Komoly alkotmányossági aggályokat vethet fel a július 22-én megszavazott gazdasági törvények két eleme, a közszférára vonatkozó jövedelemkorlátozás, valamint a végkielégítéseket sújtó különadó. A bérplafon a törvény szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagbér tízszeresében maximálja a közszférában dolgozók havi illetményét visszamenőleges hatállyal, március elsejétől jövő év február végéig. A kormány indoklása szerint az irreálisan magas fizetéseket teljesítményarányosabbá, igazságosabbá kell tenni. A különadó a 60 napon túli végkielégítések kétmillió forint fölötti részét érinti, 98 százalékos kulccsal. Ez vonatkozna minden, 2010. január 1-jétől megszerzett ilyen jellegű jövedelemre. A kormány akcióterve az államháztartási forrásból származó, a társadalom igazságérzetét sértő egyes jövedelmek megadóztatását irányozta elő - áll a törvényben.
Amennyiben ezeket a törvényeket megtámadják az Alkotmánybíróságnál, jelentős az esélye annak, hogy azok nem állják ki az alkotmányosság próbáját - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Mindkét törvény visszamenőleges hatállyal lépne életbe, ami eleve komoly aggályokat vet fel, de ezen túl felmerül az a kérdés is, hogy mennyire ütközik a jó erkölcsbe a magas fizetés, illetve végkielégítés. Ezzel az indoklással - amit a kormány nemrég beemelt az alkotmányba - a 98 százalékos különadó átmehet az Ab-n, de a szakértő szerint ez kétesélyes. A bérplafon esetében nehezen lehet megállapítani annak a tényét, hogy a magasabb juttatások a jó erkölcsbe ütköznének, viszont a közszférában dolgozók juttatásainak meghatározása a mindenkori kormányzat hatáskörébe tartozik. A probléma forrása, hogy semmilyen módon nincs lefektetve, hogy mi a "jó erkölcs" - véli Zara. Az MNB elnökének fizetését érintő rendelkezés viszont nemcsak az uniós törvények miatt bukhat el, hanem közvetve alkotmányellenesnek is minősíthető, mivel az alaptörvény hivatkozik az EU-rendelkezésekre is.
Ádám János