Ha nem haladnak a támogatott fejlesztések, leállítjuk a támogatást - mondta Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke. Erősen megszűrik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaphoz (KTIA) beérkezett pályázatokat, a bírálókat közjegyző előtt sorsolják ki. Az alap a nemzeti k+f célú ráfordítások mintegy húsz százalékát jelenti, a bevételek a cégek által befizetett innovációs járulékokból (a korrigált nettó árbevétel 0,3 százaléka, de ebből a saját innovatív teljesítmény levonható) és az állami támogatásból állnak össze. A 2004-es 22,4 milliárd forintról tavalyig 44,5 milliárdra nőttek a kifizetett támogatások. Ezeket jellemzően kkv-k veszik igénybe, a nagyok megoldják saját forrásból a fejlesztéseket. Régiós bontásban mintegy 18 milliárd forintos súllyal Közép-Magyarország és Budapest vezet, de jelentős növekedést mutat Észak- és Dél-Alföld is, igaz, utóbbiak így is csak négymilliárd forint körüli támogatásnál tartottak 2008-ban. Az alap 2004-es indítása óta a támogatotti körben jelentősen nőtt a vállalkozások részaránya, most az összes forrás közel fele ide áramlik - a második helyen a felsőoktatási intézmények állnak, majd az MTA következik.
Az alapnak köszönhetően jelentősen élénkült a vállalati innovációs tevékenység, 2008-ra pedig az állami ráfordítások 129 milliárd forintos összege már megelőzte a vállalatok 111 milliárdos kiadását - sorolta az elért sikereket Csopaki. Jövőre kevesebb állami forrás jut az alapnak, ám az NKTH elnöke hangsúlyozta, hogy emiatt nem akarják elveszíteni egyik programjukat sem. A megoldást az jelenti, hogy bizonyos programokat - szoros kooperációval - áthelyeznek az EU által finanszírozott Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). A GOP-ban a válság miatt beragadtak források, így a program paraméterein úgy kell változtatni, hogy nagyobb legyen a cégek abszorpcióképessége - mondta Csopaki.
Ádám Viktor