éltek kártérítési követeléssel a csúszások miatt (normál esetben ez terhelné a fuvarozókat). Az első időszakban volt némi \"értetlenség\" e szempontból, hiszen az ország nem minden területén volt egyértelmű, hogy a hóhelyzet miatt nem lehet közlekedni a nyugati részeken, de a megbízók végül elfogadták, hogy vis maior helyzet alakult ki − hangsúlyozta Tatai.
