Három napja esnek Kínában a részvényárfolyamok, aminek nyomán az egyik legfontosabb mutató, a CSI-300 index 6,4 százalékkal zuhant - erre a novemberi, szintén 3 napos esés óta nem volt példa. A trend sokak szerint folytatódhat - írja a Bloomberg. A háttérben a kormányzat inflációlassító, a gazdasági növekedést mérséklő intézkedéseinek fokozódása áll. A bankok tartalékképzési kötelezettségét 14,5 százalékról 15 százalékra emelték, ez az arány legalább 20 éve nem volt ilyen magas. A kínai kormányzat intézkedései nyomán egy év alatt már hatszor emelték az alapkamatot, korlátozták a hitelezést, befagyasztottak egyes fogyasztói árakat és hagyták felértékelődni a jüant, hogy hűtsék a tavaly 11,5 százalékkal bővülő, jelentősen túlfűtött gazdaságot és az elszabaduló inflációt.
A bejelentés hatására Kína legnagyobb bankja, az Industrial & Commercial Bank of China árfolyama 2,7, míg a második legnagyobb, a China Construction Banké 2,5 százalékot esett csütörtökön. Esnek a nehézipari vállalatok is a csökkenő kereslet fenyegetése miatt. Az ország legnagyobb vas- és acélműve, a Baoshan Iron & Steel 3,8, míg a legnagyobb alumíniumipari vállalat, az Aluminium Corp. of China 5,3 százalékkal süllyedt.
Jelentősen visszaestek az ingatlanfejlesztési konglomerátumok árfolyamai is, mivel egyre valószínűbb, hogy fékeződni fognak a fejlesztési projektek állami finanszírozású kifizetései. Az áremeléseket a tervhivatal engedélyéhez kötő részleges árstop nyomán a legnagyobb élelmiszer-ipari cégek is megszenvedik a sajátos kínai piacgazdaság szigorát. A Credit Suisse elemzői szerint a rendelet közvetlenül nem lesz nagy hatással a gazdaságra, a piaci hozzáállást azonban befolyásolhatja és egyes bankok hitelezési gyakorlatát átalakíthatja - írja a Bloomberg.
Józsa Bernát