Ádám Viktor

Záhonyba csábítják a befektetőket

Eddig több mint 400 hektár "kelt el" abból a mintegy 1200 hektárból, amely Záhony térségében áll rendelkezésre a potenciális befektetők számára - mondta Kálnoki Kis Sándor miniszterelnöki megbízott az ITD Hungary rendezvényén. Itt mutatták be a Budapesten akkreditált gazdaságdiplomaták számára az ukrán határ melletti logisztikai fejlesztési terveket. A záhonyi térség különleges gazdasági övezetének fejlesztésével kapcsolatos kormányzati tevékenységet irányító szakember hozzátette: 160 hektáron iparterület létesül, 250 hektárt pedig egy spanyol ingatlanfejlesztő kötött le. Utóbbi területen várhatóan konténerterminál és egy mezőgazdasági termékeket feldolgozó létesítmény épül majd. A kormány által idén nyáron elfogadott logisztikai akcióterv keretében 37,5 milliárd forint uniós és hazai forrást irányzott elő a záhonyi térség infrastrukturális fejlesztésére. A térség vasúthálózatának ütemes felújítása több mint 20 milliárd forint értékben valósul meg, míg az útfejlesztésekre 7,9 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta Paszternák Tímea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese.

Záhonyban látnak fantáziát a spanyolok

Záhony a szárazföldi Rijeka, hiszen ott is az a helyzet, hog jön egy járművön az áru, és ugyanazzal nem mehet tovább.

Forintgyengüléssel indult a hét

A régiós devizákkal és részvényindexekkel együtt gyengült hétfőn a forint, a jelek szerint profitkivéthullám indult el a térségben - tájékoztatott Földi Balázs, a Commerzbank üzletkötője. A hazai deviza gyengébben teljesített mint a zloty, miközben a lej nem lengett ki túlzottan a romániai elnökválasztás eredményével kapcsolatos hírek nyomán sem. Az euró a 268 forint feletti tartományból indulva áttörte a 270-nél lévő ellenállást, majd 270,80-nál tetőzött, negyed négy tájban 270,05 volt az ár, ugyanekkor a dollár egysége 182,40, a svájci franké 178,60 forinton állt. A régiós gyengülés az amerikai fizetőeszköz pénteken kezdődött erősödése mellett következett be, az euró 1,4760 dollárig süllyedt, majd 1,48 környékén cövekelt le. Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője megjegyezte: a megelőző két napban párhuzamosan megvalósuló dollár- és forintfelértékelődésnek ezzel vége szakadhat, s helyreállhat az euró/dollár és euró/forint közötti erős negatív korreláció. Az állampapírok másodlagos piacán nem kísérte egyöntetű hozamemelkedés a forint gyengülését. A 6 és a 12 hónapos referenciaátlag mellett a 3 éves is felfelé mozdult, igaz, csak néhány bázisponttal, a két legtávolabbi lejárat nem változott, a fennmaradó kettő benchmark pedig 3-3 bázisponttal csökkent.

Kínai autógyárak jöhetnek Magyarországra

Bár Délkelet-Európában több jelentős kínai befektetés is megvalósulni látszik, Magyarország megkerülhetetlen szerepét jelzi, hogy Peking Budapesten nyitná meg befektetésösztönzési ügynökségének európai központi irodáját - tudta meg a Napi.

Süketek párbeszéde Ferihegyen

Új fejezetéhez érkezett a reptéri sztrájkhelyzet, amiben legutóbb a cafeteriakérdésben feszültek egymásnak a felek (Napi, 2009. november 30.). Tegnap a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) közölte, törvénytelennek tartja, hogy a Budapest Airport Zrt. (BA) a nagyobb ünnepi utasforgalomra tekintettel Németországból hív utasbiztonsági ellenőröket. A LESZ szerint ez azért törvényszegés, mert a reptéren hivatalosan ma is sztrájkhelyzet van, ráadásul napok múlva ér véget a megegyezésre szabott határidő. A szakszervezet hangsúlyozza: a tavaly nyári csúcsforgalom idején elegendőnek bizonyultak a túlórázások, ráadásul a német kontingens fizetéséből a reptéren dolgozók problémáinak java része megoldható lenne. Hozzátették, a tavaly nyári munkabeszüntetést követően, amikor a BA görög sztrájktörőket foglalkoztatott, a munkaügyi hatóság az akkor még hatályos kollektív szerződés több száz rendbeli megsértését állapította meg. A BA válaszul azt közölte, hogy a kollektív szerződést érintő tárgyalások során eddig nem is került napirendre a sztrájkszabályozás kérdése, ennek megvitatásától az érdekképviseletek elzárkóztak. A társaság szerint egy sztrájk vagy sztrájksorozat olyan gazdasági helyzetet teremthet a repülőtéren, amelynek következtében munkahelyek százai vagy ezrei kerülhetnek veszélybe.

Az energia- és a gyógyszeripar lett a nyerő

Két kategóriában is az év befektetője lett Magyarországon a BP - adta hírül az ITD Hungary. A 93 millió eurós beruházással mintegy 1100 munkahelyet teremtő, budapesti szolgáltató központot létrehozó energiaipari vállalat az idei év legjelentősebb befektetése és a legnagyobb regionális központot létrehozó cég kategóriában végzett az első helyen. Míg korábban rendre a termelő beruházások vitték el a pálmát, idén először szolgáltató központ kapta az év legjelentősebb befektetése díjat - mondta Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója. A gazdasági tárca és az ITD Hungary által 2005-ben alapított Az év befektetője díjat az idén további négy kategóriában is odaítélték. Az idei díjazottak között több is a gyógyszeriparhoz kötődik. Az év legtöbb munkahelyet teremtő vállalata elismerést a napelempaneleket gyártó, dorogi beruházásával 2010 végéig négyszáz új munkahelyet teremtő Sanyo Hungary Kft. nyerte. Az év legnagyobb újra beruházó vállalata a Teva lett, amely több mint ötvenmillió eurós befektetéssel Gödöllőn létesít új gyártóegységet. A K+f együttműködésért elismerést a Sanofi-Aventis érdemelte ki: a Műegyetemmel kötött stratégiai kooperációs szerződés keretében a vállalatnál kihelyezett gyógyszeripari tanszék működik majd, valamint ösztöndíj- és gyakorlati lehetőségeket nyújt a hallgatóknak. A Legjobb ipari park címet a debreceni regionális innovációs és ipari park kapta.

Tovább gyengült a forint

A dubai események nyomán a reggeli hullámzás után péntek délután már szűkebb sávban rezgett az euró forintjegyzése, de a hazai deviza így is gyengült az egy nappal korábbihoz képest. A nap elején a jegyzés megostromolta a 275-ös szintet is, majd délután 272-273 forint között alakult, hullámokban fel-felerősödő forgalom mellett - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Fél öt tájban 272,50 volt az árfolyam - ez néhány tíz fillérrel meghaladta az egy nappal korábbit -, míg a svájci frank egységét 180,90, a dollárét 182,20 forinton jegyezték. A régiós devizák a forinthoz hasonló teljesítményt mutattak - tette hozzá a szakember. A dollár eközben erősödött, a csütörtöki, "Dubai előtti" 1,51-es szintekről 1,4820-ig süllyedt az euró kurzusa, majd 1,4950-re korrigált. Kolba úgy vélte, az, hogy péntek délután nem került 275 forint fölé az euró, a piac megnyugvását jelezheti. A forint gyengülésével párhuzamosan emelkedtek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. A benchmarkok többsége 20 bázispont körüli értékkel került feljebb, a két legrövidebb lejárat esetében nagyjából feleekkora volt az elmozdulás, míg a prímet 26 bázisponttal a hároméves lejárat vitte. Ezzel a rövid oldal közelebb került a 6,5 százalékhoz, míg a két legtávolabbi lejárat már 7,8 százalék felett van.

Közoktatási reform is szükséges

A magyar közoktatási rendszer nem elég inspiratív, pedig ez volna az első lépés ahhoz, hogy a kutatói-fejlesztői pálya vonzó legyen - állapította meg Pálinkás József MTA-elnök. Véleménye szerint az ország versenykényszerben van, a kutatók egyéni sikereit be kell kapcsolni az oktatásba, tudományos életbe, fejlesztésekbe és innovációba. Annak, hogy ez pálya vonzó legyen és hatékonyan alkotni lehessen, első feltétele egy olyan oktatási rendszer, amely viszonylag korán, az általános és a középiskolában felkelti a fiatalok érdeklődését és munkakedvét - fogalmazott Pálinkás, aki szerint a közoktatásnak inspirálnia kellene a diákokat, felkelteni az érdeklődésüket és bemutatni a lehetőségeket, ám a mai rendszer ezt a feladatot nem tudja teljesíteni, így a rendszer megváltoztatására van szükség. Az inspiratív, a diákokat gondolkodni megtanító közoktatás kialakítása mellett a tehetséges, a k+f-ben, alkotásban jeleskedő egyetemi hallgatók számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ne pusztán egy tömegképzést folytató intézmény kis alkatrészének érezzék magukat, hanem korán bekapcsolódhassanak a tudományos műhelyek munkájába. Ilyen műhelyek azonban nincsenek minden egyetemen, ám arra sincs szükség, hogy az állami forrásokat túl sok, 20-30 tudásközpont között osszák szét. A következő lépés a kor színvonalának megfelelő kapacitások kiépítése volna, ez elsősorban műszereket és azok olyan koncentrációját jelenti, ami lehetővé teszi, hogy a korábban elkülönülő területek együtt tudjanak dolgozni - mondta az elnök. Az MTA ilyen projekten dolgozik az NFGM-mel. A kiépült kapacitások működtetéséhez meg kell teremteni a stabilitás és a verseny hosszú távú egyensúlyát. A stabilitásra azért van szükség, hogy a kutatók, fejlesztők biztosak lehessenek abban: ha a munkájukat jól végzik, a megfelelő források is rendelkezésre állnak - enélkül álmodozás arról beszélni, hogy kiépítünk egy jól működő k+f+i rendszert. A politika feladata az intézményfinanszírozás és a pályázati finanszírozás helyes arányának megtalálása. Ha megvan az alap-infrastruktúra finanszírozása, akkor a pályázati finanszírozást úgy kell kialakítani, hogy arra kényszerítse a kutatókat, fejlesztőket, hogy a legjobbak mérjék össze erejüket, illetve ki lehessen választani, melyek azok a programok, témák, amelyek a legnagyobb valószínűséggel vezetnek kiemelkedő eredményre - mondta Pálinkás.

EU-forrás pótolja az elvonást

Ha nem haladnak a támogatott fejlesztések, leállítjuk a támogatást - mondta Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke. Erősen megszűrik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaphoz (KTIA) beérkezett pályázatokat, a bírálókat közjegyző előtt sorsolják ki. Az alap a nemzeti k+f célú ráfordítások mintegy húsz százalékát jelenti, a bevételek a cégek által befizetett innovációs járulékokból (a korrigált nettó árbevétel 0,3 százaléka, de ebből a saját innovatív teljesítmény levonható) és az állami támogatásból állnak össze. A 2004-es 22,4 milliárd forintról tavalyig 44,5 milliárdra nőttek a kifizetett támogatások. Ezeket jellemzően kkv-k veszik igénybe, a nagyok megoldják saját forrásból a fejlesztéseket. Régiós bontásban mintegy 18 milliárd forintos súllyal Közép-Magyarország és Budapest vezet, de jelentős növekedést mutat Észak- és Dél-Alföld is, igaz, utóbbiak így is csak négymilliárd forint körüli támogatásnál tartottak 2008-ban. Az alap 2004-es indítása óta a támogatotti körben jelentősen nőtt a vállalkozások részaránya, most az összes forrás közel fele ide áramlik - a második helyen a felsőoktatási intézmények állnak, majd az MTA következik. Az alapnak köszönhetően jelentősen élénkült a vállalati innovációs tevékenység, 2008-ra pedig az állami ráfordítások 129 milliárd forintos összege már megelőzte a vállalatok 111 milliárdos kiadását - sorolta az elért sikereket Csopaki. Jövőre kevesebb állami forrás jut az alapnak, ám az NKTH elnöke hangsúlyozta, hogy emiatt nem akarják elveszíteni egyik programjukat sem. A megoldást az jelenti, hogy bizonyos programokat - szoros kooperációval - áthelyeznek az EU által finanszírozott Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). A GOP-ban a válság miatt beragadtak források, így a program paraméterein úgy kell változtatni, hogy nagyobb legyen a cégek abszorpcióképessége - mondta Csopaki.