Ács Gábor

Mindenki síkképernyős tévét akar

Megduplázta beruházási tervét az LG-Philips LCD, hogy a folyadékkristályos képernyők gyártásának felfuttatásával meg tudja őrizni piacvezető pozícióját. E termékek iránt robbanásszerűen nő a kereslet szerte a világon.

IMF-recept Lengyelországnak

A költségvetési kiadások csökkentésének folytatására biztatta Lengyelországot tegnap a Nemzetközi Valutalap (IMF), amely idén a bruttó hazai termék 3,25, jövőre 4 százalékosnál is nagyobb növekedését várja az országtól. A szervezet képviselőinek varsói látogatásán elhangzott, hogy az IMF támogatja a Jerzy Hausner gazdasági miniszter nevével fémjelzett tervet, amely négy év alatt a költségvetési és jóléti kiadások nyolcmilliárd dolláros csökkentését irányozza elő. Az IMF szerint a kényszerű, de szükséges intézkedésekhez ráadásul most jó alapot kínál az, hogy a gazdaság végre gyors növekedésnek indult. A közszféra reformját nehezíti, hogy azt a parlamenti ellenzék mellett a baloldali kormányzó párt egy csoportja is ellenzi. Az IMF a fiskális szigor mellett javasolja a privatizáció felgyorsítását is. A monetáris politikával kapcsolatban a Valutaalap képviselői szerint a lengyel jegybanknak a piaci várakozásokkal ellentétben a következő hónapokban már nincs tere a kamatcsökkentésre, ellenben az IMF azt javasolja, hogy a lengyelek erőiket fordítsák az infláció növekedésének megakadályozására.

Megfúrta a kormány a magas Gazprom-osztalékot

Egyre erőteljesebb az állam beavatkozása a vállalatok életébe Oroszországban. Az orosz kormány tegnapi ülésén úgy döntött, nem járul hozzá, hogy a Gazprom jobban eladósodjon a külföldi befektetőknél: nem hagyta jóvá a cég osztalékjavaslatát és a társaság újabb kötvénykibocsátását is ellenzi. Az állam által ellenőrzött vállalatóriás 180 milliárd rubeles (6,04 milliárd dollár) rekorderedményt tervez az idén, s ebből javasolták 31 milliárd rubel (1,04 milliárd dollár) kifizetését osztalékként. Üzleti terve jövőre ugyanakkor 7,81 milliárd dollár veszteséggel számol, ami alig több annál a 7,3 milliárd dollárnál, amilyen értékben a Gazprom kötvénykibocsátást irányzott elő jövőre. A cég által javasolt megoldással tehát az orosz állam tekintélyes készpénzhez jutna az osztalékból, ezzel párhuzamosan azonban a kötvénykibocsátás növelné a cég eladósodottságát. Ezt vétózta meg a kormány, amely szerint 16 milliárd rubelre kell mérsékelni az osztalékfizetést, s emelni kell az exportbevételt, így nem szükséges újabb nagy mennyiségű Gazprom-kötvény eladása. Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy a kormány büntetőadókat vet ki a Jukoszra és a vele hamarosan egyesülő Szibnyeftyre. A két cég eddig a helyi önkormányzatokkal kötött adómentességi megállapodások alapján kevesebb társasági adót fizetett az orosz államnak. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a Kommerszant című lapban tegnap úgy nyilatkozott, hogy ez ugyan elkölcsileg elítélendő, jogilag azonban nem kifogásolható, így nem lehet büntetőjogi következménye. A probléma megoldásán, azaz a kiskapu bezárásán természetesen dolgoznak. Noha az olajvállalatok adózásáról szóló, tegnapra összehívott sajtótájékoztatót váratlanul lemondták, Kudrin szavai nyomán négy százalékot emelkedett a Jukosz árfolyama a moszkvai tőzsdén.

Habzó siker a SABMillernél

Jelentősen növelte eredményét a világ második legnagyobb sörgyártója, a SABMiller Plc a szeptemberrel zárult első pénzügyi félévben. A dél-afrikai South African Breweries és az amerikai Miller Brewing Co. tavalyi egyesülésével létrejött társaság nagyrészt a számára kedvező devizaárfolyam-változásoknak köszönheti az adózott eredmény 93 százalékos bővülését. A híres Pilsner Urquelle és Magyarországon a Dreher sörgyár tulajdonosaként ismert angliai székhelyű cég emellett a kedvező kelet-európai és kínai értékesítésnek köszönheti a jelentős növekedést. A piac azt is kedvezően értékelte, hogy lassulni látszik a Miller térvesztése az amerikai piacon. Az itteni árbevétel ugyan 5,9 százalékkal csökkent egy év alatt, azonban a vezérterméknek számító Miller Lite-ból csak egy százalékkal adtak el kevesebbet és mutatkoznak a stabilizáció jelei. (A cég egyébként most vezeti be a Miller márkát négy kelet-európai országban.) A Miller a talpra állási program mintegy harmadánál tart, az utóbbi fél évben ennek részeként csökkentették a létszámot 200 fővel. Miközben a társaság fő európai versenytársai szenvednek az erős euró miatt (a Heineken például már az év elején jelezte, hogy az idén nem tudja növelni eredményét), a könyveit dollárban vezető SABMillernek igen jól jött a dél-afrikai rand jelentős erősödése. Noha a szakértők szerint ebben a trendben nem várható változás, azt a társaság is elismeri, hogy az első fél év növekedése megismételhetetlennek tűnik.

A fedezeti üzletek segítettek a NABI-n

Nem fedezhető fel igazán pozitív változás a korábbiakhoz képest a NABI harmadik negyedéves adataiban sem, az üzemi veszteség rekordszintre nőtt.

Már nem tűnik légüres térnek a tízezres szint

A gyorsjelentési szezon zárultával a BUX index lényegében ugyanott áll, ahol a fontosabb eredmények érkezte előtt. A számok nyomán azonban egyre kevésbé tűnik légüres térnek a 10 ezer pont feletti zóna. Hogy mikor sikerül a BUX-nak az áttörés, egyelőre bizonytalan.

A vártnál jobb negyedévet zárt a Siemens

A vártnál jobb eredménnyel zárta a 2003. pénzügyi év utolsó negyedét a német Siemens AG. A nettó nyereség 724 millió euró volt, noha a piac csak 580 millióra számított. Az egy évvel korábbi szinthez képest két számjegyű a növekedés, akkor ugyanis csak 53 millió euró volt a profit. A javulás főként az idén megvalósított költségcsökkentésnek köszönhető, miután az árbevétel mindeközben 7,1 százalékkal csökkent. Az előző három hónaphoz képest ugyanakkor 14 százalékkal emelkedett a forgalom. Ugyancsak kellemes meglepetést jelent, hogy a hálózati eszközöket gyártó üzletág, amely tavaly még 325 millió euró veszteséget termelt, most 57 millió euróval járult hozzá a csoport eredményéhez. Az egy évvel korábbi 7,8 millió darab után a mostani negyedévben a Siemens 12 millió mobilkészüléket tudott eladni. A német óriáscég derűlátóan ítéli meg a jövő évi kilátásokat: a nettó nyereség két számjegyű bővülése mellett piaci részesedésük növelését várják. A társaság sajtótájékoztatóján Heinrich von Pierer vezérigazgató bejelentette, hogy kétéves szerződésének jövő szeptemberi lejárta után is a társaságnál kíván maradni, a posztját firtató kérdésre azonban kitérő választ adott. Elemzők szerint elképzelhető, hogy Pierer a felügyelőbizottság elnöke lesz, a vezérigazgatói széket pedig Klaus Kleinfeld foglalja el, aki korábban a Siemens amerikai érdekeltségeinek első embere volt, s szerdán nevezték ki a konszern információtechnológiai üzletágának vezetőjévé.

Részvényeladásból csökkenti adósságait a Philips

A Philips részvényeladás útján az eddigi 21,5-ről 19,1 százalékra csökkentette részesedését a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.-ban (TSMC). Az értékesítésből a holland fogyasztói elektronikai cég 935 millió eurós bevételre tesz szert, amiből 700 millió jelenik meg rendkívüli eredményként a negyedéves mérlegében. Az összeget adósságcsökkentésre, valamint általános vállalati célokra kívánja használni. Az elemzők nem fogadták kitörő örömmel a tranzakciót, mivel az ebből származó bevétel mintegy 15 százalékkal elmarad a korábban célul tűzött összegtől a TSCM-részvények árfolyamának az elmúlt hetekben végbement esése miatt. A szakértők egy része szerint ráadásul a chipszektorban tapasztalható fellendülés elején semmi szükség nem volt az eladásra, a Philips 5,2 milliárd eurós adósságállománya nem számít magasnak. A holland cég ennek ellenére folytatni kívánja részesedése csökkentését. A TSMC-t 1987-ben hozták létre, a Philips részesedése a kezdeti időkben 51 százalékos volt. Később részvényeladások és más tulajdonosok által végrehajtott tőkeemelések következtében a holland cég tulajdoni aránya többször csökkent, miközben a TSMC a világ legjelentősebb szerződéses mikrochipgyártójává nőtte ki magát. Jelenleg a tajvani cég 41 milliárd dolláros piaci érteke nagyobb, mint a Philipsé, amely nem éri el a 37 milliárd dollárt.

Veszteséges lesz az idén a Mitsubishi Motors

A negyedik számú japán autógyártó, a Mitsubishi Motors 76,35 milliárd jen (1 dollár=108,7 jen) üzemi veszteséget szenvedett el a szeptemberben zárult első pénzügyi félévben, noha júliusban még csak 15 milliárd jenes mínuszt prognosztizáltak. A nettó veszteség meghaladta a 80 milliárd jent. Az igen gyenge eredményért szinte kizárólag az észak-amerikai piac felelős, Európában és Ázsiában kedvezően alakultak az értékesítési adatok. A társaság Amerikában eddig főképp a fiatal vásárlóréteget célozta meg kedvezményes hitelekkel, a törlesztési hajlandóság azonban rendkívül rossznak bizonyult. Az észak-amerikai 104 milliárdos üzemi veszteségből 51 milliárdot a rossz hitelekre képzett céltartalékolás okozott. Nem segített a hitelkérelmek elbírálásának szigorítása sem, ezzel ugyanis a rendkívül erős versenyben csökkent a Mitsubishik vonzereje, amit csak a versenytársakénál nagyobb árengedményekkel tudnak kompenzálni. Ez pedig szintén kedvezőtlenül hat az eredményességre. Az elmúlt negyedben még nem hatottak az alacsonyabb árak, viszont a hitelbírálat szigorítására azonnal reagáltak a fogyasztók, a cég által eladott autók száma Észak-Amerikában 15 százalékkal csökkent. A 37 százalékban a DaimlerChrysler tulajdonában levő társaság mindennek nyomán kénytelen volt csökkenteni éves előrejelzését is, a júliusban várt tízmilliárd jenes profit helyett most 11 milliárdos veszteségre számítanak. Az elemzők szerint azonban az új prognózis is nehezen teljesíthető, ahhoz ugyanis az egyre erősebb jen miatt nyereségesebb gazdálkodásra lenne szükség a második félévben. A Mitsubishi-papírok árfolyama éves mélypontra esett tegnap a tokiói tőzsdén.