Keresés

Tankolás: sok magyar spórol az árplafonnal

A 480 forintos árplafon bevezetéséig közel 40 százalékkal többe került az idei üzemanyagárakkal 100 kilométert autózni, mint tavaly. A lépést a K&H aktuális felmérésében értékelték az autósok: 45 százalékuk sokat autózik, ezért komoly megtakarítást jelent nekik az árstop.

Üzemanyagár: hiába az árstop?

Nem csökken úgy a benzinár a magyarországi benzinkutaknál, ahogy csökkenhetne, mert a az üzemeltetők így pótolhatják a azt a veszteségüket, amit a kormány benzinárstopja okozott. Az autósok most vesztik el, amit az elmúlt hetekben nyertek.

Mi lesz a benzin árával, ha jön a 100 dolláros olaj?

Bár Magyarországon jelenleg árstop van érvényben a benzin és a gázolaj árára vonatkozóan, nagy kérdés, mi történik, ha további nagyjából 25 százalékos drágulással eléri a 100 dolláros "álomhatárt" a fekete arany hordójának ára. Tartható lenne-e az árplafon a benzinkutak tömeges csődje nélkül?

Háromlépcsős lesz a harmadik rezsicsökkentés áprilistól

Három lépcsőben csökken a rezsi az idén. A gáz már áprilistól olcsóbb lesz, a távhő a fűtési szezon kezdetétől. Az áram esetében talán azért óvatosabb az árcsökkentés − 5,7 százalék −, mert ez már az MVM eredményét is rontaná.

Kiderült, mennyivel emelkedik a gáz ára

Sávosan emelkedik januártól a gáz ára az egyetemes szolgáltatásban, a fogyasztók 57 százalékánál január elsejétől is fennmarad az ármoratórium, míg az általános árstop december végéig érvényes - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint a most érvényben lévő gázárképlet két lépcsőben összesen 15-20 százalékos emelést indokolt volna. Az új rendszerben évi 1200 köbméter alatti fogyasztásig nulla, az 1200 és 1500 köbméter közöttiek számára pedig 0,7 százalékkal drágul januártól a gáz. A miniszter szerint ebbe a két csoportba a fogyasztók 66 százaléka tartozik. Évi 1500 köbméter felett 4,5-9,3 százalék közötti mértékben emelkedik a gázért fizetendő összeg - a legfelső két kategóriába (7,8, illetve 9,3 százalékos emeléssel) Fellegi szerint 3,5 millió fogyasztó 6 százaléka tartozik. A nagycsaládosok (a gázártámogatástól függetlenül) a gyermekek száma alapján további kedvezményekben részesülnek. A jövő év közepéig biztosan fennmarad a jelenlegi gázártámogatási rendszer, amely a legalsó két jövedelmi sávban mintegy 930 ezer családot érint, erre a költségvetésben 26,5 milliárd forintot különítettek el. A szolgáltatói nyereségkorlát 120 százalékról 100-ra csökken, az ezen felüli nyereséget elvonja a költségvetés, változik az inflációs indexálás rendszere, illetve a 0,55 százalékos likviditási tényező is.

Fagyott gázárakat hoz a tél

Várhatóan nem lesz gázáremelés legalább jövő tavaszig.

Élelmiszerárstop várható Szlovákiában?

Az euró zökkenőmentes bevezetése érdekében Szlovákiában befagyasztanák húsz alapvető élelmiszer árát. Legalábbis ezzel számol a szlovák agrártárca, ám azt még nem tudja, hogy ez az intézkedés mikor lépne életbe - írta a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap. A szaktárca most a pénzügyminisztérium lépésére vár, amely habozik meghozni a döntést. Miroslav Smál, a pénzügy szóvivője mindössze annyit közölt, egyelőre nem foglalkoznak az ármoratórium kérdésével. Az csak akkor lépne életbe, ha a spekulánsok elleni küzdelem nem járna sikerrel. A lap szerint többek között a következő termékekre vonatkozna az árstop: búzaliszt, barna kenyér, marhahús, sertéshús, bontott csirke, kifli, tej, tojás, vaj, alma, burgonya, kristálycukor, hántolt rizs. Az ármoratórium lehetőségét korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is felvetette. A kereskedők viszont úgy látják, az árak fixálása kivitelezhetetlen, mivel nem veszi figyelembe a külső tényezőket - az esetleges rossz termés, a bioüzemanyagok hatását, az energiaárakat. Viliam Patoprsty, az UniCredit Bank elemzője szerint az árstop hátulütője, hogy miután feloldják, az érintett termények árai látványosan meglódulnak. Ugyanakkor a lakossági gázárak ősztől 10-20 százalékkal nőhetnek - írta a Pravda napilap a Slovenský Plynárenský Priemysel (SPP) szlovák gázművek egyik, nevét eltitkoló magas rangú vezetőjére hivatkozva. A gázárak növekedése szerinte elkerülhetetlen, hiszen az ezt befolyásoló kőolajár folyamatosan nő, miközben a Fico-kormány az elmúlt időszakban mesterségesen tartotta vissza az áremelést. A szlovák kormány mindent megtesz azért, hogy elkerülje az áremeléseket, ugyanis csökkentenék a népszerűségét a választók körében. Ficóék hatalomra lépését megelőzően Szlovákiában is a piaci elvárásoknak megfelelően nőttek az árak, az elmúlt két évben azonban a kormány nyomására az energiaszolgáltatók visszafogták az áremeléseket. Csehországban például két évvel ezelőtt olcsóbb volt a gáz, mint Szlovákiában, de a szlovákok most harmadával olcsóbban juthatnak hozzá a gázhoz, mint a csehek. Ez azonban mára fenntarthatatlanná vált, hiszen a jelenlegi gázárakkal az SPP az év végéig több száz millió koronás veszteséget könyvelne el.

Oroszország kiszolgáltatott élelmiszer-szállítóinak

Az élelmiszerárak növekedése okozza a legtöbb fejtörést az új orosz elnöknek, Dmitrij Medvegyevnek (. Az elmúlt fél évben sem ő, sem elődje, a jelenlegi miniszterelnök, Vlagyimir Putyin, sem a többi vezető politikus nem mulasztotta el, hogy beszédeiben ígéretet tegyen ennek a problémának a megoldására - írta Viktor Jaszmann elemző esszéjében, amelyet a Szabad Európa Rádió is átvett. Az élelmiszerek drágulása világprobléma, ám Oroszországban nagyobb gond, mint máshol. Például az elmúlt év nagy ugrása során háromszor annyival nőttek az árak Oroszországban, mint az Európai Unióban. Régióktól függően csak 2008-ban 7-22 százalékkal emelkedett a kenyér, a tej és a hús ára. Egy felmérés szerint az oroszok 39 százaléka tartja az élelmiszerárak emelkedését az ország legnagyobb problémájának, 38 százalékuk általában az inflációt, 27 százalékuk az alacsony béreket tartja hasonlóan nagy gondnak és csak 8 százalékuk szerint a korrupció az ország legsúlyosabb problémája. A politikusoknak és általában az elitnek minden oka megvan az aggódásra, ugyanis Oroszországban gazdag hagyományai vannak az éhséglázadásoknak. Az 1917-es októberi kommunista hatalomátvételt megelőző februári forradalom, amely eltávolította trónjáról az utolsó cárt, egy volt a sok ilyen megmozdulás sorában. Az idei elnökválasztás előtt tavaly decemberben befagyasztották néhány alapvető élelmiszer árát, és Putyin utasítására bizottságot hoztak létre a kormány mellett az árak alakulásának figyelemmel kísérésére. Ahogy közeledett az árstop április 30-ai lejárati ideje, törvényjavaslatot dolgoztak ki hét "szociális szempontból fontos" élelmiszer árának meghatározatlan idejű rögzítésére. Az ennek ellenére elkerülhetetlen drágulásért Medvegyev a világpiaci folyamatokat okolja, mondván: nagyon sajnálatos, hogy hiába dolgozunk jól idehaza, ha egyes külföldi kollégák hibáznak, s ezzel más országokat is nehéz helyzetbe hoznak. Oroszország legnagyobb baja, hogy nettó élelmiszer-importőr. A világ vezető gazdaságait tömörítő G8-on belül rajta kívül csak Japánnak kell szembenéznie ezzel a problémával. Februárban Putyin elárulta, hogy egyes orosz városok a lakosaik által elfogyasztott ennivaló 85 százalékát importálják. Az ország egésze húsfogyasztása 75, növényolaj-szükséglete 50 százalékát szerzi be külföldről. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az import folyamatosan nőtt az elmúlt hat-hét évben, mert az ország agrárgazdaságának teljesítménye romlik. A hazai hús- és tejtermelés például fele az 1990-es szintnek, a vágómarha-állomány az 1918-as szintre zuhant! Az ENSZ és a Világbank előrejelzése szerint a következő évtizedben tovább drágulnak az élelmiszerek, ami nem csupán a szociális feszültségek erősödésével fenyeget Oroszországban - a lakosság alsó ötöde már most is jövedelme 60 százalékát költi ennivalóra -, hanem veszélyezteti az ország fejlesztési céljainak elérését is. Az olajbevételeknek ugyanis egyre nagyobb hányadát viszi majd el az élelmiszerimport finanszírozása, így kevesebb marad a Medvegyev elnökválasztási kampányában ígért nagyszabású modernizációs projektek végrehajtására. Moszkva csökkentette az importvámokat, s bár ez segített mérsékelni a kiskereskedelmi árakat, ám ezzel egyidejűleg versenyképesebbé tette a bevitt élelmiszert, ami nehezíti a hazai termelők helyzetét. A kormány árrögzítő lépése szintén kétélű fegyvernek bizonyulhat, hiszen szakértők szerint jó eséllyel áruhiányhoz, feketepiac kialakulásához vezethet - ahogy a szovjet időkben is történt. Jó hír Oroszországnak, hogy van elegendő földterülete és víztartaléka ahhoz, hogy növelje mezőgazdasága teljesítményét, rossz hír viszont, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Hiányzik ugyanis a megfelelően képzett munkaerő, az infrastruktúra és az agrárgazdaság sajátos igényeihez igazodó banki-hitelezői háttér. Európa és a FÁK-országok legnagyobb energiaszállítójaként Moszkva az elmúlt években szívesen hangoztatta, hogy az eladók határozzák meg a piacon az árakat, nem pedig a kedvezményeket akaró vevők. Nagyon úgy néz ki, hogy ez az érvelés az élelmiszerek esetében visszahullik rá, hiszen pontosan annyira kiszolgáltatott szállítóinak e téren, mint amennyire azok rászorulnak olajára és földgá­zára. Marhahúsfogyasztásának például 35, sertéshús-felhasználásának 40 százalékát az Európai Unióból, legnagyobb olaj- és gázvásárlójától szerzi be. Bár az EU nyilván nem fog egyfajta élelemfegyvert farigcsálni ebből a helyzetből, a kölcsönös függőség tartózkodóbb viselkedésre késztetheti az olajfegyver birtokában az elmúlt években némi arroganciára is hajlamossá vált orosz politikai vezetést.

Visszavonulót fújtak a kínai piacok

Három napja esnek Kínában a részvényárfolyamok, aminek nyomán az egyik legfontosabb mutató, a CSI-300 index 6,4 százalékkal zuhant - erre a novemberi, szintén 3 napos esés óta nem volt példa. A trend sokak szerint folytatódhat - írja a Bloomberg. A háttérben a kormányzat inflációlassító, a gazdasági növekedést mérséklő intézkedéseinek fokozódása áll. A bankok tartalékképzési kötelezettségét 14,5 százalékról 15 százalékra emelték, ez az arány legalább 20 éve nem volt ilyen magas. A kínai kormányzat intézkedései nyomán egy év alatt már hatszor emelték az alapkamatot, korlátozták a hitelezést, befagyasztottak egyes fogyasztói árakat és hagyták felértékelődni a jüant, hogy hűtsék a tavaly 11,5 százalékkal bővülő, jelentősen túlfűtött gazdaságot és az elszabaduló inflációt. A bejelentés hatására Kína legnagyobb bankja, az Industrial & Commercial Bank of China árfolyama 2,7, míg a második legnagyobb, a China Construction Banké 2,5 százalékot esett csütörtökön. Esnek a nehézipari vállalatok is a csökkenő kereslet fenyegetése miatt. Az ország legnagyobb vas- és acélműve, a Baoshan Iron & Steel 3,8, míg a legnagyobb alumíniumipari vállalat, az Aluminium Corp. of China 5,3 százalékkal süllyedt. Jelentősen visszaestek az ingatlanfejlesztési konglomerátumok árfolyamai is, mivel egyre valószínűbb, hogy fékeződni fognak a fejlesztési projektek állami finanszírozású kifizetései. Az áremeléseket a tervhivatal engedélyéhez kötő részleges árstop nyomán a legnagyobb élelmiszer-ipari cégek is megszenvedik a sajátos kínai piacgazdaság szigorát. A Credit Suisse elemzői szerint a rendelet közvetlenül nem lesz nagy hatással a gazdaságra, a piaci hozzáállást azonban befolyásolhatja és egyes bankok hitelezési gyakorlatát átalakíthatja - írja a Bloomberg.