A monetáris tanács (MT) tegnapi ülésén változatlan szinten, 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot - mondta Simor András, az MNB elnöke. A piaci konszenzus egyértelműen a tartás mellett foglalt állást, ám a tanács ülésén a 25 bázispontos csökkentésre és emelésre is volt javaslat. Az MT a kamatdöntésen kívül hosszú vita és mérlegelés után megtárgyalta a szerdán megjelenő inflációs jelentést is.
A tanács érdekes dilemmával találta magát szemben: hosszú idő óta az inflációs folyamatok júliusban a jegybanki céloknak megfelelően alakultak, de az előrejelzések korántsem ilyen kedvezőek. A 4 százalékra lassuló drágulásban nagy szerepet játszott az áfahatás bázisból való kiesése, valamint az, hogy az iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások árai is jól alakultak. Ezért kéttized százalékponttal lefelé módosította a jegybank az idei inflációs előrejelzését a májusi számokhoz képest. Azonban 2010-re és 2011-re rontott a prognózison az MNB, fél százalékponttal emelte mind a két évre vonatkozó várakozását: 2011-ben 3,5, 2012-ben 3,4 százalék lehet a pénzromlás üteme. Ezen felül - többek között a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása miatt - az alappályát felfelé mutató kockázatok övezik. Ennek ellenére esély mutatkozik arra, hogy a következő két évben mégis teljesül a háromszázalékos célszint, köszönhetően annak, hogy a belső felhasználás nem fog a korábbi évekhez hasonló mértékben gyorsulni.
Az inflációs jelentés kitér a 29 pontos akcióterv okozta hatásokra is, de csak azokat a tényezőket tudták figyelembe venni a jegybank szakértői, amelyekről már született döntés - mondta Simor. Mind a jövő évi, mind a 2012-es inflációt lefelé módosítják a tervek, ugyanakkor a GDP-re vonatkozóan rontottak a prognózison. Erre az évre továbbra is 0,9 százalékos bővüléssel számolnak, ám ez a legutóbbi előrejelzéshez képest jövőre négytized százalékponttal, 2,8 százalékra lassulhat - 2012-re nem számolnak változással. A romló prognózis fő okai, hogy jóval lassabban lódulhat meg a hazai fogyasztás, a bankadó visszaszorítja az eleve is gyengén teljesítő hitelezést, de a gyengébb forint sem támogatja a gazdaság bővülését. A béradatok is visszafogottabb pályát jeleznek előre és az építőipar válsága jelentősen elhúzódhat. Az államháztartási hiány alakulásáról a jegybank - eltérően a Költségvetési Tanácstól - pesszimista képet fest: idén a GDP-arányos deficit 4,3, 2011-ben 4,1, 2012-ben 3,7 százalék körül alakulhat.
Simor szerint az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat követően az ország kockázati megítélése jelentősen romlott és ez megjelent az eszközök árazásában is. Az elmúlt időszakban azonban ebből a romlásból valamennyit ledolgozott az ország megítélése - jelentős árfolyam-korrekció ment végbe és az állampapírhozamok is csökkentek -, de nem mutatkozott javulás a cds és a devizakötvények felárában. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőbben alakult, ezért ugyan abszolút értékben javulás, de a régióhoz képest jelentős romlás következett be. Ez még nem volt elegendő a kamat változtatásához, amennyiben viszont emelkednek az inflációs kockázatok és/vagy jelentősebben romlik az ország kockázati megítélése, akkor az a kamat emelését szükségessé teheti - összegezte Simor.
