A jövő év utolsó negyedévében lesz esedékes az IMF-EU-hitel első részletének visszafizetése: ez kétmilliárd eurót tesz ki és az unió felé kell törlesztenie az országnak. Az uniótól lehívott 5,5 milliárd euró másik két részletét 2014-ben, illetve 2016-ban kell visszafizetni. A Valutaalap hitelkeretéből összesen lehívott 8,8 milliárd eurót Magyarországnak 2012 és 2014 között, 11 részletben kell törlesztenie. Az IMF-fel 2008 novemberében kötötte meg a hitelszerződést a magyar kabinet, körülbelül 12,3 milliárd euró értékben. Az unióval 6,5 milliárd euró értékű hitelről állapodott meg Magyarország 2008 decemberében. A Világbank által nyújtott keretet 2009 szeptemberében hagyták jóvá, ám ebből az összegből nem hívott le forrásokat az ország.
Idén az év elején 4,8-4,9 milliárd euró értékű fel nem használt hitel állt a jegybank tulajdonában, ebből könnyen visszafizethető a 2011-es és 2012-es törlesztőrészletek zöme, így nem lesz szükség további kötvénykibocsátásra - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az év második negyedévének végén 35,2 milliárd euró devizatartalék volt az MNB-nél. A visszafizetéssel 30 milliárd euró körülire csökkenhet a tartalékok szintje, ami továbbra is magasnak számít, ráadásul ezt kompenzálja az uniós források folyamatos beáramlása. Ezt követően viszont már érdemes kibocsátásokkal a piacról finanszírozni a további törlesztőrészleteket. Amennyiben az ország nem kap újabb engedélyt az uniótól, és 2011-től kezdve folyamatosan három százalék alatt lesz az áht GDP-arányos hiánya, akkor az elsődleges - kamatfizetések nélkül számolt - egyenleg többletes lesz, így a kötvényaukciók ellenére az ország nettó értelemben negatív kibocsátó. Az a piaci körülményektől függ majd, hogy euróban vagy forintban denominált kötvényeket érdemes értékesíteni - mondta Suppan, aki szerint a legjobb megoldás a kétfajta értékpapír kombinációja volna. Ha az ország gazdasági és pénzügyi helyzete a következő években konszolidálódik, akkor a csökkenő forinthozamok miatt a piacnak el kell bírnia a hazai devizában denominált kötvényeket. Ezt nagymértékben segítheti a fokozódó működőtőke-beáramlás, valamint az ország finanszírozási képességének többlete. A szakértő szerint idén érhet csúcsra, és akár a GDP 3 százalékát is elérheti a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összege alapján számított finanszírozási képesség. Ezt követően 2011-ben csökkenésnek indulhat a folyó mérleg egyenlege, de az uniós pénzek gyorsabb lehívásának köszönhetően javulhat a tőkemérleg, így a nettó finanszírozási pozíció a GDP 2,5-3 százalékra körül alakulhat. A folyó mérleg többlete vélhetően eltűnik 2012-re, de a finanszírozási képesség még továbbra is a GDP 2,5 százaléka maradhat.
Ádám János