Keresés

Menekül a Lidl?

Varsói lapértesülés szerint kivonulhat Lengyelországból a lánc.

Menekül a Lidl Lengyelországból?

Nem bírta a versenyt a lengyel piacon a Magyarországon is aktív Lidl, ezért kivonul az országból - értesült a Rzeczpospolita című varsói lap. Információi szerint a tulajdonos, a német Schwarz-csoport túl lassúnak találta a hálózatnak és eredményének a fejlődését. Jelenleg 260 hipermarkettel rendelkezik, és 2007-es árbevétele 1,88 milliárd zloty volt, növekedési tempója legfőbb vetélytársainak a felét sem érte el. Ez az 550 millió eurós forgalom a csoport évi 50 milliárd eurós árbevételében jelentéktelen tétel. Ezért döntöttek a kivonulás mellett, mint ahogy korábban a norvég piacot is otthagyták. Az üzletek minden szempontból gyengén teljesítettek. Négyzetméterenkénti éves forgalmuk csak 7500 zloty (2200 euró), miközben legfőbb vetélytársuk, a lengyel Bedronki esetében - amely több mint ezer üzlettel rendelkezik - ez a mutató 17 200 zloty, a legjobb hálózatok bevétele pedig eléri a 24 900 zlotyt évente. A kereskedők azt is hibájául róják fel, hogy alacsony árai helyett a luxuscikkeket helyezte reklámkampányának középpontjába. A Lidl cáfolta a lap hírét. Nem a Lidl lenne pedig az első nagy kiskereskedelmi lánc, amelyik lemond a közel 40 milliárdos lengyel piacról. Távozására már régóta számítanak, nagyjából két éve, amikor elkezdődtek a kivonulások. Az utóbbi két évben felszámolta lengyelországi hálózatát a holland Ahold, a német Plus, valamint a francia Geant és Leader Price. Az újság úgy tudja, hogy a bolthálózatot mintegy 250 millió eurórért adná el a tulajdonos, és a legesélyesebb jelölt a német Aldi, amely nemrégiben nyitotta meg első üzleteit Lengyelországban és a francia Auchan, amelynek viszont már évtizedes múltja, valamint hipermarketjein kívül két további hálózata van az országban: az Elea szupermarketek és a közelmúltban indított A-Tak diszkontlánc. Az elemzők szerint az Aldinak lenne sokkal nagyobb szüksége a Lidl üzleteire, mert többszöri halogatás után igen lassan fejlődik, így könnyen marginalizálódhat az éles verseny jellemezte piacon. Pedig a szektor kilátásai igencsak vonzóak, az Euromonitor International szerint a diszkontláncok forgalma Lengyelországban a következő négy évben 20 százalékkal, 17,1 milliárd zlotyra fog emelkedni.

Támad a keménydiszkont - nem győztek az Aldi-árak

A lánc 5 áruházzal rajtolt, de még áprilisban jöhet további 12.

A legolcsóbb élelmiszerek: nem tudni melyik magyar, melyik nem

Igazi márkagyilkosnak számít a piacon most debütáló Aldi is.

Romániát is egyre jobban eléri az árudömping

Románia élelmiszer-kereskedelmi piacán a diszkontláncok jelenléte egyelőre igen szerénynek mondható. Bár a vásárlói szokások az utóbbi időben sokat változtak, a román élelmiszer-kereskedelem tavalyi, 17,8 százalékos növekedése mellett elért 31,3 milliárd eurós forgalom közel 56 százalékát a hagyományos boltok produkálták. A hiper- és szupermarketek 35, a piacok 7, míg a diszkontok csupán 3 százalékkal részesedtek a forgalom növekedéséből. Ennek ellenére minden jel a diszkontláncok pozícióinak erősödésére utal, tavaly a diszkontüzletek száma a 2006-os adatokhoz képest kétszeresére emelkedett és megközelítette a 200-at. Ide tartozik a Profi, a Plus, a Penny Market és a miniMax lánc, bár úgynevezett keménydiszkontnak csak az utóbbi kettő számíthat. A Bukarestben alapított, majd az osztrák Real 4 You többségi tulajdonába kerülő miniMax országosan mindössze 16 üzlettel rendelkezik, így jóval szerényebb piaci pozíciót foglal el a multinacionális hátterű Penny Markettel szemben. Ez utóbbi bruttó pénzügyi forgalma 2007-ben (40 százalékos növekedés mellett) elérte a 254 millió eurót. Tavaly év végén a hálózat ötven üzletet számlált, ebből öt Penny Market XXL volt, amely - méretét és árukínálatát tekintve - tulajdonképpen a szupermarket kategóriába tartozik. A német diszkonttársaság tavaly 43 millió euró befektetéssel húsz új egységet nyitott, az idén várhatóan 20-25 üzletet ad át. A kö­zeljövőben várhatóan a Lidl is megjelenik Romániában, miután a diszkontláncot működtető konszern vezetősége úgy döntött, hogy 2011-ig 150 millió eurós befektetéssel több mint száz üzletet nyit az országban. Piaci források szerint a Lidl legnagyobb konkurense, az Aldi (Albrecht Discount) is rajtra készen áll, és Magyarország mellett Romániában is terjeszkedne.

Az újdonság ereje hatott az Aldinál

Öt áruházzal indult tegnap a német Aldi keménydiszkont-lánc, a tervek szerint még áprilisban beindítja a már felépült másik tizenkét egységét is. A cég nem nyilatkozik, a vevőket közvetlenül szólítja meg. A Napi a piliscsabai Aldiban járt.

A cég német, a tej legalább magyar

Igazi márkagyilkosnak számít az Aldi is. Termékeinek zöme saját márkás, első ránézésre a beltartalomban sem különbözik a márkás termékektől, de átlag 10-20 százalékkal olcsóbb azoknál. Olyan beszállítókkal dolgoztat, amelyek nem kívánnak pénzt pumpálni a márkaépítésbe. Tegnap azonban az Aldi üzletében több olyan árucikkel is találkoztunk, amelyek gyártója márkás termékkel is jelen van a hazai élelmiszer-kereskedelemben. Ilyen például az Univer vagy a Koch. A friss tejet a cég ugyancsak Magyarországról szerzi be, ahogyan a tésztaféleségeinek jelentős részét is. A konzervek, tartós élelmiszerek többsége német, de minden olyan országból találni terméket, ahol az Aldi jelen van. A konkurens Lidl sajátmárka-kínálata is hasonló. Ám nincs elemző, akik pontosan meg tudná mondaná, hogy a termékekből mennyi a bel- és mennyi a külföldi. A beszállítók zöme ugyanis - éppen azért, mert márkás termékkel is jelen vannak a kiskereskedelemben - a terméken nem jeleníti sem a nevét, sem a gyártás helyét. A beszállítói hálózat kialakítására két éve volt itthon az Aldinak. Vagyis a most bemutatott minőséget elképzelhetően hosszú távon is tartani tudja - vélik az elemzők. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint érdekes tanulmány a keménydiszkont, ugyanis annak ellenére, hogy márkagyilkosnak számít, hosszú távú perspektívát kínál minden neki beszállító cégnek. Tehát a belföldi gyártóknak is piacot teremt azzal, hogy a termékeket a határon túl is megjeleníti. Nem meglepő módon a keménydiszkont-beszállítókra nem jellemző a panaszkodás, annak ellenére sem, hogy időnként jócskán áron alul kell adniuk termékeiket a kereskedőnek. Mindegyik keménydiszkont precízen követi a szabályokat, ezért Magyarországon az ő esetükben nem jellemző a fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali bírság. Vámos szerint nem áll érdekükben, hogy eltérjenek a szabályoktól. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a nyitás napján egyes termékek bár szerepeltek az akciós szórólapban, végül nem kerültek a bolt polcaira. Vagy azért, mert a beszállító nem tudta teljesíteni a szállítást, vagy mert az utolsó pillanatban kiderült, hogy nem felelt meg a minőségi követelményeknek.

Támad a keménydiszkont

Öt áruházzal indult tegnap a német Aldi keménydiszkontlánc, a tervek szerint még áprilisban beindítja a már felépült másik tizenkét egységét is. A Napi kosárban hasonlította össze a hazai diszkontláncok különböző termékcsoportokban alkalmazott árait - összességében itt nem győzött a frissen indult Aldi. Meglepő módon a vevők nagyobbik része ugyanazért ment az üzletbe, mint lapunk munkatársa: összehasonlítani az árakat, illetve az újdonság varázsa miatt. Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója szerint folytatódik a bolttípusok piaci és területi koncentrációja, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon akár a német típusú diszkontosodás, akár a kisboltokra építő dél-európai kereskedelem alakulna ki. A diszkontok viszont 2010-re közel hatszázalékos növekedés után 24 százalékkal részesedhetnek a napi fogyasztási cikkek forgalmából. A Lidl és az Aldi is megjelenhet a közeljövőben Romániában is.

Csütörtökön nyitnak az első Aldik

Öt bolttal indul április 17-én, csütörtökön az Aldi keménydiszkont-hálózat, amely nyitási ajánlatával a tartós fogyasztási cikkek piacába hasít bele. Lcd-tévét kínál például százezer forintért és vizes porszívót tízezerért. Nyitási ajánlatában egyetlen élelmiszer-akciót sem emelt ki, jóllehet a lánc elsősorban élelmiszer-kiskereskedő. A vasárnaptól induló tematikus élelmiszer-akciója a nálunk is kedvelt olasz konyhára épül. A nyitás időpontja csak vasárnap derült ki és meglepő módon a korábbi piaci pletykák szerint nem 20-25, de még csak nem is 17 (erre a cég utalt a honlapján) üzlettel nyit, hanem összesen öttel. A piaci hírek szerint az Aldi hosszú távon több száz egységes hálózatot kíván felépíteni Magyarországon, ami riasztó lehet a hazai kis- és közepes méretű, láncra szervezett és láncon kívüli élelmiszer-kereskedőknek. Korábban ugyanilyen fejlesztési tervek terjedtek el az Aldi konkurenséről, a Lidlről is, amely 2004 végén nyitott Magyarországon, s rohamléptekkel terjeszkedett ugyan, de üzletei száma még ma sem lépte át a százat. Valamivel több mint két éve jegyezte be a cégbíróság az Aldi Magyarország Holding Vagyonkezelő Kft.-t., nem sokkal később, 2006 januárjában pedig megalakult az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. is. A cégforma nem meglepő, ugyanis a német társaságok az adózás miatt kedvelik a betéti társasági formát - a Lidl is működtet egyet a kft.-je mellett -, annak idején a Schöller is bt. formában jelent meg (Napi, 2008. február 6.). Az Aldi-hálózat két részből áll: Aldi Észak és Aldi Dél. A két hálózat 1960-ban jött létre, a családi vállalkozásban a két testvér elosztotta a német piacot. Magyarországon az Aldi Dél jelent meg.