Ádám János

A bérpolitikához vágni kell a kiadási oldalon is

Amennyiben a kormány jövőre kivezeti az adójóváírást és a nettó bérek értékének megtartása érdekében emeli a minimálbért, az növelheti a munkanélküliséget - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Fontos kérdés, hogy ezt hány év alatt szeretné véghezvinni a kabinet: ha egy év alatt, akkor az komoly hatással lehet a jellemzően minimálbért fizető szektorokra - például a textiliparra -, míg a 2-3 esztendő alatti kivezetés tompítva jelentkezne a munkaerőpiacon. Komolyan érintheti a büdzsét is egy ilyen lépés: a minimálbért 14-16 százalékkal kellene emelni a nettó jövedelmek konzerválásához az adójóváírás eltörlése esetén, amit a büdzséből kell viszont kompenzálni. Emiatt érdemes megfontolni egy, a minimálbér egy bizonyos százalékáig - például a feléig - érvényes, nullaszázalékos adókulcsot - érvelt a szlovák példával a Takarékbank szakértője. Az egykulcsos szja bevezetése egyrészt kifehéredéshez vezet a magasabb jövedelmű szektorokban, másrészt javítja a foglalkoztatottságot azáltal, hogy a munkáltatónak elég kisebb mértékben emelnie a bruttó bért. Az idei szja-módosítások az átlagbért keresők zsebében hagytak több pénzt, a jövőre tervezett lépések viszont a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre hatnának kedvezően. Komoly költségvetési hatása lenne a szuperbruttó eltörlésének is. Ezzel, valamint a 16 százalékos szja-kulccsal összesen 24 százalékponttal csökken az évi 3,7 millió forintot kereső csoportba tartozók terhelése, ami egymillió forintonként 20 ezerrel többet hagy az adózók zsebében. Az ebből fakadó bevételkiesést az adójóváírás kivezetésével kompenzálni lehet, de ezt ellensúlyozni kellene a minimálbér emelésével. A növekvő munkanélküliségre válaszul a vállalkozások járulékterheit lehetne csökkenteni - ez viszont további terheket rak a költségvetésre. Egy ilyen logika mentén belátható, hogy az átrendezésekkel nem lehet javítani a büdzsé helyzetén, ezért kell mindenképpen faragni a kiadási oldalon.

Nem fékezhető meg az orosz korrupció?

Hivatalba lépését követően Dmitrij Medvegyev orosz államfő egyik legfontosabb feladatának a korrupció felszámolását jelölte meg. Szinte minden héten el is bocsátottak vagy letartóztattak magas pozícióban lévő tisztviselőket, ennek ellenére az elnök kénytelen volt beismerni: az eddigi törekvések csekély eredménnyel jártak. A hivatalos statisztikák ezt alá is támasztják: összesen 43 ezer esetet derítettek fel az év eleje óta - ez az összes eset tizede, de egyes vélemények szerint csak százada. A fel nem derített, vesztegetéshez köthető bűncselekmények száma 10 százalékkal növekedhetett - mondta az elnök. Ezzel párhuzamosan az átlagos vesztegetési összeg is emelkedett. A tavalyi 23 ezer rubelről az első félévben 40 ezer rubelre (1320 dollárra) nőtt az átlagos kenőpénz a belügyminisztérium számításai szerint, és évente 300 milliárd dollárnak megfelelő összeg cserél így gazdát. Az "áremelkedés" azonban egyes vélemények szerint azt mutatja, hogy a korrupció elleni fellépésnek van hatása: a fokozott ellenőrzések miatt nőttek az árak, hiszen a tisztviselők nagyobb kockázatot vállalnak, ezért nagyobb összegeket is kérnek el. A nemzeti korrupcióellenes bizottság szerint a növekedés oka viszont az, hogy egyre nagyobb arányban a magasabb posztokat betöltő - és egyúttal nagyobb pénzeket besöprő - tisztségviselőket vizsgálták és csak a bíróság elé került ügyek számítottak bele a statisztikába. A Transparency Internationalnek az a véleménye, semmi sem bizonyítja a korrupcióellenes program hatásosságát, amit alátámaszt az is, hogy a szervezet számításai szerint kisebb az átlagos kenőpénz a minisztériumi számoknál. Egy közvélemény-kutatás során 1200 üzletembert kérdeztek meg arról, mennyire elégedettek a különböző állami hatóságokkal. Az adóhivatal 65 százalékuk munkáját gátolta, a tűzvédelmi szervek pedig 50 százalékuknak "tettek keresztbe". A regionális hivatalokat és felügyeleteket a megkérdezettek harmada jelölte meg és 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy e hatóságokkal való kapcsolatuk vesztegetéssel ért véget. Meggyőző eredmények híján Medvegyev elnök úgy döntött, hogy kiszélesítik és bővítik a korrupció felszámolására irányuló programot. Egyrészt jelentősen emelni kívánják a büntetést, ami a kenőpénz többszörösére is rúghat. Jelenleg is magas bírsággal sújtják a vesztegetést, ám a tervek szerint tényleges börtönbüntetést is kiszabnának a feltételes helyett. Másrészt nyilvánossá szeretnék tenni a tisztségviselők közeli rokonainak jövedelembevallásait is, miután az állami vezetőknek a múlt évtől kezdve be kell számolniuk vagyonukról.

Újra hároméves gyest akar a kormány

A kormány vissza akarja állítani a korábbi helyzetet, a jelenlegi két évről újra háromra kívánja növelni a gyes időtartamát - idézi Nagy Anna kormányszóvivőt az MTI. A törvényjavaslat szerepel az őszi jogalkotási tervben és a szabály visszamenőleges hatályú lesz, azaz a 2010. május 1-je után született gyermekeket nevelők is igénybe vehetik majd a hároméves gyest. A kormány őszi jogalkotási tervei között szerepel egy átfogó, egyes szociális, fogyatékosügyi, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása, amelyet a tervek szerint novemberben fogadna el a parlament, a szabályozás pedig kitérne többek között a gyes és a gyed újraszabályozására, illetve a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmának visszaállítására.

A főváros nem fogadta el a 4-es metróról szóló jelentést

Nem fogadta el a 4-es metró beruházásáról szóló jelentést a Fővárosi Közgyűlés bizottsága - írja az MTI. Három igen és négy nem szavazattal utasították el a jelentést, amely szerint nem állapítható meg biztonsággal, hogy jól előkészített a projekt, az irányítási struktúrában hiányosságok vannak, az alapvető hatásköri és felelősségi viszonyok pedig hiányosak. Jogi anomáliák is előfordultak a beruházás során, ilyen például független mérnök kiválasztása. Ezt a feladatot az Eurometró végezte, a céget hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzés során választotta ki 2006-ban, de erről a Közbeszerzési Döntőbizottság már akkor kimondta, hogy nem volt jogszerű. Ennek ellenére a DBR Metró Projektigazgatóság 2010-ben is így akarta az Eurometró szerződését meghosszabbítani. Az elutasított jelentés szerint az uniós versenyjog miatt a közösség csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet adott támogatásként a pályázatra, ezért a költségvetés 36,3, a főváros pedig 7,1 milliárd forintos többletkiadásra kényszerül.

Elszállhatnak a fűtési költségek

A Policy Agenda elemzői megvizsgálták, hogy egy 47 négyzetméteres panellakás esetén a fűtési támogatás csökkentése hogyan érinti az egyes fogyasztókat. (A korábbi négy támogatási csoportból a Bajnai-kormány megszüntette a két legmagasabb jövedelemmel rendelkezőkét és csak a legszegényebb csoport támogatását nem csökkentette.) Amennyiben nem változik a távfűtés díja, akkor a két középső támogatotti körbe tartozóknak 28-30 százalékkal nő a havi számlájuk. A legtehetősebb csoport esetén 12 százalékos növekedéssel kell számolni, csak a legalacsonyabb jövedelműeknek nem nő a fűtési számlájuk. Amennyiben az ugyanekkora lakás Budapesten található, ahol ősztől megemeli a Főtáv a távhődíjat, már jóval nagyobb eltérés van. Még a legszegényebbeknél is 23 százalékos emelkedés lesz, de a második támogatotti körben ez eléri a 46 százalékot.

Bebetonozza a kamatokat az MNB?

Nem változtat az 5,25 százalékos alapkamaton jövő hétfőn a jegybank monetáris tanácsa (MT) és a jelenlegi körülmények között egyelőre nem is várható további vágás - vélik egybehangzóan a lapunk által megkérdezett piaci elemzők.

A jövő évi büdzsén múlik az újabb kamatvágás

Nem változtat az 5,25 százalékos alapkamaton jövő hétfőn a jegybank monetáris tanácsa (MT) és a jelenlegi körülmények között egyelőre nem is várható további vágás - vélik egybehangzóan a lapunk által megkérdezett piaci elemzők. A legutóbbi kamatdöntő ülés óta ugyan viszonylagos nyugalom honolt a pénzpiacokon, ám ez korántsem elég egy enyhítéshez - mondta a Napinak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az elmúlt hónap ahhoz volt elég, hogy az IMF hazaküldése utáni nyugtalanság enyhüljön és a forint árfolyama stabilizálódjon, de nem javult jelentősen az ország kockázati megítélése. A múlt hónapban 330-340 bázispont között alakultak a magyar cds-felárak, míg tavaly ősszel csak 200, a választások idején pedig 180-190 bázispont között mozogtak - tette hozzá Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője. Az alacsony fejlett piaci hozamok mellett továbbra is rendkívül népszerűek a fejlődő piaci állampapírok, ez pedig támogatja a hazai állampapírok iránti keresletet, így az IMF-fel megszakadt tárgyalások okozta nyugtalanságot egyelőre ellensúlyozni tudják a globális piaci folyamatok. A belföldi események az önkormányzati választások után kerülhetnek fókuszba - véli Bebesy. A különféle külföldi elemzések alapján a piacok nem büntették komolyan Magyarországot a Valutaalappal kapcsolatos események miatt, jelenleg a szereplők arra várnak, mit lép a kormány a helyhatósági választások után. Ha a kabinet ezt követően nem tud előállni hiteles és tartható költségvetési tervekkel, akkor komolyabb mozgások jöhetnek, ráadásul a következő években jelentősen nő a finanszírozási szükséglet, azaz jóval több állampapírt kellene a piacnak felszívnia. A gyengülést továbbra is ellensúlyozhatja a globális kockázati étvágy, de ha a jó hangulat megszakad a piacokon, akkor hazánk megítélésének alakítása már nem a mi kezünkben lesz - tette hozzá a Budapest Alapkezelő elemzője. A kockázati megítélések alakulása mellett az inflációs kockázatok is hangsúlyt kaphatnak az MNB indoklásában. Az élelmiszerárak változása feljebb tolhatja az inflációs pályát, ami további érv lehet a csökkentés ellen. Ugyanakkor az MT nincs könnyű helyzetben az infláció értékelésekor. A maginfláció továbbra is alacsony - 1,3 százalék lett júliusban -, miközben a fogyasztói árindex négy százalék volt. Amennyiben az előbbi mutatót veszi a jegybank, nem lehet beszélni kockázatokról - 2011-ben 1,6 és 2012-ben is csak 2,5 százalékos maginflációval számol az MNB. De a másik index jobban közelíti a hazai folyamatokat, viszont olyan tényezőket is tartalmaz, amelyekre nincs hatása a jegybanknak. Ez újra felveti az inflációs célkövetés rendszerének régi problémáját. A forint erősödése tud egyedül segíteni az importcikkekből származó árnyomás tompításában - véli Bebesy. Később csak akkor várható enyhítés a jegybank részéről, ha a kormány elő tud állni három százalék alatti hiányt tartalmazó 2011-es költségvetési javaslattal - mondta a Takarékbank elemzője. Ebben az esetben javulhat az ország megítélése és erősödhet a forint, ami nagyobb mozgásteret biztosíthat az MNB-nek.

A kutatóintézetek komoly drágulásra számítanak

Erre az évre a magyarországi kutatóintézetek a GDP növekedésével számolnak, az előrejelzések szerint 0,5-1,5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Mindegyik intézet hangsúlyozza, hogy az ipari termelés bővülése és a külpiaci konjunktúra húzza a gazdaságot, miközben a belföldi kereslet továbbra sem tud növekedni. A GKI szerint a kedvező tendenciák folytatódhatnak az év további részében, és a belföldi állapotok miatt nem várható változás a növekedés jellegében, idén egy százalékkal bővülhet a GDP. Az Ecostat csak egytized százalékponttal alacsonyabb növekedésre számít, annak ellenére, hogy év végére lassulhat az export bővülése. Jövőre mind a hazai, mind a külső kereslet élénkülésével, a pénzügyi egyensúly, valamint a nemzetközi bizalom helyreállásával számol az intézet, ezért a GDP csaknem három százalékkal is nőhet 2011-ben. A Kopint-Tárki számít a legoptimistábbnak a másfél százalékos GDP-várakozásával. Ugyan a kedvező első negyedéves GDP után lassúbb ütemű bővüléssel számolnak, de ha a KSH utólagosan le is szállítja a növekedési adatot (amit meg is tett a második negyedévi GDP publikálásakor), akkor sem zárható ki ekkora mértékű növekedés. A második félévben tovább erősödhet az ipari termelés, de 2010-ben aligha várható növekedés a belföldi értékesítésnél. Az idei inflációnál a kutatóintézetek 4,4-5,0 közötti drágulással és komoly kockázatokkal számolnak. A GKI az év végére négy százalékot vár, ám ez könnyen magasabb lehet az olajár elszaladása és a zöldségek, gyümölcsök gyorsabb áremelkedése miatt. Az Ecostat is érdemi kockázatokat lát az energiánál, és bár a kormány befagyasztotta a hatáskörébe eső energiaárakat, ez hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak. Jövőre lassulhat az infláció és év végére elérhetőnek tűnik a jegybanki háromszázalékos célszint. A Kopint-Tárki jelentősen, nyolctized százalékponttal emelte a fogyasztói árindexre adott előrejelzését, amelyben fontos szerepet játszottak az üzemanyagárak, valamint a szabályozott árú szolgáltatások árindexe.

A TriGranit az orosz piacra tesz

Az orosz működőtőke Magyarországon elsősorban az ingatlan- és pénzügyi szektorban, a kereskedelemben és az energetikában van jelen, hozzávetőleg több mint kétezer, orosz részesedéssel működő vállalkozás található Magyarországon - derül ki a nemzetgazdasági tárca összeállításából. A legjelentősebb befektetők között a Gazprom és a Lukoil szerepel. A gázóriás 2009 márciusában egyezett meg a Mollal egy föld alatti gáztározó létrehozásáról, amelyhez a Pusztaföldvár-Dús gázmezőt alakítják át; a létesítményt 2010 után kezdik el építeni, 2012-2013-ban áll üzembe. A Lukoil 2004-ben kezdte meg terjeszkedését Magyarországon: a legnagyobb orosz olajipari vállalat 19 töltőállomást nyitott kezdetben, majd 2007-ben megvásárolta a ConocoPhillips Jet benzinkúthálózatát - így jelenleg 76 állomást üzemeltet országszerte. Az Oroszországban befektetőként jelen lévő magyar cégek főként az energetikai, pénzügyi, építőipari, agráripari és gyógyszeripari ágazatokban tevékenykednek. A magyar vállalatok számára a jövőben a négy orosz nemzeti fejlesztési program (lakásépítés, mezőgazdaság-élelmiszeripar, egészségügy, oktatás) jelenthet befektetési lehetőséget. Az orosz piacon tevékenykedő legnagyobb magyar vállalatok között van az OTP Bank, a Mol és a TriGranit. Az építőipari vállalatnak jelenleg három projektje fut Oroszországban, helyi vállalatokkal karöltve - mondta lapunknak Székely Árpád, a vállalat oroszországi leányának elnöke. A jövő év elején kezdik el építeni Moszkvában a Mozaica bevásárló- és szórakoztató központot, amelyben a TriGranit részesedése 70 millió dollár. A 68 ezer négyzetméteres komplexumot várhatóan 2012 utolsó, 2013 első negyedévében adják át. A Tatárföldön található Naberezsnie Cselniben már működik a TriGranit részvételével épült bevásárlóközpont. A tervek eredetileg több projektről szóltak, ám a cég orosz partnere nem tudta hozni az üzleti tervben foglaltakat, ezért kiszálltak a projektből és csak a bevásárlóközpont épült meg. A 200 ezres, a Kamaz gyárának otthont adó településen található létesítmény 24 ezer négyzetméteres, a TriGranit 40 millió dollárral szállt be a projektbe. A harmadik futó programban a Gazprom egyik leánya, a Gazprombank Inveszt is részt vesz, 50 százalékos tulajdonosként. A közös cégnek egy 110 hektáros telke van a Kaukázus lábánál fekvő Krasznodarban, a TriGranit részesedése 30 millió dollár. A terület beépítésére vonatkozó tervek még képlékenyek, elképzelhető, hogy kereskedelmi, logisztikai központok és lakások is épülnek a területen.