Amennyiben a kormány jövőre kivezeti az adójóváírást és a nettó bérek értékének megtartása érdekében emeli a minimálbért, az növelheti a munkanélküliséget - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Fontos kérdés, hogy ezt hány év alatt szeretné véghezvinni a kabinet: ha egy év alatt, akkor az komoly hatással lehet a jellemzően minimálbért fizető szektorokra - például a textiliparra -, míg a 2-3 esztendő alatti kivezetés tompítva jelentkezne a munkaerőpiacon. Komolyan érintheti a büdzsét is egy ilyen lépés: a minimálbért 14-16 százalékkal kellene emelni a nettó jövedelmek konzerválásához az adójóváírás eltörlése esetén, amit a büdzséből kell viszont kompenzálni. Emiatt érdemes megfontolni egy, a minimálbér egy bizonyos százalékáig - például a feléig - érvényes, nullaszázalékos adókulcsot - érvelt a szlovák példával a Takarékbank szakértője.
Az egykulcsos szja bevezetése egyrészt kifehéredéshez vezet a magasabb jövedelmű szektorokban, másrészt javítja a foglalkoztatottságot azáltal, hogy a munkáltatónak elég kisebb mértékben emelnie a bruttó bért. Az idei szja-módosítások az átlagbért keresők zsebében hagytak több pénzt, a jövőre tervezett lépések viszont a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre hatnának kedvezően. Komoly költségvetési hatása lenne a szuperbruttó eltörlésének is. Ezzel, valamint a 16 százalékos szja-kulccsal összesen 24 százalékponttal csökken az évi 3,7 millió forintot kereső csoportba tartozók terhelése, ami egymillió forintonként 20 ezerrel többet hagy az adózók zsebében. Az ebből fakadó bevételkiesést az adójóváírás kivezetésével kompenzálni lehet, de ezt ellensúlyozni kellene a minimálbér emelésével. A növekvő munkanélküliségre válaszul a vállalkozások járulékterheit lehetne csökkenteni - ez viszont további terheket rak a költségvetésre. Egy ilyen logika mentén belátható, hogy az átrendezésekkel nem lehet javítani a büdzsé helyzetén, ezért kell mindenképpen faragni a kiadási oldalon.
Ádám János