Több energiaügyi szakember úgy véli, hogy a Gazprom profitjának csökkenése és egyre növekvő tartozása az EU-országokkal kötött szerződések újratárgyalásához és növekvő feszültségekhez vezethet. A Gazprom a napokban jelentette be, hogy idei osztalékát a tavalyi hetedére csökkenti. A gázmonopólium tavalyi negyedik negyedéves nettó profitja 84 százalékkal, 811 millió euróra zuhant, miközben tartozásai 30 milliárd eurót tettek ki tavaly év végén, és ezzel Oroszország legnagyobb adósává vált. A csökkenő keresleten és a gáz árának zuhanásán túl a január eleji gázkrízis miatt 1,5 milliárd euró bevételtől esett el a vállalat. Az európai országokkal kötött megállapodásokban a gáz árát az olajhoz kötik, hat hónapos késéssel - a gáz ára jelenleg ugyanolyan mértékben zuhan, mint ahogy fél éve az olaj ára tette. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a Gazprom jelenlegi helyzete azonnal befolyásolná az uniós fogyasztók ellátását.Ha a válság hosszasan nyúlik el, elképzelhető, hogy nyomás fog nehezedni a felekre a szerződésmódosításokat illetően - véli Pierre Noel, a londoni központú Külügyek Európai Tanácsa kutatóintézetének energiaügyi szakértője. A varsói székhelyű Keleti Tanulmányok Központjának elemzője is azon a véleményen van, hogy a problémákkal küszködő monopóliumnak szándékában állhat a szerződések módosítása, illetve a nyomásgyakorlás növelése az uniós tagállamok belső piacaira való bejutással. Ez a válsághelyzet megmagyarázza az orosz vállalatok európai terjeszkedését, mint például a Szurgutnyeftyegaz bevásárlását a Molba vagy a Lukoilnak a Ceska Refinerska megszerzésére vonatkozó tervét. Mindezen problémák nem zavarnák az európai fogyasztókat, amennyiben a Gazprom a piaci szabályoknak megfelelően működne és nem állami érdekeket követne - mondta a szakértő.
Ádám János