A várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT). A 25 bázispontos csökkentésre is volt javaslat az ülésen, ám csaknem egyhangúan a tartás mellett szavazott az MT - tájékoztatott Simor András jegybankelnök.
A 3,7 százalékos augusztusi inflációs adatot a piac a vártnál kedvezőbben értékelte, de az a jegybanki előrejelzésnek megfelelően alakult. A bérek alakulását illetően Simor kiemelte: a jelenlegi folyamatok kedvezőek, az viszont kérdéses, hogy a jövőben a béremelkedés üteme az inflációs kívánalmaknak megfelelő pályára áll-e. A második negyedéves GDP-adat kapcsán a jegybankelnök közölte: a vártnál rosszabbul alakult a növekedés és annak szerkezete is. Ha nem következik be pozitív változás a hitelezési hajlandóságban, akkor ez, párosulva a svájci frank árfolyamával, ronthatja a növekedési kilátásokat.
A pénzpiacok elmúlt havi folyamatait értékelve Simor rámutatott: a hullámzó magatartást inkább országspecifikus és nem globális tényezők magyarázták. A hónap első felében romlott, majd miután a kormány vállalta a jövő évi deficitcélt, javult Magyarország megítélése. A legutóbbi kamatdöntő ülésen ketten az emelésre szavaztak (Bihari Péter és Simor András), e vélemény megváltoztatása szempontjából is döntő volt ez a befektetőknek is fontos bejelentés - tette hozzá az MNB elnöke. A piac azonban igazából akkor fogja értékelni ezt, ha megszületik a 2011-es költségvetés. Ezt követően a kockázati megítélés már szignifikánsan csökkenhet.
Mindezek eredőjeként döntött a monetáris tanács az alapkamat tartása mellett. Az MT azonban az előző hónapokkal megegyezően továbbra is tartja azt a véleményt, hogy ha az inflációs előrejelzésben meglévő kockázatok realizálódnak, illetve az ország kockázati megítélése újból romlik, akkor a tanács kénytelen lehet megemelni az alapkamatot.
